Ukrajna válaszúton címmel rendeztek kedden panelbeszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az ukrán választási bizottság vasárnap hirdette ki az elnökválasztás március 31-én megtartott első fordulójának hivatalos végeredményét: a jogi végzettségű, humorista-producer Volodimir Zelenszkij a szavazatok több mint 30 százalékával az első helyen végzett, míg az öt éve hivatalban lévő Petro Porosenko kicsit kevesebb mint 16 százalékkal a második helyre szorult. Ők ketten mérkőznek meg április 21-én a második fordulóban. Az első forduló bronzérmese, Julija Timosenko volt kormányfő ezzel kiesett az elnökválasztási küzdelemből.
A Corvinusra szervezett keddi rendezvényen Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója, Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és a Political Capital biztonságpolitikai szakértője, Stier Gábor külpolitikai újságíró, a moszkvater.com főszerkesztője, illetve Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója értékelték Ukrajna elmúlt öt évét, az elnökválasztási kampányt, továbbá azt, hogy mi várható a második forduló után.
Remények és csalódások fájdalmas öt éve
Fedinec Csilla egy 2014-ig visszamenő rövid áttekintés után a leglényegesebb változásnak az orosz és ukrán ortodox egyház szétválását nevezte meg, aminek korszakos jelentősége van abban, hogy Ukrajna önálló tényezőként jelenjen meg a térképen.
Rácz András szerint egyértelműen göröngyös volt az elmúlt öt esztendő Ukrajna számára. Felidézte, hogy majdnem napra pontosan öt éve, április 7-én kiáltották ki a kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság függetlenségét, amivel lényegében kezdetét vette a máig tartó háborús konfliktus. Rácz András emlékeztetett rá: akkoriban nem volt egyértelmű, hogy mennyire terjed majd ki a felkelés, egyáltalán Ukrajna egyben marad-e. Nyugaton azt latolgatták és olyan forgatókönyveken dolgoztak, hogy mi történik akkor, ha az Ukrajnáról leszakadó területek orosz kézre kerülnek. Rácz András mostanra úgy látja, bár a háborúban Ukrajnát brutális emberveszteség érte, továbbá területeinek egy részét elveszítette, mégis stabilizálta magát, és némi gazdasági növekedés is tapasztalható. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs olyan hadsereg a világon, amelynek olyan harci tapasztalatai lennének, mint az ukránoknak, akik öt éve háborúskodnak.
„Ukrajna katonai szinten egy európai középhatalom”
– jelentette ki Rácz András. Hozzátette:
Stier Gábor még árnyaltabban látja Ukrajna helyzetét. A külpolitikai újságíró szerint, akik 2013 novemberében tüntetésekbe kezdtek Kijev főterén, a Majdanon, egy új, nyugatorientált, oligarcha- és korrupciómentes Ukrajnát akartak. Ennek tekintetében a remények és csalódások elmúlt öt évéről lehet beszélni. Reformok történtek, de inkább az IMF (Nemzetközi Valutaalap) nyomására. Ugyanakkor továbbra is az oligarchák országa Ukrajna, a korrupció pedig talán még nagyobb is, mint volt. Stier Gábor úgy látja, hogy egy kijózanodás pillanatában van az ország, és ez a mostani választási eredményben formálódik. Az ország jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott: Ukrajna számára az lenne a legfontosabb, ha „ki tudna jönni a nagyok geopolitikai csatározásaiból”, és a szuverenitás felé fordulna, mert különben „ebből fejlövés lesz”.
Sz. Bíró Zoltán szerint is komoly változások irányába akart elindulni öt évvel ezelőtt Ukrajna, de túl nagy ország és túl szegény. Ha a Nyugat segíteni akar rajta, mint tette Koszovóval vagy Albániával, akkor sokkal nagyobb erőforrások mozgósítására lenne szükség. Ezzel összefüggésben megjegyezte:
Arra is kitért, hogy a Majdan előtti periódus is egy folyamatos kudarc volt az ország számára. Többségi szándék csak az Európai Unió felé való közeledés szempontjából volt tapasztalható, a NATO-tagság, az Oroszországhoz fűződő viszony és az emlékezetpolitika azonban mélyen megosztó témák voltak. Hibának rótta fel, hogy 2013-ban Viktor Janukovics elnök nyolc nappal az euro-atlanti integrációt megalapozó uniós társulási szerződés aláírása előtt kihátrált abból.
„Ebben a helyzetben egy politikai közösséggel szemben egy felelős kormány ezt nem tehette volna meg”
– szögezte le Sz. Bíró Zoltán. A majdani tüntetések ezután robbantak ki és gyorsan eszkalálódtak, aminek révén még többen vonultak utcára.
„Csókoltatom azt a nyugati titkosszolgálatot, ami hétszázezer ember tud kivinni”
– jegyezte meg a Corvinus oktatója, arra utalva, hogy egyes összeesküvés-elméletek szerint nyugati titkosszolgálatok szervezték a tüntetéseket a kijevi Majdanon.
Zelenszkij egy nagy kérdőjel
A mostani ukrán elnökválasztásra kitérve Fedinec Csilla elmondta, a választók megoszlását nem úgy kell értékelni, hogy orosz- vagy nyugatpártiak, és nem is lehet a klasszikus értelemben vett jobb- vagy baloldalról beszélni. Zelenszkijről megjegyezte, nem lehet tudni, hogy honnan jön, fél évvel ezelőtt még nem is látszott az ukrán politikában. A kampány kezdetéig a felmérések alapján egyfordulós választásra lehetett számítani: Porosenko vagy Timosenko megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát. Zelenszkij csak decemberben jelent még és villámgyorsan nőtt a népszerűsége.
Rácz András szerint
„Hosszú távon ugyanolyan csalódás lesz, mint a többi kelet-európai csodavárás, a bizonytalansági faktor nagyon jelentős”
– tette hozzá. A preferencia adatok szerint a második fordulóba be nem jutott elnökjelöltek szavazói többségében Zelenszkijre szavazhatnak. Porosenkónak nagyobb az elutasítottsága.
„Egy elnök népszerűségének ritkán tesz jót, ha az ország leggazdagabb oligarchájává válik a ciklusa alatt”
– jegyezte meg Rácz András.
Stier Gábor szerint az első fordulóban egyértelműen ítéletet mondtak Porosenkóról. „Bukás, úgy ahogy van” – szögezte le. A külpolitikai újságíró úgy látja, hogy az ukrán államfő elszámolta magát, amikor csak a hazafias, oroszellenes retorikára támaszkodott, „túl sokat akart, de a végére becsődölt”.
Stier Gábor is úgy véli, a nagy kérdés az, hogy kicsoda Zelenszkij. A második fordulót viszont nem tartja lefutottnak: fontos lesz, hogy a fiatalok milyen számban mennek el szavazni, mert az idősek körében nem Zelenszkij a preferált jelölt. A külpolitikai újságíró azt is hozzátette: az első forduló kiesett jelöltjeinek táborában lesznek olyanok, akik
„a biztos rosszat fogják választani a bizonytalan jövő helyett.”
Sz. Bíró Zoltán kiemelte: példátlan volt az a megrázkódtatás, amin az elmúlt harminc évben átment Ukrajna, ezért az országban
„szeretnek varázslót választani”.
Ez érthető azok után, amiket átéltek, az emberek reményednek, „de a reményeik teljesen aránytalanok a valósággal összevetve”. Zelenszkij más, mint az eddigi ukrán politikusok, a habitusáról azonban nem sok mindent lehet tudni és ez kockázatot jelent. Sz. Bíró Zoltán rámutatott, hogy ha Zelenszkij nyer, akkor olyan embert választanak meg, aki mögött nincsen párt, és egyáltalán nem közömbös, hogy tud-e saját pártot vagy létező pártokat koalícióba szervezni.
„Mert lehet varázsló, de jobb neki, ha a kormány nem ellentétes irányba fut”
– fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.
Fedinec Csilla reagálva közbevetette, Zelenszkijnek „van pártja”, informális tömbje már van az ukrán képviselők között.
Mindkét jelöltnek kötött a pályája
Az előadás egyetlen résztvevőjének sem voltak illúzió arról, hogy jelentős változásokat hozhatna az ukrán elnökválasztás eredménye. Rácz András hangsúlyozta, nem várható, hogy egy adott ország külpolitikája jelentősen eltérjen a biztonságpolitikai helyzetéhez képest. „Ebből nem nagyon lehet kimozdulni” – jelentette ki.
Stier Gábor szerint
Sz. Bíró Zoltán bölcs lépésnek nevezte, hogy Zelenszkij kijelentette az első forduló után: fel kell újítani a nyugdíjak kifizetését a kelet-ukrajnai területeken élő jogosultaknak. Ettől függetlenül Zelenszkij és Porosenko pályáját is kötöttnek látja.
Az ukránok és az oroszok is belefáradtak a konfliktusba
Abban szintén mindenki egyetértett, hogy az orosz befolyás alá került Krím ügyében nem várható változás belátható időn belül, de Kelet-Ukrajna kérdésében van esély a holtpontról való kimozdulásra. Mind ukrán, mind orosz oldalon a társadalom belefáradt a konfliktusba, mindkét országban inkább a szociális kérdések kerülnek elő.
A rendezvény résztvevői között foglalt helyet Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki a panelbeszélgetés utáni kérdéseknél felvetette, hogy Magyarország legnagyobb szomszédja Ukrajna, magyar vonatkozásokról mégsem esett szó a panelbeszélgetésen. „Várható-e az ukrán nacionalizmus erősödése, és ennek tükrében változhat-e a magyar-ukrán viszony?” – tette fel kérdését. Mások Kárpátalja helyzetére kérdeztek rá.
Sajnos időhiány miatt ezek részleteiben megválaszolatlanok maradtak. Fedinec Csilla szerint további lejtmenet várható a magyar-ukrán viszonyban Kárpátalja miatt. Stier Gábor azt mondta: ha Zelenszkij nyeri meg a választást, akkor változást vár a nyelvtörvény ügyében, Porosenko esetén kevésbé derűlátó. Hozzátette: