Valóban tapasztalható csökkenés a rendészeti képzésre jelentkezők számában – erősítette meg az Alfahírnek az Országos Rendőr-főkapitányság, miután megkerestük őket a rendészeti szakgimnáziumoknál tapasztalható drasztikus diákhiány kapcsán.
Nemrég írtunk arról, hogy egyre nagyobb lehet a baj a rendőrségnél az utánpótlás hiánya miatt, ugyanis a négy képzési hely (Adyligeti-, Miskolci-, Szegedi- és Körmendi szakgimnázium) már az elmúlt években is fele, vagy negyede annyi diákkal indított évfolyamot, mint 2010-ben.
A lapunknak nyilatkozó szakszervezeti- és érdekvédelmi szakemberek szerint az egyik legfőbb távoltartó erő egyértelműen a rossz fizetés és a túlterheltség.
„Egy kezdő járőr, egy fiatalember, aki most kezdi az életét, és családot alapítana, az 130 ezer forintból nem fog családot alapítani” – foglalta össze a problémát egyik megszólalónk.
„Egy kezdő járőr 130 ezer forintból nem fog családot alapítani" - szinte üresek a rendőrségi szakiskolák
A téli kormányellenes tüntetéseket több száz rendőr biztosította a fővárosban, Áder János palotáját az egyik demonstráció alatt több mint 120 egyenruhás zárta élőlánc mögé. A rabszolgatörvény ellen demonstrálók rendszeresen oda is vetették a kérdést a rendőröknek, hogy „Hogy tetszik a túlóra?", pedig valójában a túlmunka jelenti ma az egyetlen esélyt arra, hogy ezek az emberek néha napján értelmesnek tűnő bért kapjanak a hónap elején.
Ugyanakkor az ORFK szerint a médiában megjelent hírek gyakran túloznak, és a diákhiányban közre játszhat akár az is, hogy demográfiai válság, pontosabban „hullámvölgy” tapasztalható a fiatalok körében (az idei jelentkezők számát jelenleg is összesítik a képzési helyek).
Bár rendőrségi fórumokon közhelyként kezelik és mémeket gyártanak arról, hogy a rendőrség állományi feltöltöttsége a hivatalos narratíva szerint 98 százalék körül stagnál, azon kérdésünkre, hogy a diákhiány veszélyezteti-e a rendőri állomány feltöltöttségét, az ORFK-tól határozott „nem” választ kaptunk.
Közölték, hogy a rendőrség kiemelt feladatként kezeli a szakemberigény biztosítását, ennek részeként van olyan oktatási program, amivel az érettségi bizonyítvány megszerzését követően az általános két éves képzés helyett már egy év alatt szerezhetnek rendőri szakképesítést a diákok.
Közel 400 ezer bruttó az átlagbér
Az ORFK-t kérdeztük arról is, hogy a panaszok szerint gyakori a nettó 150 ezer forint körüli fizetés a rendőrök körében, ami nyilván demoralizáló hatással lehet a meglévő és leendő állományra nézve is. Válaszukban azt írták, a rendőri fizetések kiszámításához az aktuális, központi költségvetésről szóló törvényben rögzített rendvédelmi illetményalap és az egyes beosztásokhoz rendelt illetményszorzó az irányadó, és
a 2019. évi bérbeállással a hivatásos állomány bruttó átlagbére átlagosan 379 838 forintra nőtt.
Részleteket is elárultak, miszerint a tiszthelyettesek, zászlósok átlagilletménye bruttó 320 858 forintra, míg a tiszti, főtiszti átlagilletmény bruttó 501 780 forintra emelkedett.
Ennek ellenére 130-150 ezer forintos nettó fizetésektől tartva már az iskolapadban megjelenik a pályaelhagyási kedv. Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) Tanintézeti Tagozatának ügyvivője korábban lapunknak azt mondta, a képzett rendvédelmi szakemberekre a jóval magasabb bért kínáló magán biztonsági cégek is vadásznak, így vannak olyan friss rendőrök, akik az iskolapad elhagyása után fel sem szerelnek, hanem rögtön visszafizetik a tandíjat és elmennek civilként dolgozni.
Az ORFK szerint azonban ez nem magyar sajátosság, mert a szomszédos, de még a nyugati országok munkaerőpiacán is megfigyelhető, hogy a versenyszféra jelentős elszívóerőt gyakorol a rendőrségre.
Megkérdeztük továbbá azt is, hogy valós állítás-e az, miszerint vannak olyan vidéki kapitányságok, ahol irodistákat kell az utcára vezényelni a munkaerőhiány miatt, de szerintük ilyen nincs. Ugyanakkor hozzátették, hogy valamennyi hivatásos állományú rendőr rendelkezik alapképzettséggel, valamint intézkedési joggal és kötelezettséggel.
(Címlapfotó: Koszticsák Szilárd/MTI)