Megmutatjuk, miért jönnek hazánkba az ukrán vendégmunkások

Megmutatjuk, miért jönnek hazánkba az ukrán vendégmunkások

Hazánk egyik legégetőbb problémája az elvándorlás, valamint az olcsó keleti munkaerő megjelenése. Míg a fiatalok elköltöznek hazánkból, sorra átveszik helyüket ukrán, török, indiai, vagy éppen mongol munkavállalók. A kormány pedig hallgatólagosan támogatja a keleti munkások migrációját. De miért is jönnek ide? Mi várja őket? Körül néztünk a külföldiek számára fenntartott hazai munkaerőpiacon.

A legtöbb hirdetésben betanított munkára keresnek dolgozókat, vagy szakmunkásokra van szükségük a magyar vállalkozásoknak. Szinte egyik esetben sem várják el a magyar nyelvtudást.

Ukrajnából általában a transzfert is biztosítják, és néhány ágyas szobákban szállásolják el a munkásokat. Adnak munkaruhát és általában étkezést is biztosítanak.

A legfontosabb a fizetés. A hirdetések között alig találtunk olyat, ahol havonta 140 ezer forint alatt ígértek volna, és előfordultak akár 300 ezer forintos fizetést is kínáló cégek. Fontos azonban, hogy ahol magasabb bért ajánlanak, ott sok esetben nem jár a napi egyszeri étkezés sem, vagy levonják a fizetésből a szállásköltséget. Az egyik ismert kereskedelmi multi Budapest külvárosában ad 850-1000 eurós (275-324 ezer forint) fizetést, a szalag melletti munkások azonban inkább 140-170 ezer körüli fizetésre számíthatnak. Ennek jelentős része meg is marad, hiszen szinte csak az étkezésre kell költenie a dolgozónak.

Az egyik ismert Csongrád megyei húsipari üzem vélhetően sok olyan migránsmunkással találkozott, akik rövid időn belül tovább álltak, ezért trükkös juttatásokat talált ki. A 110 ezer forintos bér mellé a harmadik hónaptól havi 18 ezer forintot adnak, majd pedig négyhavonta 58 ezer forint „hűségpénzt” fizetnek ki a betanított húsipari dolgozóknak. Természetesen jön mellé az ingyenes ebéd és szállás is. Nem árt tudni, hogy általában 2 vagy 3 műszakról van szó.

Egy ukrán álláskereső portál ismertetője azt írja, hogy Magyarország eddig nem volt számukra könnyen elérhető, hiszen a magyar munkanélküliség minimalizálása érdekében a kormány nem engedte, hogy külföldiek is belépjenek a magyar munkaerőpiacra. Azonban a közelmúltban nagyon sok magyar az Európai Unió nyugati tagállamaiba ment dolgozni – írja a portál. Fontosnak tartják a leírásban megjegyezni, hogy „a magyar hatóságok tervezik az ukrán vendégmunkások felvételét, hogy így érveljenek a Szíriából és más országokból érkező menekültek ellen”. Mint írják, a magyar nyelv a legtöbb esetben nem szükséges, de úgy állítják össze a brigádokat, hogy minden 20-30 emberre jusson lehetőleg egy magyarul beszélő dolgozó.

Külföldön keres alkalmazottakat a kormány japán stratégiai partnere is, amely néhány éve Nyergesújfaluban alapított szénszálgyártó üzemet. A stratégiai partnerségről szóló ünnepélyes aláíráson Szijjártó Péter külügyminiszter azzal büszkélkedett, hogy a kormány 56 stratégiai partnere addig a napig összesen 182 ezer embernek adott munkát, és 14 ezer új munkahelyet teremtettek az aláírások után.

„Ha valakinek lenne kétsége a stratégiai partneri megállapodások értelmét illetően, akkor elég – azt gondolom -, hogy ha ezt az adatot megnézi”

- jelentette ki Szijjártó Péter.