Orbán CSOK-jától a müncheni osztálytalálkozóig - végre egy olyan vitafórumon voltunk, amelyre elment a Fidesz is

Ifjúságpolitikai kerekasztal

Ritka természeti jelenség volt észlelhető csütörtökön este az Aurórában. Az Azonnali által szervezett ifjúságpolitikai fórumon ugyanis az ellenzéki pártok képviselői mellett – legalábbis a beszélgetés első felének erejéig – megjelent egy kormánypárti politikus is. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, Nacsa Lőrinc jobbikos parlamenti képviselőtársával, Farkas Gergellyel, az LMP fiataljait tömörítő Lehet Más a Jövő vezetőjével, Pitz Dániellel, és a DK-s Rónai Sándorral ült le vitatkozni. 


A slágertéma természetesen a középfokú nyelvvizsgát az egyetemi felvételi feltételéül szabó törvény, amely ellen a Független Diákparlament ma délután utcára vonul. Az ellenzéki politikusok egyetértetettek abban, hogy a nyelvtudás rendkívül fontos a 21. században, ám igazságtalan, ha ezt úgy kérik számon a fiataloktól, hogy az oktatási rendszer nem biztosítja a feltételeket annak alapos elsajátításához. 

"Hogy várhatjuk el minden érettségizőtől, hogy nyelvvizsgája legyen, ha sokszor még ma is oroszból átképzett angol, meg német tanárok tanítják őket?"

 - tette fel a kérdést Pitz Dániel. 

Pitz Dániel

A Jobbik évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, ifjúsági tagozatuk pedig aláírásgyűjtést is indított a szerintük végiggondolatlanul, elhamarkodottan bevezetett jogszabály ellen - emlékeztetett Farkas Gergely. Megjegyezte: szerinte eleve hibás az az elképzelés, hogy mindenkinek, aki egyetemre szeretne járni, már 18 évesen kiválóan beszélnie kell egy idegen nyelvet. 

"Miért kell kiszorulnia a felsőoktatásból annak, aki jól rajzol, vagy tehetséges építész, esetleg matematikus lehetne, csak, mert gyengébb a nyelvérzéke?"

  - vetette fel a jobbikos képviselő. Hozzátette: a nyelvvizsgához egy átlagos diáknak szinte biztosan különórákat is kell vennie, ezt azonban rengeteg család nem engedheti meg magának. Az ő gyermekeiket szintén kirekesztené a tovább tanulásból ez a szabályozás. 

Farkas Gergely

Ugyanakkor Nacsa Lőrinc szerint az elmúlt években nagyon sokat javult a helyzet a nyelvtudás és a nyelvtanítás terén. Ingyenessé tették az első nyelvvizsgát, jövő évtől pedig kétszer két hetet külföldön, anyanyelvi környezetben tanulhatnak nyelveket a magyar diákok – sorolta az IKSZ elnöke. 

Ez utóbbi azonban a jövőre érettségizőket aligha vigasztalja.

"Hol érdekel egy 2020-ban felvételiző fiatalt, hogy a nála fiatalabbak majd elmehetnek külföldre nyelvet tanulni?"

 - mutatott rá Farkas. 

Köztársasági elnök lehetsz nyelvvizsga nélkül, egyetemista meg nem

 - foglalta össze a helyzet abszurditását Rónai Sándor. 

Orbán CSOK-ja

A fiatalok kapcsán természetesen szóba került a családalapítás, illetve az otthonteremtés is – illetve leginkább az ezek előtt tornyosuló akadályok. Nacsa szerint persze ezeket szorgosan bontogatja a kormány, hiszen bevezették például a CSOK-ot és a családi adózást is. Rónai azonnal lecsapta a magas labdát, szóvá téve, hogy ez a támogatási forma az egekbe lökte az ingatlanárakat, majd egy rettenetesen szigorú szóviccel büntette a hallgatóságot:

"Nekem Orbán Viktor CSOK-ja semmilyen formában nem kell." 

Rónai Sándor

Farkas Gergely legalább ennyire súlyos problémának nevezte a fiatalok ideiglenes lakhatásának megoldatlanságát, vagyis a kevés kollégiumi férőhelyet és az irreálisan magas albérletárakat. Utóbbi Nacsa szerint nem jelent igazán gondot, hiszen egy felmérés arra a megállapításra jutott, hogy a magyarok többsége saját tulajdonú lakást akar, és "a magyar emberek véleményét" (copyright by Habony Árpád) bizony figyelembe kell venni.

Tessék támogatni a kormányt!

Komoly vita alakult ki a családtámogatási rendszer körül is. Pitz Dániel szerint a kormány a családalapítást alig támogatja, hiszen a kedvezmények igazán a harmadik gyermek megszületése után válnak jelentőssé. 

"Márpedig a biológia olyan, hogy az emberek először az első, meg a második gyermeküket tudják vállalni, s csak utána jöhet a harmadik."

 - mutatott rá nehezen vitatható módon. Rónai szerint kirívóan igazságtalan, hogy egy havi egymillió forintot kereső házaspár sokkal több támogatást kap, mint egy gyermekét egyedül nevelő édesanya – ám ezt Nacsa elintézte anyival, hogy ez a "statisztika meghamisítása". A KDNP-s képviselő szerint Orbánék törekvései különben is annyira helyesek, és annyira a magyar emberek érdekeit szolgálják, hogy 

"az ellenzéknek az volna a feladata, hogy támogassa a kormányt."

Nacsa Lőrinc

Müncheni sör, pesti sör

A sajátos politológia lecke után nem maradhatott ki az adok-kapokból az elvándorlás kérdése sem. Rónai Sándor elmondta, hogy az ő osztályának tíz éves érettségi találkozóját könnyebb lett volna Münchenben megtartani, mint Budapesten. Nacsa Lőrinc azonban nem lát ebben semmi gondot, hiszen 

"ezek a találkozók úgyis a sörről szólnak, az meg Münchenben és Pesten is jólesik."


Különben is – tette hozzá – a KSH adatai szerint ma már több magyar munkavállaló tér haza külföldről, mint amennyien kimennek. A kormánypárti képviselő optimizmusát az sem törte meg, amikor Farkas Gergely emlékeztette rá, hogy

"ezek a szép számok úgy jönnek ki, hogy beleszámolják a határon túli magyarokat is."

Lopakodó ukrán nyugdíjasok

Az elszakított területeken élők egyébként váratlan módon a beszélgetés fókuszába kerültek, amikor Rónai felvetette, hogy szerinte a kormány támogatáspolitikája miatt egy határon túli családnak ma több esélye van otthont teremteni, mint egy anyaországinak. (Erről aligha kérdezett meg szabadkai, beregszászi, vagy székelyudvarhelyi fiatal házasokat.) A témához ugyan nem sok köze van, de a DK-s politikus a világért se hagyta volna ki, hogy bedobja Gyurcsányék migránskártya-sztoriját, a Magyarországot elözönlő, a hazai ellátórendszerre rátelepülő "ukrán nyugdíjasok" ügyét. A konklúzió pedig mi lehetett volna más, mint, hogy I. Tévedhetetlen Ferenc fejedelemnek 2004 decemberében igaza volt, és a kettős állampolgárságot nem kellett volna megadni. 

Pitz Dávid ezt nem egészen így látta, szerinte

"a mai kormányzati gyűlöletpropaganda előképe a 15 évvel ezelőtti népszavazási hecckampány volt a határon túli magyarok ellen. "

Ha a DK megvonná azoknak a választójogát, akik külföldön élnek, nem itt fizetnek adót és nem viselik döntésük következményeit, akkor e torz gondolatmenet nyomán el kellene venni a külföldön dolgozó magyarok százezreinek választójogát is – mutatott rá a kellemetlen logikai bukfencre Farkas Gergely. A jobbikos képviselő szerint egyébként a szomszédos országokban újra, meg újra feléledő magyarellenesség és elnyomó intézkedések mellett az egyik legnagyobb baj, hogy a Fidesz megosztó politikája miatt ma legalább akkora a feszültség az anyaországi és a határon túli magyarok között, mint 2004-ben. 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss