Központosítás jön az ügyészségeken, csak ők vizsgálhatják a hivatalos személyek korrupciós ügyeit

Eddig sem volt sok eredménye az ügyészségi vizsgálatoknak, már ha megindultak egyáltalán.

„Az ügyészségi nyomozás szervezete 2019. február 1-jével megújul, amelynek keretében az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül.”írja az ügyészség honlapja.

Eszerint a 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét. Az új törvény az ügyészségi nyomozás fenntartását továbbra is indokoltnak tartotta például a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében.

Változik a korrupció kezelése

Az új törvény az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe utalja továbbá a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket, így például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés meghatározott eseteit, figyelemmel azok tárgyi súlyára és arra, hogy e bűncselekmények bizonyítása is általában nehezebb.

Az ügyészség épülete elé írták: "Aki fölmenti a bűnöst, vagy elítéli az ártatlant, azt egyaránt utálja az Isten"

A Momentum Mozgalom a főváros több pontjára is bibliai idézeteket fújt: az Állami Számvevőszék épülete elé: "Az ártatlant bírsággal sújtani gonoszság, de még inkább a nemest jogtalanul verni." a Magyar Nemzeti Bankhoz: "Mint nyárhoz a havazás és aratáshoz az eső, éppen úgy nem illik a tisztesség a bolondhoz."

Az új Büntetőeljárásról szóló törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért – a teljesség igénye nélkül – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a Büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőség végzi.

A járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység 2019. január 31-ével megszűnik.

A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.

"Magyarországon minden állami intézményt megszállt az Orbán-rezsim"

A Jobbik részéről Szilágyi György reagált arra, hogy az ügyészség elutasította az MTVA székháznál december 16-17-én történtek miatt érkezett ellenzéki feljelentéseket. Szerinte sajnos, a legkevésbé sem meglepő az ügyészség döntése, miszerint a köztévé épületéből "jogszerűen" dobták ki az ellenzéki képviselőket és használtak velük szemben fizikai erőszakot a biztonsági őrök.

Ezzel egyidejűleg, 2019. február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészég Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.

Azt írják, további változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén 2019. február 1-jével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

(Címlapfotó: Polt Péter legfőbb ügyész - Béli Balázs/alfahir.hu)