A Magyar Nemzeti Bank által megfogalmazott 330 pontos versenyképességi csomag, aminek célkitűzése szerint Magyarország 2030-ra elérheti az osztrák szint 80-90 százalékát, olyan egészségügyi javaslatokat fogalmaz meg, amik arra hivatottak, hogy a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát 60-ról 64-re emeljék.
A Magyar Nemzet tabudöntőnek nevezve hozta nyilvánosságra azokat az információkat, amik a birtokába kerültek a javaslatcsomag egészségügyet érintő részleteiről. A tabudöntés azonban csak a kormányhívők számára lehet újdonság, a témák többségét ugyanis az ellenzék már évek óta fontosnak tartja, van olyan eleme is a csomagnak, amit a Jobbik már szinte parlamentbe kerülése óta minden évben benyújt költségvetési módosítójavaslat formájában.
Olcsóbb zöldség, drágább alkohol
Az MNB célja elsősorban, hogy minél kevesebben szoruljanak orvosi ellátásra, ezért az elsődleges prevenciókat az egészséges életmód terjedését ösztönöznék. Ennek értelmében mérsékelnék a zöldség- és gyümölcsfélék áfáját, míg a dohánytermékekét és a röviditalokét növelnék. De nem úszná meg a magas zsírtartalmú virsli, a cukrászsütemények és hamburgerek sem.
Az alapvető egészségügyi vizsgálat és szűrések könnyebb elérhetőségét is lehetővé tennék, hogy a lakosság legalább kétévente átfogó állapotfelmérésen essen át. A háziorvosok által végzett vizsgálatok körét is bővítenék, hogy a betegségeket már korai stádiumban diagnosztizálni tudják.
A dokumentum szerint azonban nem elegendő a korai diagnosztika elérése, ha nem fordítunk elegendő figyelmet a páciensek rehabilitációjára és folyamatos kontrolljára, ami hazánkban komoly problémát jelent. Súlyos gond továbbá az is, hogy a betegek nem veszik be a felírt gyógyszereket, illetve nem tartják be az orvosok egyéb utasításait, például nem veszik komolyan a diétát vagy nem jelennek meg a kontrollvizsgálatokon.
A kismamákat ez egészségügyön keresztül is támogatnák
A kormányprogramhoz kapcsolódva a csomag ösztönözné a gyermekvállalást is. Az MNB azt javasolja, hogy 16 éves kortól vezessenek be államilag finanszírozott, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, illetve a 35 évnél fiatalabb munkavállalók kapjanak plusz szabadnapot a gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatokra vagy a gyermekvállalást segítő tréningekre. Emellett a jelenleginél több vizsgálatot vehetnének igénybe a kismamák tb-támogatással, a már megszületett gyermekek számára pedig a szabadon választható oltások árát csökkentenék, illetve nagyobb társadalombiztosítási támogatást adnának.
A mesterséges megtermékenyítés várakozási idejének csökkentése céljából a kórházak korlátozás nélkül végezhetnének ilyen beavatkozásokat tb-finanszítozással.
A terhesség időszaka alatt a várandós nők magánorvosi költségeihez számla ellenében járulna hozzá a társadalombiztosítás, aminek mértékét 50 és 80 százalék között, felső korláttal határoznák meg. Az indoklás szerint az intézkedés a magánorvosi praxisok kifehéredését is ösztönözné.
Finanszírozás
A sokat támadott magánegészségügynek furcsa mód növelni szeretné a szerepét a jegybank, sőt kifejezetten kívánatosnak tartaná az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. Ha az ide irányuló lakossági és munkáltatói befizetéseket az állam adókedvezményekkel ösztönözné, az nemcsak a közvetlen lakossági terhek csökkentését, de az állami és a magánegészségügy szétválasztását, továbbá a hálapénz visszaszorítását is elősegítené. A szakértők az alanyi jogú egészségbiztosítási tagságot javasolják, ahol az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki.
Gyöngyösi Márton szerint naiv az MNB 330 pontos javaslata
Gyöngyösi Márton szerint az Orbán-kormányok gazdasági teljesítményéről sokat elárul, hogy Magyarország rendre előnytelen helyen szerepel az ún. globális versenyképességi rangsorokban. Az elmúlt években a pozitív makrogazdasági mutatók ellenére sem javult az ország versenyképessége: a Világgazdasági Fórum őszi jelentésében Magyarország csak a módszertan változása miatt léphetett előre a rangsorban.