Orbán Viktor az év elején megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján nagyon kevés konkrét dolgot mondott, ezek között szerepelt viszont, hogy csúszni fog a paksi bővítés. Meglepő volt?
Mindig az a legutolsó lépésük, amikor már nem kifogásokat keresnek, hanem beismernek valamit. Szóval, amikor kiáll a miniszterelnök, és nyíltan bevallja, hogy az évszázad üzlete nem úgy áll, ahogy kellene, és csúszni fog a projekt, akkor joggal gondolhatjuk, nagyon súlyos problémák lehetnek Paks2 körül.
Aztán nem telt el egy hét sem, és kirúgta a bővítésért felelős államtitkárt, Aszódi Attilát.
Nagyon érdekes, hogy mindig azokat az embereket távolítják el, akik valamilyen szakmaiságot képviselnek a kormányban. Aszódi Attila volt az egyetlen, akivel érdemi, szakmai vitát lehetett folytatni, akár a parlamentben, vagy a parlamenten kívül, konferenciákon, azzal együtt, hogy természetesen, a hivatásánál fogva körömszakadtáig védte Paks2-t, és próbálta igazolni annak létjogosultságát.
Aszódit úgy távolították el, hogy nem neveztek ki helyette senkit, tehát a szakmaiság kilövésével marad a kommunikáció?
Az üzenet egyértelmű: maradnak az üres, politikai panelek, amiket eddig is pufogtattak Paks2 kapcsán, szakmai kommunikáció innentől kezdve nem nagyon lehetséges, hiszen nem lesz, aki erről beszéljen. Remélhetőleg a háttérben vannak még szakemberek. Mert egyelőre egyáltalán nem úgy tűnik, hogy épp az évszázad üzletét készítik elő Magyarországon. Pakson, a beruházás helyszínén sem azt tapasztalni, hogy az építkezés elkezdődne jövőre, mert hogy idén nem fognak bele, abban egészen biztos vagyok. Már zajlania kellene az infrastrukturális előkészítésnek is. Nem látom biztosnak, hogy ez a projekt meg fog valósulni.
Maga Süli János miniszter ismerte el, hogy a létesítési engedélykérelmet nem sikerült beadni a 2018-ban, és most már 2032-es céldátumról beszél.
Ezzel elmennek a falig! 2032-re az első paksi reaktort már le kell állítani, tehát legkésőbb addigra muszáj befejezniük a kapacitásbővítést, különben komoly kieséssel számolhatunk az energiatermelésben. Jó lenne tisztán látni, mert megint úgy fogunk járni, mint Bős-Nagymarosnál. Ott amikor kiderült, hogy a beruházás nem áll az ország érdekében, már csak súlyos áldozatok árán tudtunk kilépni a projektből. Ettől és az évtizedekig tartó nemzetközi pereskedéstől kellene megóvni Magyarországot.
Most még lenne esély arra, hogy kimondják, tévedtek, vagy legalább azt, hogy változtatni kell az elképzeléseken?
Minden projektnek van olyan pontja, ami után már észszerűtlen kihátrálni, és a befejezés a reálisabb alternatíva. Itt még nem tartunk, hiszen hiába fizettünk ki milliárdokat különböző szakértői tanulmányokra és engedélyezésekre, Pakson nem történt egy kapavágás sem. Addig lenne jobb visszalépni, amíg még nem hívtuk le az orosz gigahitel jelentős részét, amit aztán kamatostul fizethetünk vissza.
Zajlik az új szakember gárda képzése, illetve a lehetséges beszállító magyar cégek felkészítése?
Azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem. Az hagyján, hogy nincs elég szakember a két erőmű üzemeltetésére, de a kivitelezéshez, az erőmű felépítésére sincs elegendő szakmunkás. Láthatjuk, országosan is hiány van például hegesztőkből, kőművesekből, akik közül egyidejűleg akár több száz is kellene egy ilyen volumenű építkezésre. Két választás marad, vagy magasabb bérköltségek mellett próbálnak Paksra csábítani szakmunkásokat, vagy pedig valahonnan a Roszatom fog munkásokat hozni. Maga a város sincs felkészülve, és semmilyen előkészület nincs az erőmű leendő területén sem. Csak hangzatos ígéretek vannak, és megpróbálják elhitetni, hogy ez projekt folyamatban van, és maximum annyit ismer el a kormány, hogy csúszik az építkezés kezdete.
Mártha Imre, az MVM korábbi vezére még tavaly novemberben fogalmazott úgy a paksi szerződéssel kapcsolatban, hogy az egy orosz diktátum. Orbánék elmérték magukat az oroszokkal?
Azt nyilván látták, hogy az óriási hitelből le lehet nyúlni egy csomó pénzt, és bőven juthat belőle a haveroknak is. Azt viszont valószínűleg senki nem mondta el Orbán Viktornak, hogy Magyarországon EU-s szabványok vannak érvényben, állítólag a jelenlegi problémák is abból indulnak ki, hogy nem egyeztethető össze az orosz technológia az európai előírásokkal. Politikai szempontból Orbán Viktornak valószínűleg nem volt választása, olyan szinten elköteleződött Oroszország és Vlagyimir Putyin felé. Rákényszerítették ezt a gigaberuházást. Most ugyan próbálnak mozgolódni, de szorul a hurok a nyakuk körül, és Putyin nem lesz sem elnéző, sem pedig kegyes partner ebben, az oroszok pedig az utolsó pillanatig képviselni fogják a saját érdekeiket. Ha a kormányzat tovább folytatja ezt a játszmát, ebben az üzletben Magyarország fogja a rövidebbet húzni.
Korábban arról volt szó, hogy a Jobbik egy országgyűlési vizsgálóbizottsággal derítene fényt a paksi bővítés hátterére.
Bár a korábbi próbálkozásunkat a Fidesz elgáncsolta, de akár jobbikos, akár közös ellenzéki kezdeményezéssel, muszáj egy ilyen vizsgálóbizottságot létrehozni. Meg kell tudnunk, mi lett az elköltött milliárdok sorsa, és azt is, kinek a felelőssége az, hogy ezekkel a feltételekkel vágtunk bele ebbe a projektbe, és kit terhel a felelősség azért, hogy jelenleg sehol nem tart Paks2. Ezeket a kérdéseket mindenféleképpen parlamenti szinten is vizsgálni kellene.
(Címlap- és borítókép: Paks2 hűlt helye - fotó: Béli Balázs / Alfahír)