Letelepedési kötvények: jól járt a forintgyengülésen a Rogán–Habony-érdekkör

Az adófizetők viszont 2,8 milliárdot buktak az árfolyamváltozáson.

Közérdekű adatigénylésként indult, majd az Államadósság-kezelő Központtal (ÁKK) folytatott hosszas levelezésbe torkolló munkával próbáltuk kinyomozni, a Rogán Antal propagandaminiszter és Habony Árpád miniszterelnöki nemtudnikicsoda ismeretségi körébe tartozó, letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek mennyit kaszáltak a forint euróhoz viszonyított gyengülésén. Mint ismert, a korrupcióval átitatott kötvényprogram 2013 nyarán indult, ebben az évben a forgalmazók 430 darab állampapírt jegyeztek le, ezekért – diszkont áron – egyenként 220 640 eurót kellett kifizetniük. A törlesztés 2018. december 20-án volt esedékes, és a magyar adófizetők ki is fizették a kötvények (egyenként) 250 ezer eurós névértékét. (A 29 360 eurós különbözet a diszkont kincstárjegy öt évre jutó, éves szinten 2,53 százalékot kitevő kamata volt.)

Csakhogy 2013 nyarán egy euró 290-300 forintot ért, és bár a 2018-as büdzsé tervezésekor Orbánék 311 forintos árfolyammal számoltak, 2018 végén a közös deviza árfolyama bőven meghaladta a 320 forintot is.

Az ÁKK arról tájékoztatott minket, hogy a 2018/T sorozatú Letelepedési Magyar Államkötvények forgalomba hozatalára 2013 nyarától 11 alkalommal került sor. Azt is megtudtuk, hogy az államháztartási számviteli jogszabályok és ezekkel összhangban az ÁKK Zrt. államadósság-kezeléssel kapcsolatos számviteli irányelvei alapján a forint alapú nyilvántartás elkészítéséhez használt árfolyam az adott értéknapot (jelen esetben forgalomba hozatali napot, lejárati napot) megelőző munkanapon az MNB által jegyzett euró/forint középárfolyam.

Azt azonban nem voltak hajlandóak elárulni, hogy a már említett 11 kibocsátási napon egyenként hány kötvényt jegyeztek le a gazdag migránsokkal üzletelő cégek. Ezért úgy vélelmeztük, a 11 alkalomból 10-szer 39 darab, míg egyszer (a legmagasabb árfolyamú napon) 40 darab kötvényt jegyeztek le.

Dátum

Árfolyam (HUF/EUR)

Kötvények száma

Államháztartás bevétele (HUF)

2013.06.19.

291,34

39

 2 506 969 046

2013.07.10.

293,83

39

 2 528 395 397

2013.07.24.

294,95

39

 2 538 032 952

2013.08.28.

299,74

39

 2 579 250 710

2013.09.11.

299,75

40

 2 645 473 600

2013.09.25.

299,28

39

 2 575 292 429

2013.10.16.

295,66

39

 2 544 142 474

2013.10.30.

292,75

39

 2 519 102 040

2013.11.13.

298,74

39

 2 570 645 750

2013.11.27.

298,48

39

 2 568 408 461

2013.12.18.

298,3

39

 2 566 859 568

Összesen

296,63

430

 28 142 572 427

(Megjegyzés: a 296,63 HUF/EUR az átlagos jegyzési árfolyam.) 

Tehát a letelepedési kötvényekből kb. 28,1 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az igazság minden részletének kibontásához azt is meg kell említeni, ekkor a piaci kamatok még jóval magasabbak voltak, mint a kötvények 2,53 százalékos kuponjai.

A kötvények törlesztése azonban csak 2018. december 20-án volt esedékes. Ekkor a 430 darab kötvény egyenként 250 ezer eurós névértékéért az adófizetők 107,5 millió eurót adtak ki. Ebből 12 624 800 euró volt a kamat, azaz 94 875 200 euró volt az az összeg, ami 2013-ban jegyzéskor befolyt a költségvetésbe.

Az ÁKK nyomatékosan felhívta a figyelmünket, hogy

a Letelepedési Magyar Államkötvények vásárlása és lejáratkori törlesztése euróban történik. A magyar állam euróban vezetett számlájára érkezik a kötvények ellenértéke, és a lejáratkori összeg kifizetése is erről az euró-számláról történik. A törlesztendő euró összegre a magyar állam mint kibocsátó euró forrásai biztosítottak fedezetet.

Ez teljesen érthető, a befolyt összeget nem váltották át forintra, illetve a lejáratkor esedékes összeg fedezete is eurószámlán állt rendelkezésre. Azt viszont már mi tesszük hozzá, hogy a jegyzéskor befolyt pénzt nem egy Dagobert bácsiéhoz hasonló óriási toronyban tároltuk, hanem abból az ország működéséhez szükséges forrásokat biztosítottuk. Vagyis a befolyt euróösszegeket elköltöttük (például hiteltörlesztésre), miközben más forrásokból ugyancsak érkezett bevétel az állam eurószámlájára. Ezt számos kormánypárti politikus nyilatkozata is alátámasztja, hozzátéve azt az általunk is említett tényt, hogy 2013-ban a letelepedési kötvények kamata még kedvezőbb volt, mint a piacon eladható euró alapú magyar államkötvények kamata. (A piaci tendencia csak 2014-ben fordult meg.)

Ami cikkünk szempontjából fontosabb, az viszont az árfolyammozgás. Mint láttuk, valamivel kevesebb, mint 95 millió euró bevétel keletkezett a kötvények forgalomba hozatalából, ez forintra átszámítva 28,1 milliárd forintra rúgott. Ennek a törlesztése 2018. december 20-án az előző napi, azaz december 19-i, 322,49 HUF/EUR árfolyamon számítva azonban már 30,6 milliárd forintot tett ki. Vagyis már a diszkont érték törlesztésekor csaknem 2,5 milliárd forint veszteség érte a magyar adófizetőket.

A kötvények 12,6 millió eurónyi kamata ugyanezen az árfolyamon számítva több mint 4 milliárd forintot tett ki. Ha ugyanezt a kamatot a kötvények 296,63 HUF/EUR átlagos jegyzési árfolyamán kellett volna kifizetnünk, az 3,7 milliárd forint lett volna, a különbség 320 millió forint.

Összességében tehát a forint 8,7 százalékos gyengülése miatt tavaly év végén letelepedési kötvények után 31,9 milliárd forintnyi euró helyett 34,7 milliárdnyit kellett kifizetnünk. A veszteség összesen 2,8 milliárd forint, amit a magyar adófizetők álltak.

Európai Bizottság: komoly kockázatot jelentenek a letelepedési programok

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének tájékoztatása szerint a jelentés feltérképezi a meglévő gyakorlatokat, és azonosítja azokat a kockázatokat, amelyeket az ilyen programok jelentenek az Európai Unió számára, különösen a biztonság, a pénzmosás, az adókijátszás és a korrupció tekintetében. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a kockázatokat tovább súlyosbítja e programok működésének átláthatatlansága és a tagállamok közötti együttműködés hiánya.