Magyar Posta: "Nem veszünk részt Soros európai parlamenti választási kampányában"

Ennyit bírt válaszolni a közpénzből működő Magyar Posta közpénzből dolgozó sajtóosztálya arra, hogy alkalmazzák-e a rabszolgatörvényt.

Amikben értelemszerűen Soros György nem, viszont annál több, a Munka Törvénykönyvére vonatkozó kérdés szerepelt.

Többek között azt szerette volna megtudni a portál, hogy alkalmazni fogják-e az évi 400 túlórát, illetve a hároméves munkaidőkeretet, tavaly átlagban mennyi túlóra volt a postán, vagy hogy mennyit is keres most egy átlagos kézbesítő.

Az elvileg tökéletesen pártatlanul működő Posta ezekre annyit bírt válaszolni, hogy 

"Magyarországon mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak, emellett az állami cégekre speciális szabályok is érvényesek. Társaságunk nem kíván részt venni Soros európai parlamenti választási politikai kampányában."

Ennél szebben már a Fidesz sajtóosztályán sem tudták volna megfogalmazni a nagy semmit.

Az ellenzéki pártok egyébként ma a Magyar Posta előtt tartott sajtótájékoztatón egységesen arra kérték a cég vezetését, hogy ne vezessék be a munka törvénykönyve túlórával kapcsolatos módosításait.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó közölte, a múlt héten a Magyar Posta mellett több mint 150 állami cég vezetőinek tették fel a kérdést: alkalmazni fogják-e a rabszolgatörvényt.  Mint mondta: mindenhonnan ugyanazt az egymondatos választ kapták: a társaság nem kíván politikai kampánykérdésekkel foglalkozni.

Magyarul: a Posta válasznak nehezen minősülő "tájékoztatója" nem egyedi eset, másra nem lehet gondolni, minthogy egyszerűen központi utasításba adták azt.


    
A jobbikos Lukács László György hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, de a cégnél nagyon nagy a fluktuáció. Ennek egyik oka, hogy már most is alacsonyak a bérek és rosszak a munkakörülmények, a rabszolgatörvény alkalmazása után pedig még többen mennének el - mondta. A keleti jellegű törvény helyett inkább nyugati megoldásra, a bérek felzárkóztatására és a munkakörülmények javítására lenne szükség - jelentette ki.

Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: a Magyar Postának inkább versenyképes béreket kellene adnia a dolgozóinak, nem pedig olyan helyzetet előállítania, hogy napi nyolc helyett tíz órát kelljen dolgozniuk - jegyezte meg. Szél Bernadett  azt mondta, el akarják érni, hogy "ciki legyen a rabszolgatörvényt alkalmazni".
    
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a magyar dolgozókat meg kell védeni a Fidesztől. Az elmúlt hetek tüntetéshulláma megmutatta, hogy van ereje az együttes fellépésnek - fűzte hozzá.
    
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) emlékeztetett: a Magyar Postánál egy kezdő kézbesítő bruttó 149 ezer, míg egy szakképzett társa bruttó 195 ezer forintot kap - emelte ki. Magyarország nem teljesít jól, mert egy olyan ország nem teljesít jól, ahol azért kell túlórát vállalniuk az embereknek, hogy meg tudjanak élni - fejtette ki véleményét. Bősz Anett azt mondta, a rabszolgatörvény bevallja azt, hogy az elmúlt kilenc év kormányzása mind társadalmi, mind gazdasági értelemben kudarc volt.