Igor Dodon, korábbi kommunista és szocialista politikus 2016-os győzelmével furcsa helyzet alakult ki a két világ határán egyensúlyozni próbáló országban. Dodon közeli szövetségese Putyinnak, míg a kormányzati többséget adó pártok az amerikaiak vagy éppen az EU irányába közelednének.
A felmérések szerint a Dodont is támogató szocialisták 35-40 százalékos támogatottsággal magasan vezetik a kutatásokat. Nagyjából 15 százalékkal mögötte lemaradva áll a Demokrata Párt, amelynek vezetője Vladimir Plahotniuc oligarcha, aki élvezi az EU, de inkább az Egyesült Államok támogatását. Ugyan csak kényszerből, hiszen a pénzember ellen Oroszországban és Romániában is eljárás folyik. Egy időben az Interpol is körözte. A Demokrata Párt mellett több kisebb pártnak is van esélye mandátumokhoz jutni, és így a nyugatias tábor többségbe is kerülhet.
A választási rendszer eddig tisztán listás volt. Az idei választáson azonban már 51 képviselőt egyéni körzetben válaszanak, 50-et pedig listán. Ez a rendszer nyilván azoknak kedvez, akik megalkották: a Demokrata Pártnak és társainak.
Mik az esélyek?
Iurie Roșca egykori kereszténydemokrata politikus, az ország volt miniszterelnök-helyettese befejzte az aktív politizálást, és jelenleg újságíróként, elemzőként tevékenykedik. Roșca az Alfahírnek elmondta, hogy szerinte a választás után valószínűleg a Demokrata Párt kormányoz majd, de lehet, hogy szüksége lehet a Dodont is támogató szocialistákra a többség megszerzéséhez. Az újságíró szerint az első verzió valószínűbb, és ha kell, akkor Plahotniuc pártja akár meg is vásárolhat képviselőket a kormányzáshoz.
Gyarmati István, volt külügyminisztériumi államtitkár, Magyarország korábbi NATO-nagykövete és az EBESZ egykori moldovai misszióvezetője is megerősíti, hogy az “orosz pártiak” megerősödnek a választáson az “Európa-pártiakkal” szemben, de mint elmondta, “a jóslás nem szakmám, így nem tudom megmondani, hogy a választás után milyen irányzatú kormányra számíthatunk”.
Gyarmati szerint a választás után nem várható, hogy az ország megosztottságában érdemi javulás történjen, ugyanis a diplomata szerint ez Oroszországnak nem érdeke. Mint elmondta, azért valamennyi enyhülésre lehet számítani. Iurie Roșca szerint egyáltalán nem várható semmi változás a megosztottság terén. A volt politikus szerint mivel Plahotniuc zűrös ügyei egyre kellemetlenebbek a nyugatnak, elképzelhető, hogy az oligarcha oldalt vált, és a háttérben megegyezik az oroszokkal.
Szakadár állam és autonóm terület is színesei a képet
Moldova nem csak politikailag, hanem demográfiailag és közigazgatásilag is megosztott. Keleten a korábban elszakadt Dnyeszter-menti Köztársaság de facto független államként erős hídfőállása Oroszországnak, és erős befolyási övezete Putyinéknek a délen található autonóm terület, Gagauzia is. A román és moldovai politikában pedig rendre felmerül, hogy a két országnak egyesülnie kellene. Erre reális esély nem mutatkozik, de a téma folyamatosan napirenden van.
Roșca véleménye szerint Gagauzia és a Dnyszter-menti Köztársaság helyzetében sem várható érdemi változás. Romániával sem egyesülhet Moldova, pedig Roșca szerint a történelmi és az etnokulturális háttér megvan hozzá. Azonban szerinte ez sokkal bonyolultabb kérdés, és egy ilyen helyzetben rengeteg nagyhatalmi érdek jelenne meg, amiben mindenki a saját érdekeit szeretné érvényesíteni, ami káoszhoz vezethet. De a káoszon átívelő kormányzás technikája már a világ számos részén bizonyított – tette hozzá az elemző-újságíró. Gyarmati István szintén úgy látja, hogy a szakadár köztársaság és Gagauzia kérdésében nem várható nagy változás. A két terület kedvezőbb pozícióba az oroszbarát erők győzelme esetén kerülhet.
Az utcán folytatódhat a választási küzdelem
Moldovában nem ismeretlenek az erőszakos utcai cselekmények. A 2009-es Twitter-forradalom éppen az oroszbarát erők parlamenti győzelme után kezdődött, és a zavargásoknak hivatalosan 4 halottja volt. 2015-ben pedig amiatt vonultak utcára tüntetők, mert három bankból 1 milliárd dollár (a moldovai GDP 8 százaléka!) “tűnt el”. Emiatt csukták le Vlad Filat nyugatbarát miniszterelnököt, ugyanis állítólag 250 millió dollár kenőpénzt fogadott el. A tüntetések során 22 ember sebesült meg.
Gyarmati szerint a választás vesztese valószínűleg nem fogja elismerni az eredményt, és tüntetések lesznek, amelyek nyomán előfordulhatnak erőszakos cselekmények is, de komoly konfliktusra nem számít. Roșca úgy látja, hogy az erőszakos tüntetések lehetőségét nem lehet kizárni, de ezek a korábbi tapasztalatok szerint sem érnek el eredményt, és a hatalomnak minden eszköze megvan arra, hogy ezeket elfojtsa.
A külső befolyás és a korrupció a fejlődés akadálya
Az országot kettészakítja a világ két fő pólusa közötti küzdelem, és a további fejlődést akadályozza a korrupt politikai rendszer, valamint a gazdaság szerény teljesítőképessége. Gyarmati István szerint az oligarcháknak nagyon erős befolyásuk van az országra, és elismeri azt is, hogy a külső hatalmak támogatják a számukra szimpatikus erőket. Ennek ellenére szerinte a parlamenti választás szabad, de nem fair.
Erősebben fogalmazott Roșca, aki szerint a nyugat és az oroszok keményen beleszólnak a moldovai belpolitikába, és megvannak mindkét oldalnak a saját emberei. A többi kelet-európai állammal ellentétben – ahol szintén befolyásolják a belügyeket – Moldovában nincs olyan párt, amely szabadulni tudna ezektől a kötelékektől, és valóban a nemzeti érdekeket képviselné. Az egykori miniszterelnök-helyettes szerint közel hasonló mértékű lehet az oroszok befolyása a nyugatéhoz.
Iure Roșca az Alfahírnek elmondta, hogy Moldova nagyon gyenge gazdasága annak is köszönhető, hogy a nyugat kihasználta a privatizációt, és újragyarmatosítja – igaz gazdasági eszközökkel – az országot. A lakosság csak felvevőpiaca a nyugati termékeknek, és az emberek csak nyugatra exportálható rabszolgák, akik hazájuktól távol kénytelenek dolgozni. Elmondása szerint a moldovai gazdaságot csak akkor lehet újraépíteni, ha ilyen értelemben a szuverenitás is helyreáll. A mezőgazdaság és a tiszta ivóvíz olyan értékek, amelyek Moldovában jó alapot adhatnak a fejlődéshez, de erős, önálló gazdaság nélkül ennek hatásait nem tudják kihasználni. Roșca elmondta, hogy Moldova csak akkor tud előrelépni társadalmilag és gazdaságilag, ha Európa és Oroszország partneri kapcsolatot tud kialakítani a küzdelmek helyett. Addig is olyan politikai erőkre lenne szükség, akik se az orosz, se a nyugati függést nem támogatják. Gyarmati István szerint az országnak az Európai Unióhoz kellene közelednie, csökkenteni kell a korrupciót, és olyan lehetőségeket kell megtalálni, amelyekben olyat tud nyújtani, ami piacképes az unióban, és talán Oroszországban is.