"Gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget"

Lesújtó vélemény a magyar igazságszolgáltatásról.

Szerint gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák, és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.

Az egykori bíró azt mondta: semmilyen szinte nem szóltak bele a döntéseibe, ám így is befolyásolni tudták a rendszert.

„Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”

Bírósági tárgyalás nélkül pedig ítélet sincs

Kevizki példaként az Elios-ügyet hozta fel, ahol bűncselekmény hiányában megszűnt a nyomozás. Szerinte előre látható volt, hogy egyetlen kollégája elé sem kerül az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény, mert ha nincs vádemelés, nincs ítélet sem.

„Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján”

– mondta Keviczki, aki szerint 2010 előtt is voltak hasonló ügyek, de azóta felerősödött ez a jelenség.

Szerinte a morális válságot jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását 3 év alatt 3 megbízott vezető töltötte be, és most nem pályázik rá senki. Ugyanakkor „a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is” – mondta Keviczki.

(Válasz Online - 444)