Rendszerszintű átalakítás kell a kórházi fertőzések visszaszorításához

Rendszerszintű átalakítás kell a kórházi fertőzések visszaszorításához

Interjú a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnökével.

Nem csak pénz kell a kórházi fertőzések elleni küzdelemhez, de az is nagyon fontos a Független Egészségügyi Szakszervezet társadalmi kapcsolatokért felelős alelnöke szerint. A klinikai és epidemiológiai szakápoló fizetésemelés nélkül nem tudja elképzelni, hogy az egészségügyi szakembereknek utánpótlása legyen. Az anyagi elismerésen kívül szerinte olyan alap dolgokon is változtatni kellene, hogy legalább járvány idején ne otthon kelljen mosni az ápolóknak a saját pénzen megvett munkaruháit. Bencsik Andrásnével beszélgettünk.

A kormányzat még hónap elején bejelentette, hogy 11 milliárdos uniós forrásból csökkentik a kórházi fertőzéseket. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint mire lesz elég ez az összeg?

Lehet, hogy érkezik a pluszpénz, de majd, ha látjuk, akkor bízunk benne. Jónak hangzik, de ha én eltervezek valamit, akkor utána adok pénzt, és csak utána hozok szabályokat, nem fordítva.

Könnyű beszélni, hogy majd 30%-kal meg ennyivel meg annyival levisszük a fertőzéseket. Én azt gondolom, hogy először a feltételeket kell megteremteni. Ha ezek adottak, akkor lehet érdemben visszaszorítani a baktériumfertőzéseket.

Pontosan milyen feltételekre gondol?

Például tavaly volt egy közbeszerzés a kézfertőtlenítőszerekkel kapcsolatban. A tendert megnyerték az adott cégek, és mi azt hittük, hogy így anyagilag jobban fogunk járni. Nem így lett, egyes kórházakban a duplájára emelkedett a fertőtlenítőszereknek a költsége. 

Az nagyon jól hangzik, hogy ilyen-olyan törvényeket vezetnek be, ami alapján ki kell számolni, hogy betegenként mennyi fertőtlenítőszer szükséges. A helyzet az, hogy ehhez 10 forintot nem adtak eddig. Ezt a kórháznak kell kigazdálkodni. Csak a szabályozást alkották meg, mert kitalálták, hogy ezzel lehet csökkenteni a fertőzéseket.

Szabályokból és módszertani levelekből az utóbbi időben egyre több jön ki, amivel önmagában nem lenne semmi probléma, de az anyagi feltételeket is kellene biztosítani, remélhetőleg erre megoldást jelent ez a beharangozott pluszforrás.

A TASZ az Emmivel három éve perben áll a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokért. Még tavaly júliusban mondták azt a minisztérium részéről, hogy félrevezetés, pánikkeltés lenne, hogyha nyilvánosságra hoznák az adatokat a magyarországi kórházi fertőzésekről. Mi lenne ebben a pánikkeltés?

A magyar ember erre még nem érett meg. Biztos, hogy megdöbbentő lenne, amikor jön egy adat és meglátja azt a nagy számot anélkül, hogy tudná, mi áll mögötte.

Nem szabad mindenre ráfogni azt, hogy nem tartják be a higiénés szabályokat, nagyon sok kórházi fertőzés azért alakul ki, mert mondjuk a betegnek van egy tüdőgyulladása, amit antibiotikummal kezelnek. És sok esetben ez az antibiotikum generálja ezeket a fertőzéseket. 

Ez nem is igazán a kórházakra, hanem inkább a körzeti orvosi szférára vonatkozik. Mert van úgy, hogy elmegy a beteg és ő diktálja a feltételeket, hogy és lehet, hogy egy virális gyulladása van, amire antibiotikumot irat fel. Abszolút nem használ, de egy hét múlva elkezd menni a hasa, bekerül a kórházba és megállapítják, hogy fertőzése van, a nem megfelelő vagy indokolatlan antibiotikum kezelés miatt.

Ezt nem lehet csak kórházban kezelni, olyan gyógyszerrel, amit a körzeti orvos fel sem írhat. Amikor bekerül hozzánk, akkor mi hiába tudjuk, hogy ez egy behurcolt fertőzés, de a központi rendszerbe ez bekerül, és onnantól kezdve a kórházhoz számolják.

Nyilván egészségügyi szakdolgozók nélkül sem lehet felvenni a küzdelmet a kórházi baktériumfertőzésekkel, mivel lehetne vonzóbbá tenni a hiányszakmákat, például az ápolói szakmát?

Biztos, hogy a legalapvetőbb dolog az a pénz. Utána a megbecsülés. Hogy legalább annyit keressenek, hogy utána ne kelljen még két munkahelyre elmenni. Nagyon sok kollegám és kolleganőm még munka után sem pihenni, hanem dolgozni megy.

Ráadásul folyamatosak a túlórák. Nagyon sok helyen nem adják meg a veszélyességi pótlékokat, nem megfelelően számolják el a túlórákat vagy csúszva fizetik ki.

A FESZ-szel sikerült elérnünk, hogy a beteghordók megkapták az ágy melletti pótlékot vagy a halottszállításért több pénzt kapnak, mint korábban. Kisebb-nagyobb sikereket érünk el, ha hozzánk fordulnak jogi, közgazdasági problémákkal, akkor tudunk segíteni.

Önök szakszervezetként mit tudnak tenni azért, hogy szabályosan fizessék ki a béreket?

A munkaügyi felügyelet segítségét kérjük, de ha nem jutunk dűlőre, akkor pert indítunk – jelenleg is van egy folyamatban, de erről nem szeretnék egyelőre többet elárulni.

Bencsik Andrásné, a FESZ alelnöke

Az alacsony fizetések kompenzálására van olyan intézkedés, amellyel a kórházi dolgozók lakhatását segítik?

Nem. A dolgozónak még a munkaruhát is saját magának kell megvennie. A munkáltatónak kötelező lenne tisztíttatni, de ezt sem teszik meg, pedig a szabály szerint a fertőzések miatt nem lehetne hazavinni.

Mennyire értenek egyet a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásával, ami szerint a kórházi baktériumfertőzések elleni fellépés valójában befektetés, hosszú távon többet lehet spórolni vele?

Teljes mértékben. Ezzel befektetéssel meg lehet előzni, hogy az izolációra, a gyógyszerekre, a védőfelszerelések jelentette többletkiadásokat. Ehhez a pluszforrások mellett nagyon sok ingyenes továbbképzést kellene biztosítani, amire a munkáltatónak is időt kellene szakítania. Ugyanakkor ez a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen, mert akinek van még két munkahelye, annak erre nincs ideje.

A takarítás rendszeressé tételének milyen szerepe lenne a fertőzések visszaszorításában?

A legtöbb kórházban kiszervezték a takarítást. Nagyon jól tudjuk, hogy ez nem jó. Ők is kevesen vannak, nem megfelelő az oktatásuk és a személyes kapcsolatok sem olyanok, mintha ők is a kórház alkalmazottjai lennének.

Sokszor nem tudják, hogy milyen vegyszerrel és hogyan kell felmosni, pedig egy járványnál fontos, hogy a személyzet tisztába legyen az előírásokkal, így azzal is, hogy hogyan kell beöltözni és milyen tisztítószerrel kell dolgozni.

Ha megyek ellenőrzésre, a takarító a képzési hiányosságok miatt néha azt sem érti, hogy mit mondok neki, ha pedig arra kérem, hogy legyen szíves és csinálja meg ezt vagy azt, akkor fel van háborodva, hogy ne parancsolgassak neki.

Anyagi szempontból mennyit spórolnak a kiszervezéssel?

Valószínűleg semennyit.

Akkor mi értelme volt az ilyen kiszervezéseknek?

Erre nem tudok válaszolni. Egy biztos, hogy ez így nem jó. Ráadásul a takarítónőknél óriási a fluktuáció. Van, hogy bejönnek az első nap és már reggel tízkor azt mondják, hogy „köszönöm szépen, én ezt nem szeretném.”

Lássuk be, hogy kinek tetszik az, hogyha egy nap ötször le kell takarítani egy vécét, mert éppen egy hasmenéses járvány van. A legtöbb cég ráadásul úgy csinálja, hogy négy órára van bejelentve, nyolcra semmi esetre se, és ők is ugyanannyit dolgoznak.