Nem haladt zökkenőmentesen a sztrájk szervezése, miután a kormány az 5 napos határidőn belül – a sztrájktörvény értelmében foglaltak szerint – nem reagált a PDSZ levelére. A szakszervezet január 29-én egy sajtótájékoztató keretében felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy a kormány megszegte a sztrájktörvényt, mivel nem jelölt ki egyetlen személyt sem arra, hogy ki fog részéről tárgyalni a sztrájkbizottsággal.
A szakszervezet elnöke akkor úgy reagált, hogy a PDSZ többször kezdeményezett sztrájkot, azonban az elmúlt 30 évben nem volt példa arra, hogy egy kormány ne tett volna eleget annak a törvényi kötelezettségnek, hogy tárgyalópartnert delegáljon a sztrájkbizottságba.
Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár 1 nappal későbbi levelében úgy fogalmazott, hogy a minisztérium álláspontja szerint a munka törvénykönyvének módosítása egyáltalán nem érinti a pedagógusokat.
A szakszervezet hihetetlennek nevezte, hogy az államtitkár nincs tisztában azzal, hogy a PDSZ nem csak a pedagógusokat, de az oktatásban dolgozó ügyviteli és technikai dolgozókat is képviseli. A 400 órányi túlmunka pedig végső soron minden magyarországi munkavállaló életkörülményeire kihathat.
A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás most arról beszélt az Alfahírnek, hogy elkezdődött a sztrájkhajlandóság felmérése a szervezeten belül, illetve országosan is. Emellett vizsgálják annak lehetőségét, hogy az ún. 12 pontos sztrájkkövetelés első hét, általánosabb pontjait egy közös sztrájkbizottsággal együtt képviseljék. Ez a következő héten már eldőlhet.
„Ezen kívül van 5 inkább az ágazathoz kötődő követelésünk, melyeket mindennél fontosabbnak tartunk a közoktatásban.”
Az öt ágazati követelés:
- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!
- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!
- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!
- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!
- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!
A szakszervezet elnöke kiemelte, hogy láthatóan most már van hajlandóság a kormány részéről arra vonatkozóan, hogy leüljenek tárgyalni az érdekképviseletekkel.
„Megjelölt neveket a kormány által megbízott Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár. Ennek alapján mi elküldtük az ajánlatunkat az előzetes egyeztetésekre, várhatóan a jövő hét elején kerülhet sor a megvitatására.”
Szűcs Tamás kifejtette, hogyha a PDSZ tagságát jelentősen meghaladó munkavállaló jelzi igényét a sztrájkra, akkor az realitássá válhat. Állítása szerint főleg a nagyvárosi középiskolák és a szintén nagyvárosi általános iskolák a legaktívabbak. Visszajelzések alapján, a megkeresett dolgozók közel 80 százaléka vállalná a sztrájkot.
Az LMP szóvivője, Kanász-Nagy Máté elmondása szerint a három legfőbb probléma a hazai oktatásban a munkakörülmények, a bérek és a leterheltség, amelyekre megoldást kellene találni sürgősen.
„A pedagógusok jóval többet dolgoznak, mint heti 40 óra. A heti munkaterhelés az 50-60 órát is elérheti, ugyanis itt szó van a tanórák megtartásáról, az órákra való felkészülésről és a különböző adminisztratív terhekről is.”
A Jobbik alelnöke, Ander Balázs szerint a közoktatás nem biztosítja a mobilitást. A képviselő úgy fogalmazott, hogy
„ahová egy magyar gyermek megszületik, az ott is marad”.
Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy úgy hagyja el az iskolát egy generáció közel 25 százaléka, hogy funkcionális analfabéta.
Ander szerint ennyi „árokparti munkavállalóra” nem lesz szüksége egy 21. századi nemzetgazdaságnak, vagy ha igen, akkor az az ország ott van a sereghajtók között gazdasági fejlődés terén. A jobbik politikusa úgy fogalmazott, hogy teljesen mértékben támogatják a sztrájkot, mert már időszerű volt.
„Fontos kiemelni, hogy a pedagógusok nem csak a nagyobb fizetésért és a jobb munkakörülményekért hirdetnek sztrájkot, hanem azért is, hogy a diákoknak jobb esélyeik legyenek a jövőben.”
A következő hetekben várhatóan további fejlemények lesznek a pedagógusok sztrájk előkészületeiről.