Az elmúlt években Magyarországra érkezett 86 ezer migráns átvilágítása nem volt megfelelő, nem felelt meg a nemzetbiztonsági követelményeknek. Ezért lenne szükség akár visszamenőlegesen, akár folyamatában, akár szúrópróbaszerűen ennek a 86 ezer embernek a nemzetbiztonsági átvilágítására – állítja Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke. Az afgán erőszakoló, a röszkei ostromló vagy az Iszlám Állam hóhérának esete bizonyítja, hogy nem elégséges és nem biztonságos az a szűrő, amit jelenleg alkalmaznak. A jobbikos politikus, aki az Egységben a Városért Egyesület színeiben indul az egri polgármesteri székért, először a pökhendiséget, az arroganciát, a korrupciót irtaná ki Dobó városából. Mirkóczki megteremtené a városi elektronikus konzultáció és népszavazás lehetőségét is.
– Ön egy határozati javaslatban kezdeményezte, a Magyarország területén tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező nem magyar állampolgárok nemzetbiztonsági átvilágítását. Ez vonatkozna egyrészt a menekültként, oltalmazottként, menedékesként vagy befogadottként elismert személyekre, másrészt a vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre, például a vendégmunkásokra, harmadrészt pedig a bevándorlási, letelepedési engedéllyel bírókra, így a Rogán-féle kötvényesekre. Miért lenne szüksége erre az újbóli átvilágításra?
– Szögezzük le: 100 százalékos biztonság nincs. A világ egyetlen országának egyetlen titkosszolgálata sem fogja soha garantálni azt száz százalékban, hogy hozzá nem érkeznek terroristák, hogy teljes mértékben tudja szavatolni az állampolgárai védelmét. Magyarország esetében ez különösen így van. Az elmúlt években sokszor felhívtuk a figyelmet, hogy
az igazi kihívás az Iszlám Állam legyőzése után fog következni, amikor az ottani szélsőségesek, terroristák szétspriccelnek szerte a világban
akár hamis útlevelekkel, akár más személyazonosság formájában. És ez be is bizonyosodott, hiszen Hasszán F. esete is mutatja, hogy komolyan kell ezt venni. Ezeknek az embereknek ugyan nem Magyarország a célországa, de megtörténhet, hogy hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon tartózkodnak, szervezkednek, kapcsolatokat építenek. Bár a kormány kommunikációs szinten ellenállást mutat a bevándorlás minden formája ellen,
tényszerűen jelentsük ki, az elmúlt években különböző jogcímeken 86 ezer migránst engedtek be.
Statisztikailag játsszunk el a gondolattal: ha ezerből csak egy embernek sikerül átcsúszni a különböző védelmi szűrőkön, akkor adott esetben ma itthon 86 potenciális terrorista lehet. Ez a szám pedig óriási, még akkor is, ha ez csak fikció. De a jobb félni, mint megijedni elvén alapulva egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott eset, hogy ezerből egy átcsúszik. Gondoljunk olyan esetekre, amikor orosz állampolgárok például a karibi térségben vásárolt útlevéllel gond nélkül mentek Európa-szerte. Ez Magyarország esetében is veszély, hiszen a karibi útlevél teljesen legális, amit pénzért lehet venni azokban az országokban, és senki nem fogja kiszűrni, hogy valójában milyen származású, állampolgárságú személyről van szó. Ezért javasoltuk, hogy akár visszamenőlegesen, akár folyamatában, akár szúrópróbaszerűen ennek a 86 ezer embernek a nemzetbiztonsági átvilágítása megtörténjen.
– Amikor ez a 86 ezer ember Magyarországra érkezett, akkor nem történt meg az ő átvilágításuk? Nem volt teljes körű?
– Én azt mondanám, hogy a mértékét tekintve nem volt elégséges. Például ha valaki a tranzitzónán keresztül érkezik, akkor tolmácsok segítségével készül velük egy úgynevezett interjú, vagyis kifaggatják, hogy melyik országból, melyik térségből miért jön, satöbbi, satöbbi. Ez viszont nem egyenértékű egy olyan nemzetbiztonsági átvilágítással, amin például a Külügyi, a Nemzetbiztonsági, illetve a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban helyet foglaló országgyűlési képviselők átesnek. Kétségtelen, hogy
ez óriási erőforrásokat igényel, és irgalmatlan pénzbe kerül, de ezeket az összegeket az ország biztonsága érdekében nem lehet megspórolni.
A biztonság az egyik legdrágább dolog, és úgy gondolom, ha valakinek bármilyen itt tartózkodásra jogosító státuszt adunk, azt meg kell, hogy előzze egy olyan átvilágítás, ami után nyugodtan hátra dőlhetünk, hogy ez az ember Magyarország számára nem jelent veszélyt.
Az Interpol-listán történő átfuttatás csak a nulladik lépés az átvilágítás menetében
– Honnan lenne erre költségvetési forrás?
– Ezeket a költségeket nyugodtan át lehetne terhelni az érintettekre, hiszen ha valaki ilyen kérelemmel fordul hozzánk, annak vállalnia kell azokat a költségeket, amibe az ország biztonságának szavatolása kerül. Ha egy nincstelen menekültről van szó, akkor utólagosan, a munkába állását követően lehetne velük megfizettetni ezt a költséget. Ebben semmi ördögtől való dolog nincs.
A szokásos fideszes pökhendi, arrogáns hozzáállás
– A letelepedési kötvényesekkel kapcsolatban a Fidesz azt mondja, ezeket az embereket hármas szűrőn vizsgálták át.
– Lingvisztikai fordulat tekintetében megfelel a hármas szűrőnek, de biztonsági szempontból én azt nem tekintem nemzetbiztonsági átvilágításnak, hogy adott személyt átfuttatnak egy nemzetközi körözési listán, hogy vajon szerepel-e rajta. Nyilván nem fog szerepelni, mert ha szerepelne, akkor nem fordulna ide ilyen kérvénnyel. A kötvényeseknél nem készült sem környezettanulmány, sem személyes interjú, ami alapján sok mindent ki lehetne szűrni. Ez a körözési listákon való lefuttatás néhány „Enter” leütésével csupán egy nulladik lépés. De azok a gazdasági bűnözők, akik adott esetben terrorizmust finanszíroznak, korrupciós mechanizmusokat működtetnek, nem fognak szerepelni Interpol-listákon. Az ő esetükben egy nemzetbiztonsági átvilágításnak nem így kellene kinézni.
– A menedékkérőként érkezők esetében mi a fő kockázat?
– Azoknak az esetében, akik menekült, oltalmazotti, menedékes vagy befogadotti státuszt kérnek, a fő kockázat, hogy jelentős részük okmány nélkül érkezik: vagy elvették tőlük az embercsempészek, vagy ők maguk dobták el fals információk miatt, esetleg félelemből. Ha valaki Szíriából, Irakból, Afganisztánból vagy bárhonnan máshonnan érkezik papírok nélkül, titkosszolgálat legyen a talpán, aki be tudja azonosítani, hogy az az ember kicsoda! Rájuk azt mondani egy interjú után, hogy nem jelentenek kockázatot, az elég nagy rizikó!
– A vendégmunkások ellenőrzése hogyan történik?
– Az ő átvilágításuk nem az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Terrorelhárítási Központ feladata. Az ő esetükben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal végzi az adminisztrációt. Nyilván ott is megvannak azok a sztenderdek, hogy lefuttatják, nincs-e ellenük Interpol-körözés, de a szó klasszikus értelmében vett nemzetbiztonsági ellenőrzésen ezek az emberek sem esnek át, holott az én álláspontom szerint annak meg kellene történnie.
– Az Ön határozati javaslatát a Fidesz leszavazta. Milyen indokkal?
– Gyakorlatilag indok nélkül. Általában azt szokták felhozni, hogy megfelelő a jogszabályi környezet és a hatóságok működése, ezért nincs szükség ilyen jellegű jogszabály-változtatásra. Nyilván ez csak a szokásos fideszes pökhendi, arrogáns hozzáállás.
– Az afgán erőszakoló, Sarhadi Bilal Ahmad, a röszkei zavargó, Ahmed H., illetve az Iszlám Állam hóhéra, Hasszan F. – Három olyan személy, akik Magyarország területén belül buktak le vagy tartózkodtak egy ideig, tehát elvileg át kellett, hogy essenek egy ellenőrzésen.
– Így van, az ő esetük bizonyítja, hogy nem elégséges és nem biztonságos az a szűrő, amit jelenleg alkalmaznak. Úgy látszik, a Fidesz valamilyen oknál fogva mégsem érdekelt abban, hogy ezeken javítson. Még egyszer mondom: 100 százalékos biztonság nem létezik. De
ezekből az esetekből kiindulva, a történéseket figyelembe véve szigorítani, biztonságosabbá lehetne tenni a rendszert.
Hasszan F. esetéről annyit elárulhatok, neki sem Magyarország volt a célország, de itt ragadt.
Eger szeretete és a közös program
– Más téma: Egerben ellenzékiként, az Egységben a Városért Egyesület színeiben indul a polgármesteri székért. Mit érdemes tudni erről az egyesületről?
– Már a tavalyi országgyűlési választási kampányban is tapasztaltuk, hihetetlen igény van arra, hogy egyetlen ellenzéki jelölt legyen a fideszes jelölttel szemben. Ez egy országgyűlési választáson elég nyilvánvaló okok miatt nem történt meg: ahhoz, hogy minden párt támogasson egy közös jelöltet, ahhoz közös program, közös ideológia kell. Az országgyűlési választáson sokkal több a leküzdendő feladat, mint egy önkormányzati választáson. Most az egy ellenzéki jelölt melletti felhajtóerő az volt, hogy megkérdőjelezhetetlen a társadalmi igény rá. És nem csak az volt a célunk, hogy az ellenzéki pártok támogatását egy egyszerű matematikai művelettel összeadjuk, ehhez elég lett volna a nevem mögött feltüntetni az ellenzéki pártokat. A célunk egy olyan széles spektrum felölelése, amelybe azok is bele tartoznak, akik kellő kritikával viseltetnek a Fidesz iránt, valamint azok is, akik a magyar közélet állapotát és kommunikációs stílusát látva elfordultak a pártoktól, viszont van véleményük egy város működéséről. Ők sokkal-sokkal szívesebben támogatnak egy civil egyesületet. Ez volt az alaphelyzet, ami miatt az Egységben a Városért Egyesület megalakítása mellett döntöttünk.
Én sem szerettem volna, hogy a nevem mögött legyenek más pártok logói, mert az olyat sugallna, mintha én száz százalékban egyetértenék más pártok ideológiájával, programjával, miközben számtalan vitánk van egymással.
Minket a város szeretete és a közös, mindenki által támogatott program köt össze.
– Az országgyűlési választáson ez nem megvalósítható, ez egyértelmű. Helyhatósági választáson miért működhet?
– Eger kihívásaiból kiindulva nem tudok olyan ügyet felhozni, amire kizárólag pártpolitikai válasz lenne adható. Sőt, a városban csak olyan ügyeket és problémákat látok, ahol bárminek lehet keresnivalója, csak pártpolitikának nem! És nálunk ez tényleg működik: egyetlen pártközpont sem szól bele, hogy mi Egerben mit, miért teszünk, kit indítunk, mit javasolunk és milyen válaszokat adunk a meglévő kihívásokra.
– Dobó István városában mik a legfőbb kihívások?
– Először azt a közhangulatot kellene visszaállítani, ami nagyjából tíz éve megszűnt. Jelenleg minden a szerint dől el, hogy milyen az adott intézmény vagy dolgozó lojalitása a Fideszhez. Egerben olyan mélyre züllött a közélet – amiben semmi meglepetés nincs –, mint amilyen az országos viszonyrendszer. Korábbi helyi rádiós műsorvezetőként, hírszerkesztőként pontosan tudom, milyen volt a közélet és hová züllesztette a Fidesz. Most már a fideszes korrupció és arrogancia a város értékeit veszélyezteti. Példaként mondhatnám a Dobó tér felújítását, ami az árát figyelembe véve, konkrétan csúnya lett. Az egész eljárás és az egriek véleményének figyelmen kívül hagyása méltatlan a városhoz, az itt élőkhöz és magához a Dobó térhez is.
– A város lakóit megkérdezték, mielőtt ezeket a beruházásokat megvalósították?
– Ami egészen döbbenetes, hogy Egerben már tizenhárom éve releváns, fajsúlyos kérdésekben nem kérdezik meg az egri polgárok véleményét. Most van egy hatalmas botrány: egy elektronikushulladék-feldolgozót hoztak létre a Vécsey völgyben, ami egyébként a történelmi borvidék széle. Három éven keresztül a városvezetés elsunnyogta az ügyet, ugyanis egy már meglévő épületbe telepített a beruházó egy az országban eddig sehol nem található, veszélyes hulladékot feldolgozó technológiát. Tehát kívülről semmi nem látszott. A beindításhoz, hogy működhessen is az üzem, még egy rendeletmódosításra lenne szükség. Szerencsére kipattant az ügy, és a fideszes vezetés – nyilván előre menekülve – most leveszi ezt a napirendről. A beruházó céget egyébként korábban már sújtották környezetvédelmi bírsággal. Az is elképesztő, hogy az ország egyik leglátogatottabb múzeumának, a Dobó István Vármúzeumnak az élén most fideszes döntés következtében egy informatikatanár az igazgató. Nem muzeológus, régész, történész, néprajzkutató, aki egyébként látott, irányított és működtetett is valaha múzeumot, nem. Ez az egri városvezetésnek nem volt szempont. Ez is azt mutatja, hogy a Fidesz mennyire becsüli meg a várat, mint nemzeti emlékhelyet. Az egri vár augusztusban otthont ad egy „Várfesztiválnak” elkeresztelt háromnapos technopartinak. Nem is a bulival van bajom, hanem ez egész egyszerűen nem való oda. Erre mondom, hogy
sokaknak még mindig nem tűnik fel, hogy az álca, amit a Fidesz mutat magáról, valamint a ténykedés, amit művelnek, köszönőviszonyban nincs egymással.
De nem kell feltalálni a spanyol viaszt, hanem egy normális közéletet megteremtve, a polgárokat minden fontos döntésbe bevonva, véleményüket kikérve lehet élhetően működtetni a várost. A pökhendiséget, az arroganciát, a korrupciót fogjuk elsőként kiirtani Egerből.
„A városban csak olyan ügyeket látok, ahol nincs keresnivalója pártpolitikának!”
– Nagy vihart kavart a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA) ügye, ahol több mint 1 milliárd forintnak veszett nyoma. Az esettel az Alfahír is több cikkben foglalkozott. Az ügyben nyomozás indult, Ön pedig közérdekű adatok kiadása iránt indított pert. Megnyerte?
– Természetesen, a bíróság kimondta, hogy a HMVTA közfeladatot ellátó szerv, az általa kezelt pénz pedig közpénz. Nemrég meg is kaptam a kért adatokat, és szépen kirajzolódnak az egri NER-lovagok és a NER rendszerének működése. Mondjuk úgy, hogy szépen kaptak pénzt a fideszes földi helytartók a HMVTA-tól.
– Ennek a tartozásnak egy részét az alapítvány elengedte.
– És a város polgármestere, a fideszes Habis László nem érzi úgy, hogy neki ezzel dolga és feladata lenne. Továbbra sem válaszolta meg, hogy Eger városa miért adott sok millió forintot a HMVTA-nak, és annak Eger milyen előnyét látta. Merthogy a fideszes politikusok milyen előnyét látták, azt már a közérdekű adatokból látom. De nem csak ez az ügy okozott pénzügyi károkat a városnak.
– A parkolóházra gondol?
– Így van, az egy konkrét merénylet Eger ellen, egy soha meg nem térülő beruházás, amihez csak „gratulálni” tudok Habis polgármester úrnak. A város fillérekért átadta a területet a beruházó offshore cégnek, akik az uniós pénzből túlárazott módon, lényegében önerő nélkül felépítették a parkolóházat. Ezután a város azt horror pénzért visszabérli, a szerződés lejárta után pedig vagy megveszi, vagy – a bérleti díjat a jegybanki kamattal növelve – újabb hosszú időre bérli. Én hiába tettem büntető feljelentést, hiába a nyilvánvaló korrupciós cselekmény, a hatóság bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. A parkolóház minősége is kifogásolható: olyan szűkre szabtak mindent, hogy egy kevésbé rutinos vezetőnek nem javaslom, hogy a földszinten túlmerészkedjen, mert meg fogja törni az autóját.
Minden fontos ügyben meg kell kérdezni az egrieket!
– Készül a polgármesterjelölti programja?
– Persze! Most azt mondanám, hogy kilencvenszázalékos állapotban van. Ha elkészül, mindenki számára be fogjuk mutatni.
– És mit tudhat meg előre a közvélemény, kiemelten az egri polgárok?
– Beszéltünk az előbb az egri polgárok kihagyásáról a döntéshozatal során. Szerintem csak politikai szándék meg egy jó szoftver kérdése, hogy az elektronikus népszavazás intézményét megteremtsük Egerben elsőként. Itt kevésbé fontos ügyekben is „nulla-huszonnégyben” releváns kérdésekre releváns választ tudnának adni az egriek, és az önkormányzat a szerint fog dönteni, hogy Eger lakossága mit szeretne. Persze ki kell zárni, hogy anonim módon meg többszöri regisztrációval mondjanak véleményt, de erre megvan a megfelelő informatikai garancia, ahogy például az Ügyfélkapu esetében is.
Én minden fontos ügyben megkérdezném az egrieket, nem akarom folytatni azt a stílust, hogy a város feje felett döntök valamiről, aztán aztán meg utólag hazudozom és magyarázkodom.
Olyan „kamukonzultációkat” sem szeretnék, hogy például: „egyetért-e azzal, hogy keleten kel fel a Nap?” Vegye észre mindenki, hogy a Fidesz ilyen szintű kérdésekkel szokott konzultálni!
Az önkormányzat a szerint fog dönteni, hogy Eger lakossága mit szeretne
– Hogyan alakulna a város élete, ha Ön megnyerné a polgármester-választást, de mégis fideszes többségű lenne a képviselő-testület?
– Nem gondolom, hogy ez fenyeget. Ha az egri társadalom megérti a jelentőségét a kialakult hatalmas, heterogén, de mégis egységet alkotó közösségnek, amit kizárólag Eger szeretete és egy egri program kovácsolt egybe, akkor a tizenkét egyéni körzetből tizenkettőt fogunk nyerni. Ezzel ugye azt is elárultam, hogy mind a tizenkét körzetben az Egységben a Városért Egyesület színeiben indul egy ellenzéki jelölt. Ezzel szemben lesz a Fidesz meg akit a Fidesz még ránk indít, hogy aprózzák fel az ellenzéki szavazatokat.
– Lehetséges, hogy előbukkan egy Gipsz Jakab, aki azt mondja, hogy ő a független?
– Ilyenek 2010 óta mindig voltak és lesznek, ugyanis a Fidesznek az érdeke ezt diktálja. Most is számítok ilyenekre, de bízom abban, hogy minden egri megérti és tudni fogja a választás napján, hogy kik a tényleges jelöltek és alternatívák, akik nem a Fidesz bábjai. Még azt sem tartom kizártnak, hogy az Egységben a Városért Egyesület nevéhez hasonló elnevezésű szervezet meg fog jelenni, persze nem akarok tippeket adni. Fontos feladatunk, hogy megértessük az emberekkel, hogy ki az igazi és ki a kamu jelölt.
– Létezik másik Mirkóczki Ádám nevű személy a városban?
– Nem tudok róla, de nem fogok meglepődni, ha igen. Kitelik a Fidesztől, hogy akár egy személy nevének megváltoztatása árán is megpróbáljanak kiharapni egy-két százalékot az eredményünkből, más városban láttunk már ilyet…
(Fotók: Béli Balázs/Alfahír)