Helyreigazítási perek indulhatnak az MTI sajtószolgálata ellen

Az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI OS) gyakorlata szerint a kormányzattal kapcsolatos kellemetlen ügyekről szóló közleményeket, azok tartalma miatt nem teszi közzé. Ezzel szemben a kormánypártok mondandójának folyamatosan teret adnak, elhárítva a felelősségvállalást magukról. Az MTI OS saját szabályzatában igyekezett védeni ezt a hozzáállást, de miután a Magyar Helsinki Bizottság pert indított az MTI OS ellen, a Kúria kimondta: ha válogatnak a közlemények közzétételénél, akkor felelősséget kell vállalniuk azokért, amiknek teret engednek. Ez alapján helyreigazítási, sőt, akár személyiségi jogi perek is indulhatnak ellenük, ha valótlan állításokat tartalmazó közleményeket jelentetnek meg.

Mit csinálnak?

Az OS-nek az egyik feladata, hogy a közélet szereplőinek közleményeit a felületén keresztül elérhetővé tegye a szerkesztőségek és így a nyilvánosság számára is. A közlemények szövegén nem változtatnak, de döntési jogkörük van arra vonatkozóan, hogy mit tesznek közzé. Amíg viszont a kormány nem tarolta le a közmédiát, gyakorlatilag minden közleményt lehoztak. Az elmúlt években nem igazán lehetett a kormány számára kínos ügyekről olvasni a OS-en, van néhány kulcsember, akikkel az ellenzéki pártok viszonylag gyakran foglalkoznak vagy foglalkoztak közleményeikben, negatív kontextusban, ezek közül viszont többet is visszadobott a távirati iroda, például: Tiborcz István Elios-ügye, Mészáros Lőrinccel kapcsolatos dolgok, a közmédia pervesztései vagy éppen Orbán Ráhel. Az MTI OS ezeket azzal az indokkal vétózta meg, hogy az említett közéleti szereplők személyiségi jogait vagy a közmédia reputációját sérti a szöveg.

Miért perelték be őket?

2017 decemberében az OS lehozta a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét, amiben például az állt, hogy a Helsinki Bizottság többszáz milió forintos támogatást kap külföldről, átláthatatlan módon. A szervezet helyreigazítási kérelemmel fordult hozzájuk, de megtagadták, mondván, hogy nincs jogi felelősségük, nem ők írták a közleményt.

A Helsinki Bizottság viszont lehetetlennek látja azt a felállást, miszerint válogatnak a közzétehető közlemények között és ezzel párhuzamosan a döntéseikért nem vállalnak jogi felelősséget. Ha pedig ilyen módon cenzúráznak, a valótlanságokat legyenek kötelesek helyreigazítani. Az MTI azt mondja, hogy nem ők írják ezeket, így nem végeznek szerkesztést - utóbbi jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának. A törvény viszont úgy szól, hogy a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A közlemények közötti válogatás márpedig szerkesztés, hiszen döntést hoznak a tartalomról.

Trükköztek

Az MTI közölte a Helsinki Bizottsággal, hogy felesleges volt perelniük, mert nyugodtan közzétehették volna a cáfolatot az MTI OS-en. Ez alapján elsőfokon meg is nyerték a pert, bár az eljáró bíróság egyetértett a civil szervezettel abban, hogy az MTI OS-t szerkesztői felelősség terheli. Ezen felbuzdulva a Helsinki Bizottság megpróbálta közzétetni a cáfolatot az OS-ben, de az MTI megtagadta a megjelentetést, mondván, hogy az sérti a jóhírnevét. A megtagadásról szóló értesítést szerkesztő pozícióban dolgozó munkatárs írta alá, pedig ugye ők nem is szerkesztenek.

A másodfokon eljáró bíróság végül megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, kötelezték az MTI OS-t arra, hogy tegyenek közzé helyreigazítást a peres ügyben - ezt a döntést a Kúria is megerősítette, mondván, hogy az OS szerkesztést is végez.

(Átlátszó)

(Fotó: Wikipedia)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton