Néhány év alatt húszezer bevándorlót engedett be pénzért a kormány, és az átvilágításuk is gyanús

Kis híján 20 ezer külföldinek adott engedélyt a bevándorlás ellen kommunikációs harcot vívó magyar kormány 2013 és 2017 között arra, hogy Magyarországon tartózkodjon, vagy akár le is telepedjen. Mindezt pénzért.

Ők a letelepedési kötvényekkel érkező bevándorlók, akik a magyar államnak adott kölcsönért cserébe kaptak letelepedési engedélyt. Hamar kiderült az is, hogy az állam rosszul járt a feltételekkel, és többet kell visszafizetnie nekik az adófizetők pénzéből, mint ha egy banktól kért volna kölcsön. Becslések szerint a kötvénybiznisz mintegy 17 milliárd forintos kárt okozott az adófizetőknek, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek óriási, 162 milliárd forintos bevételre is szert tehettek.

A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet kérte ki és kapta meg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól a pontos adatokat, mely szerint 59 ország 6543 kötvényt jegyző állampolgára, és ezek 13,3 ezer családtagja jutott magyar papírokhoz – írta meg a G7 portál.

Mindez 19.838 főt jelent, akik közül 15.754 érkezett Kínából, őket követik az oroszok, majd az irániak. Szíriából is érkezett 171 fő.

Olyan országokból is érkeztek emberek, melyeket közismerten offshore-adóparadicsomként tartanak számon, ennek pedig köze lehet a nemzetbiztonsági átvilágításokhoz is. Ezekben az országokban ugyanis könnyen állampolgársághoz lehet jutni, majd tiszta erkölcsi bizonyítványt lehet igényelni, amit a magyar hatóságok felé is be lehet mutatni egy letelepedési kérelemnél.

Pénz vs. nemzetbiztonsági átvilágítások

A kötvényesek ellenőrzésénél nemzetbiztonsági átvilágításra volt szükség, amit a magyar rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal együtt végzett. Ugyanakkor számos kérdés merült fel ennek alaposságával kapcsolatban, miután eleinte mindössze 8 napos, majd később is csupán 30 napos határidőt szabtak ki a munkára, miközben erre még a sokkal könnyebben elérhető magyar állampolgárok esetében is 60, vagy akár 90 napot szoktak meghatározni.

A Transparency International megtudta azt is, hogy

nemzetbiztonsági átvilágításon mindössze 20 kötvényjegyző és 44 családtag bukott meg, tehát arányuk 0,3 százalék volt.

Lapunk a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban megkereste az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökét. A jobbikos Mirkóczki Ádám az Alfahírnek úgy nyilatkozott, a letelepedési kötvénybiznisz a kormány legnagyobb átveréseinek egyike, hiszen

miközben verbális ámokfutás zajlik az országban arról, hogy senkit nem engedünk be, jól látható, hogy pénzért már egy városnyi idegen jöhetett Magyarországra.

Mindezt ráadásul úgy –jegyezte meg a bizottság elnöke-, hogy offshore cégeken keresztül tűnik el a közvetítői pénz, a magyar állam és a magyar adófizetők pedig rosszul jártak az üzlettel. Mindemellett Mirkóczki rámutatott arra is, hogy a magyar kormány a genfi egyezménynek megfelelően további menekülteket fogad be: erről az Alfahír is írt, a tranzitzónákban benyújtott engedélyeknek 2018 elején közel fele pozitív elbírálásban részesült, tehát a kerítéstől függetlenül is majdnem minden második kérelmezőt beengedtek az országba. A tavalyi év összesítése alapján is 35,3 százalékos volt a pozitív elbírálás aránya.

A politikus szerint „hihetetlen méretű szemfényvesztésről”, talán a „legnagyobb átverésről” van szó a bevándorlás esetében, miközben a nemzetbiztonsági kockázatok is óriásiak. A bizottság elnöke „egyáltalán nincs meggyőzve” arról, hogy mindenre kiterjedő, alapos átvilágításon esnek át a kötvényesek - szerinte a kormány „tabuként kezeli” ezt a kérdést, még a nemzetbiztonsági bizottság sem kap megfelelő tájékoztatást.

Mirkóczki úgy vélte, talán azért lehet nagyon alacsony az átvilágítások utáni elutasítások száma, mert valójában nem zajlik alapos ellenőrzés, a személyeket csak lefuttathatják a nemzetközi körözési adatbázisokban, és ha ott valaki nem szerepel, akkor ezzel megelégedhetnek a magyar hatóságok. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha valaki hamis papírokkal (avagy pénzért kapott „eredeti” papírokkal) rendelkezik, akkor nem tudják leleplezni, nem beszélve arról, hogy a magyar hatóságok egy kínai állampolgár átvilágításával a „lehetetlen kategóriát” célozzák meg.

A kivándorlókat is bevándorlókkal pótolhatják

A kilátástalanság miatt Magyarországot elhagyó több mint félmillió ember pótlására is a bevándorláson keresztül születhet megoldás, még ha a kormányzat ezt tagadja is.

A DK-s Oláh Lajos parlamenti képviselő kérdésére ugyanis Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár közölte a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek számát, ebből pedig kiderült, hogy az elmúlt három évben közel a duplájára nőtt az unión kívülről érkezők száma:

  • 2016-ban 6303 fő,
  • 2017-ben 9274 fő,
  • 2018-ban pedig mintegy 11 ezer fő kapott munkavállalási engedélyt.

Mirkóczki Ádámot kérdeztük a munkavállalási engedéllyel rendelkező tízezrekről is: noha ez nem nemzetbiztonsági kérdés, Mirkóczki Ádám is úgy látja, hogy a kivándorlási válság enyhítése miatt csábít be ilyen sok külföldi –jellemzően ukrán- állampolgárt az Orbán-kormány. Ezek azonban nem kompatibilisek a kormányzati kommunikációval – jegyezte meg.

(Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor

Friss

sss
2019. Augusztus 17. | 08:48
1
sss
2019. Augusztus 16. | 17:45
A német kancellár a magyarországi határnyitás 30. évfordulójára rendezett hétfői ünnepségre érkezik Sopronba.
Az előválasztáson az arra jogosultak csupán 4 százaléka vett részt.
A politológus otthagyja az elemzést és az oktatást is, hogy Brüsszelbe költözzön.
Az üzletember levélben kereste meg az egyetemet és megköszönte a kitartását.