A Fidesz a '70-es évekre jellemző döntéshozatallal irányítja az országot

Csaba László közgazdász keményen beszólt a rendszernek.

Ennek formális része elmondása szerint a Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség hármasában születik, ennél nagyobb hangsúly van azonban a meg nem ismerhető, informális folyamatokon.

Rengeteg ügyről a legmagasabb szinten, központosítva, személy- és akaratelven születik döntés,

ez pedig nagyon hasonlít arra, ahogyan az 1970-es években intézték az ország ügyeit, amikor a tényleg fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni, hogy ne lehessen azt mondani, hogy bárki is elárulta a hazát.

Ennek megfelelően Csaba László szerint a gazdasági döntések és bűncselekmények bizonyíthatósága nagyon bizonytalanná válik, ez a bizonytalanság pedig lassan minden döntéshozatali mechanizmusra érvényessé válik, hiszen

vannak olyan kormányülések, amelyekről semmiféle dokumentáció nem készül.

A közgazdász rámutatott, hogy ez a "politika elsődlegességének" jegyében működik így, hogy

"mindenféle fék és ellensúly nélkül lehessen döntéseket hozni".

Ez szerinte különösen a migráció és az MTA kérdésében nyilvánul meg jelenleg, amit mindkét esetben nyilvánvalónak és nagyon károsnak tart.

Csaba László szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, az apparátus maximum a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani, rosszabb esetben pedig utólagos hatástanulmányokkal igazolja a politikai döntést.

A szakember szerint a kormány mást mond, mint amit tesz az innováció és oktatás terén:

"Ha az innovációnak, a tanulásnak a szerepe fontos, akkor nem rövidítjük le az iskolába járás idejét."