Az Európai Néppártot jó ideje feszültségek feszítik szét Orbán Viktor és a Fidesz miatt. A magyar kormánnyal szemben nagyon súlyos kritikák fogalmazódtak meg: a magyar jogállamiság helyzetére Európa szerte felfigyeltek mind a pártcsaládon belül, mind azon kívül, de ehhez kellett a hangoskodó magyar bevándorláspolitika is.
Noha Orbán Viktor a saját maga által kreált háborúját igyekszik kizárólag csak a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők küzdelmére kifuttatni, mindennek hátterében pedig egy globális összeesküvést sejtet, amit egyetlen ember irányít, Soros György, valójában, a Magyarországot közvetlenül nem fenyegető, hanem inkább a Nyugat- és Dél-Európát érintő migrációs problémát csak politikai haszonszerzésre használja. Így kíván nagyobb befolyásra szert tenni az uniós politikában, és ezzel leplezi saját kormánya magyarországi visszaéléseit. Tudják ezt már az Európai Néppártban és az Európai Unióban. Sokan dühösek is érte. Fontos hozzátenni, hogy az uniós politika bonyolult rendszerében önmagában a magyar jogállamiság helyzetére nem figyeltek volna fel ennyire, ha a bevándorlás kérdését kisajátító Orbán Viktor nem indít öndicsőítő hadjáratot az Európai Unión belül.
Ahogy Orbán kezében a bevándorlás eszköz lett, ellenfelei számára úgy értékelődött fel a magyar jogállamiság kérdése.
Hogy mennyire az aktuálpolitikai érdekek határozhatják meg az egyes személyek vagy tömörülések álláspontját, jól példázza Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) frakció- és listavezetőjének a kaméleon hozzáállása. Webert korábban a Fidesz stabil barátjának lehetett hinni, de amint az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségének közelébe került, hirtelen a Fidesz kritikusává vált. Tavaly ősszel egyike volt azoknak a néppárti politikusoknak, akik elfogadták a magyar jogállamiság helyzetéről készült jelentést, aztán mégis begyűjtötte a Fidesz támogatását a csúcsjelölti tisztségre. És lám, hirtelen már sokkal óvatosabb lett a magyar kormány kritizálásával kapcsolatban. Januárban a Politicónak adott interjújában egy Orbán Viktorra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: támogatja, hogy korlátozhassák azoknak a tagországoknak az uniós támogatásait, ahol komoly gondok vannak a jogállamisággal. Februárban viszont már arról beszélt a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferencián, hogy tiszteletben kell tartani a magyarországi választások eredményét, mert Orbán Viktort megválasztották a magyarok. Kikerülve a kényelmetlen kérdéseket, amellett érvelt, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül teszik. Erre rímel Annegret Kramp-Karrenbauernek, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökének a Politicónak adott kijelentése is. Ő azt mondta, hogy amíg a Fidesz az Európai Néppárt tagja, addig van esély párbeszédre Orbán Viktor aggályos intézkedéseivel kapcsolatban, „akármilyen nehéz is”; ugyanakkor a párt kizárásával ennek a lehetősége is megszűnne.
Míg korábban rendre olyan megnyilvánulások születtek, hogy a Fideszt ki kellene zárni a Néppártból, az európai parlamenti választáshoz közeledve elcsitultak ezek a hangok a pártcsaládon belül, és eltették a magyar kormánypárt ügyét május utánra.
Csakhogy a Fidesz ismét messzire ment, és kampányának vállalhatatlansága kényelmetlen helyzetbe hozza az Európai Néppártot. Az Orbán-kormány legújabb tájékoztatási akciójának célkeresztjébe újfent a bevándorlás, Soros György, Brüsszel, és Jean-Claude Junckeren keresztül az Európai Bizottság került.
Az uniós csúcsszervnél azonnal ráripakodtak a magyar kormányra, és válaszoltak a vádakra, hangsúlyozva, nincs olyan, hogy „ők”, ugyanis az Európai Unió tagja Magyarország is. Orbán hazugságait visszautasították és leszögezték, az Európai Unió erősíteni akarja a határvédelmet, nem gyengíteni, humanitárius vízumok bevezetését sem tervezik, valamint a tagállamok egyéni döntése, hogy milyen mértékben fogadják el a legális migrációt.
Választási kampány ide vagy oda, az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul sem rejtette véka alá a véleményét, és a Twitteren osztotta ki a renitens magyar kormányt. Emlékeztette Orbán Viktort, hogy a brüsszeli döntéseket, a bevándorlásról szólóakat is, közösen hozza az uniós tagországokat tömörítő tanács és az Európai Parlament, s mindkettőben ott vannak Magyarország képviselői is.
„Ahelyett, hogy Brüsszelt valamiféle ellenségnek állítja be, Magyarországnak rá kellene jönnie, hogy ő is a részese”
– tette hozzá.
Az uniós politika nem fekete vagy fehér, érdekek hálója szövi át, de a megrögzött konfliktuskereső, semmilyen kompromisszumokra nem hajlandó magyar kormányfő állandó és folyamatos ellenségképe súlyos károkat okoz Magyarország megítélésének.
Már nemcsak a Fidesz néppárti tagsága kérdés az uniós játszmában. Ideje lenne észrevenni, hogy ha nem is tudatosan vagy eltervezetten, de Orbán Viktor politikája kivezetheti Magyarországot az Európai Unióból. Ez a májusi európai parlamenti választásnak a tétje is: az európai közösség tagja és alakítója marad Magyarország vagy a bizalmatlanság légkörével körbevéve magára marad Európa peremén? Utóbbit a magyar választók tudják megakadályozni úgy, hogy nemet mondanak Orbán Viktor háborújára májusban.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahir)