BKV-s szakszervezeti vezető: az alacsony bérekkel akarják túlórára kényszeríteni a dolgozókat

A közlekedési vállalatnál továbbra sem indultak meg a bértárgyalások.

"Visszalépés történt a bértárgyalások menetében"

- foglalta össze sommásan az Alfahír érdeklődésére a helyzetet Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke.

Elmondta: a BKV vezérigazgatója decemberben kijelentette, hogy január végére megszülethet a bérmegállapodás, hogy februárban már emelt béreket kaphassanak a dolgozók. Ehhez képest január 16-án már arról szóltak az ígéretek, hogy a vállalat a hónapban teszi majd meg a szükséges béremelési kiajánlást. Eltelt fél hónap, és semmi sem történt.

Naszályi szerint Bolla Tibor neki külön is ígéretet tett egy személyes találkozóra, amire három hete hiába várja, hogy időpontot kapjon. Mint fogalmazott, a BKV-vezér

"vagy bujkál, vagy valami baja esett".

Naszályi kijelentette: egy felelős vezető akkor sem bujkálhat, ha nem tud konkrétumokat mondani, ki kell állnia az emberek elé, ahogy erre már decemberben és januárban is volt példa.

A szakszervezeti vezető egyébként múlt héten már közleményben próbálta felhívni a vállalatvezetés figyelmét a problémára, de úgy tűnik, ez nem járt sikerrel.

"A dolgozók nagyon várják a béremelést, ám ha ez nem történik meg belátható időn belül, akkor az elmúlt két év javuló létszámhelyzete a visszájára fog fordulni, és ismét nem lesz elég járművezető"

- fogalmazott Naszályi. Hozzátette: a karbantartói munkakörökbe már most sincs elegendő szakember.

Az EKSZ vezetője szerint a késlekedés oka az lehet, hogy a nagy foglalkoztató cégek egymásra várnak. Meglátása szerint a MÁV és a Volán a 2017-ben kötött hároméves megállapodásokra mutogat, amiben csak 5 százalékos béremelésről van szó. A BKV-nál viszont nem kötöttek ilyen szerződést, ami Naszályi szerint számukra még kedvező is, hiszen a BKV-dolgozók 15 százalékos emelést szeretnének kiharcolni maguknak. Hozzátette:

"A normális foglalkoztatásban és nem pluszmunka keretében kellene megfizetni a dolgozókat."

Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a BKV alkalmazottai vegyesen fogadták a Fidesz által bevezetett rabszolgatörvényt. Míg eddig a kollektív szerződésben megszabott 300 órányi túlórát az egyes dolgozóknak is el kellett fogadniuk, addig az új törvénnyel ez a "kettős fék" kikerült a rendszerből, az aktuális jogszabály egyéni vállalás esetén pedig lehetővé teszi a 400 órás keretet.

Az EKSZ első embere szerint a dolgozók most azt látják, hogy sokkal kevesebb pénzt visznek haza, hogyha nem vállalják be a szabadidejük rovására a többletmunkát.

"Pont ez a baj a rabszolgatörvénnyel: ha az alacsony bérek miatt valaki csak akkor tud életben maradni, ha többet dolgozik, akkor nyilván több munkát fog vállalni, de ez nagyon rossz irány, mert nem a munkavállalók szabad döntésén alapul. Holott épp ezt a kiszolgáltatottságot kéne csökkenteni"

- fogalmazott Naszályi Gábor, aki szerint a szabályozásnak úgy kellene működnie, hogy aki akar és tud több munkát vállalni, az élhessen a lehetőséggel, de aki már fizikailag nem képes rá, vagy egyszerűen élni is szeretne a munka mellett, az tisztességesen megélhessen abból, amit az alap munkavégzés során megkeres.

Elárulta, hogy a BKV vezetése már fontolgatja a túlórakeret emelését. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a tavalyi megállapodás értelmében idén erre még nem kerülhet sor, ám a hozzáállás nem vetít előre túl sok jót 2020-ra. Ennek ellenére szerinte sokan lesznek, akik például a törlesztőrészleteik miatt, vagy ideiglenes jelleggel be fogják vállalni a többletmunkát, de emellett nagyon sokan szeretnék elkerülni ezt a helyzetet.

"Azokon a területeken, ahol feltöltötték a létszámot, ott akár nettó százezer forint is lehet a különbség a 4-5 elvont pihenőnappal és az alapóraszámban végzett munka között"

- emelte ki a szakszervezeti elnök.

Naszályi Gábor hangsúlyozta:

konföderációs szinten, a Magyar Szakszervezeti Szövetség keretében folytatódni fognak a rabszolgatörvény elleni tüntetések, melyek szervezésében elnökségi tagként ő maga is részt vesz.

A BKV-s bértárgyalásokkal kapcsolatban ugyanakkor még korainak nevezte egy sztrájk lehetőségét, különösen annak fényében, hogy a törvényhozás mennyire ellehetetlenítette ezt a tiltakozási formát, pláne a béremelési kiajánlás előtt.

Naszályi ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a BKV elnök-vezérigazgatójának lassan azt sem hiszi el, hogy a jelenlegi késlekedés nem azt jelenti, hogy a vállalatnak esze ágában sincs bért emelni.

"Ha valaki nem tesz semmit, az bizony a nullával egyenértékű"

- fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Vége a puha eszközök politikájának?! A BKV-s szakszervezet is ellenállásra buzdít

A szakszervezetek erős háttér nélkül nem sokra mennek, különösen nem egy olyan kormány ellen, amelyik nyolc éve nem hallgat meg senkit - szögezte le Naszályi Gábor, a BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető a rabszolgatörvény alkalmazásának megakadályozására buzdít.