A román parlament bizottsága elutasította a Gyulafehérvári Nyilatkozatot

Elutasításra javasolta a bukaresti képviselőház jogi bizottsága kedden az RMDSZ által kidolgozott tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.

Az MTI tudosítása szerint az RMDSZ-frakció néhány nappal a tavaly decemberi centenáriumi ünnepség után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozat harmadik pontjában szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja "teljes nemzeti szabadságot" irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy "minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben".

Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, valamint a bíróságokon és ügyészségeken.

A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

A száz éve tett ígéretek beváltását szorgalmazó kezdeményezést már a törvénytervezet beterjesztésekor hevesen bírálta a jobbközép ellenzék. Dacian Ciolos volt miniszterelnök az RMDSZ "haszonleső" magatartását kifogásolva úgy értékelte: a magyar képviselet ellentét szít Románia lakosai között, a bukaresti hatalom gyengeségét kihasználva. A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pascan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát látva zsarolással akar "etnikai enklávékat" kialakítani.

A keddi szakbizottsági szavazáson azonban már nemcsak az ellenzék, hanem valamennyi román törvényhozó elutasította azoknak a kisebbségi jogoknak a törvénybe iktatását, amelyekre a modern román állam jogalapjának tekintett 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállalt kötelezettséget a románság.

A képviselőház plénumának április 4-ig van lehetősége megvitatni és szavazni a tervezetről. Ha addig nem teszi meg, akkor - a szakbizottság negatív véleményezése ellenére - hallgatólagosan elfogadott javaslatként kerül a végső döntést hozó szenátus elé.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton
1
sss
2019. április 25. | 17:07
A Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője interjút adott az Alfahírnek.
1
sss
2019. április 25. | 17:00
Két pártnak nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
1
sss
2019. április 25. | 15:25
Ebben a házasságban az egyik fél hajt és dolgozik, a másik meg közben iszik, és lop.
1
sss
2019. április 25. | 12:15
1
sss
2019. április 25. | 07:00
A Yale Egyetem kutatói levezették, amit a legtöbben már eddig is tudtunk.
sss
2019. április 25. | 17:00
Két pártnak nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
sss
2019. április 25. | 15:25
Ebben a házasságban az egyik fél hajt és dolgozik, a másik meg közben iszik, és lop.
sss
2019. április 25. | 12:15
A magyar külügyminisztérium eddig nem reagált.
sss
2019. április 25. | 07:00
A Yale Egyetem kutatói levezették, amit a legtöbben már eddig is tudtunk.
sss
2019. április 24. | 14:25
A párt az elképesztő nyugdíjas-szegénységre hívta föl a figyelmet.