"Feladtad a 4000 évet négyért" - Köves Slomó ordító hallgatásai a fideszes zsidózásokról

A kétezres évek elején izraeli tanulmányai után hazatérve arról vált ismertté, hogy szakítani kívánt az antiszemitizmust politikai fegyverként használó, a baloldali-liberális erőkhöz kötődő Mazsihisz gyakorlatával. Az utóbbi időben azonban Köves Slomó pontosan ugyanazt teszi, amiért annak idején bírálta az izraelita közösség vezetőit.

Amikor 2003-ban a Jobbik keresztet állított a Nyugati téren a menóra mellett, sokan antiszemitizmussal vádolták a pártot. Köves egyik első komoly visszhangot kiváltó nyilatkozatában nem ült fel a hisztivonatra, hanem azt mondta:

"Nem tartjuk provokatívnak, hogy keresztet is felállítottak a téren, sőt, szép dolognak tartom."

A rabbi akkoriban számos fórumon kifejtette, hogy a zsidóságnak el kellene szakadnia a "holokauszt-identitástól", és önazonosságát inkább pozitív érzésekre és elköteleződésre építenie.

Többször bírálta a Mazsihiszt, mert a szervezet vallási közösségként közismerten a baloldali és liberális politikai erőkhöz állt közel, nem egyszer direkt szolgálva az MSZP, vagy az SZDSZ érdekeit, mindenekelőtt azzal, hogy rendre antiszemitizmussal vádolták a jobboldali pártokat, értelmiségieket. 

Köves Slomó a későbbiekben ugyan számos alkalommal ítélte el jobbikos politikusok, szerinte zsidóellenes kijelentéseit, ám még a legutóbbi időkig a párbeszéd fontosságát hangoztatta. 2015 februárjában például szilvapálinkázással egybekötött "pedagógiai célzatú beszélgetésre" hívta a jobbikosokat. 

A rabbi alapállása az elmúlt egy-két évben változott meg gyökeresen. Vona Gábor 2017 év végi hanukai üdvözletét már indulatosan utasította vissza „okádék kenegetésnek” nevezve a pártelnök gesztusát. A 2018-as választási kampányban aztán

szinte nem volt olyan kormányközeli sajtóorgánum, amelyet nem turnézott volna végig azzal a határozott vélekedésével, hogy a Jobbik néppártosodása álságos, s a párt továbbra is szélsőjobboldali elveket vall, így veszélyt jelent a magyar zsidóságra. 

A hasonló jellegű fideszes megnyilvánulások nagy része ugyanakkor simán átsiklott Köves antiszemita-radara alatt.

A rabbi nem tartotta szükségesnek, hogy megszólaljon, amikor tavaly novemberben egy 16. kerületi kormánypárti önkormányzati képviselő-jelöltről – akit később meg is választottak – derült ki, hogy a Facebookon "szabadkőműves-bolsevik-zsidó világuralomról" értekezett.

Horváth Ádám a KDNP ifjúsági szervezetének, az IKSZ-ben tevékenykedik, amely azóta sem alkalmazott semmilyen szankciót vele szemben. Köves Slomó még ezek után sem vizsgálta felül azt a döntését, hogy a tavalyi kampányban Hollik Istvánt támogatta, amit a  kereszténydemokrata politikus a szórólapján is büszkén hirdetett. 

Múlt héten kedden a Parragh László, a Magyar Kereskedelmi-és Iparkamara elnöke az Azonnalinak adott interjúban úgy fogalmazott:

"Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt."

Nos, az biztos, hogy Köves Slomó nem volt közöttük. Holott a magyar közéletben utoljára talán az Országos Antiszemita Párt vezetője, Istóczy Győző beszélt a 19. század nyolcvanas éveiben  a "nem keresztény gyökerű" bevándorlók – akkor a Galíciából érkező zsidóság – jelentette veszélyről. 

A rabbi a múlt hét végén az Echo TV-ben G. Fodor Gábor műsorában beszélt arról, hogy a Jobbikot a mai napig antiszemita pártnak tartja, a baloldal pedig szerinte "lejáratja magát", ha együttműködik vele. A közel negyven perces adásban szóba került a holokauszt tramuája, a huszadik század kataklizmái és Európa jövője is. Két dologról azonban egy szó sem hangzott el: 

  • az egyik, hogy az előző héten a G. Fodor által vezetett 888.hu egyik újságírója szép, szabályos karlendítést mutatott be a Fidelitas videójában
  • a másik pedig, hogy ugyanebben a tévében egy stúdióval arrébb a Keménymag című műsorban "Jákob Péternek" nevezték a Jobbik szóvivőjét, Jakab Pétert, akinek egyik dédapja Auschwitzban halt meg.

Köves Slomó hektikusan váltakozó közléskényszereinek és hallgatásainak okairól az N1 TV szerette volna magát a rabbit is megkérdezni, ő azonban szóba sem állt velük. Csupán munkatársával üzente meg nekik, hogy nem kíván nyilatkozni, egyben távozásra szólította fel a stábot  az óbudai zsinagógából, ahol egyébként épp egy nyilvános rendezvény zajlott.

Köves látványos pálfordulását Radnóti Zoltán rabbi is szóvá tette a Magyar Nemzetben tavaly februárban megjelent nyílt levelében

"Barátom, te mostanra minden rosszat megtanultál a múltbeli Mazsihisztól, és még túl is tettél rajta. Hiszen még az a „régi Mazsihisz” sem lépett be nyíltan egy párt politikai csatlósai közé. Még a „régi Mazsihisz” sem árulta el régebben olyan nyíltan Isten ügyét, mint most te. Sokak számára úgy tűnhet, hogy feladtad a 4000 évet négyért."
 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.