„Addig kiirthatatlan a hálapénz, amíg nincs tisztázva, hogy a befizetett tb-járulékért mi jár és mi nem”

szülés

A hálapénz senki számára sem ismeretlen fogalom. Míg a rendőrségnél az elmúlt években visszaszorulás mutatható ki korrupció terén, addig az egészségügyben továbbra is elképesztő összegeket fizetünk ki saját és hozzátartozóink egészségéért. A legnagyobb kiadást a gyermek érkezése hozza, ahol a nők az odafigyelést és a választott orvossal való szülést próbálják megvásárolni, és annak ellenére, hogy az elvárások legtöbb esetben elmaradnak, a hálapénz mégis gazdát cserél.

A K-Monitor és az EMMA Egyesület kedd esti budapesti rendezvényén egy, a Semmelweis Egyetemen kutató kaliforniai orvos-antropológus, Nicholas Rubashkin mutatta be a magyar nők körében végzett kutatását, aminek eredményeit aztán több szakértővel vitatták meg és próbáltak megoldási javaslatokkal előállni a szülészeti korrupció felszámolására.

A magyar felmenőkkel is rendelkező kutatót egy Geréb Ágnes történetét bemutató Economist-cikk indította el abba az irányba, hogy a bábaság, a szülészet és az emberi jogok kapcsolatának vizsgálatába kezdjen a poszt-szovjet térségben. Tapasztalatai szerint a hálapénz sok környező országban jelen van, de míg legtöbb esetben ez formálisan zajlik, addig Magyarországon teljesen informális rendszer működik. Hogy jobban megérthesse és megvilágíthassa a hálapénz adásának és elfogadásának motivációit szakembereket és nőket kérdezett meg, akik meglepetésére szinte kivétel nélkül belenyugvással álltak a jelenséghez. Végül egy internetes felmérést készített arról, hogyan, kinek, miért és mennyit fizetnek a nők a szülés kapcsán.

A felmérés nem fedi az egész társadalmat, hiszen abban 1200 18 és 45 év közötti internetfelhasználó nő vett részt, akik a felmérés előtti öt évben szülték első gyermeküket.

Az eredmények szerint annak ellenére, hogy a felmérésben résztvevők fizetik a tb-t, szinte mindenki fizetett hálapénzt a választott orvosnak, átlagosan 200 euró (60 ezer forint) értékben.

Hálapénz fejében több beavatkozás

A hálapénz valójában az orvosnak fizetett készenléti díj, amit a nők azért fizetnek, hogy az általuk választott szülész-nőgyógyász több figyelmet fordítson rájuk és a nagy pillanatban ne az ügyeletes, hanem ő legyen bent velük a szülőszobán. A kismamának ugyan biztonságot nyújt, hogy egy ismerős arc van vele a gyermek születésének pillanatában, de ez gyakorta azzal jár, hogy az orvos saját programjához igazítja a szüléseket. A választott orvosnál szülő nők esetében majdnem kétszer olyan gyakori a szülésindítás, a császármetszés és az általuk is feleslegesnek talált orvosi beavatkozás, mint az ügyeletben szülőknél.

Magyarországon a választott orvosoknál szülő nők 45 százalékának császármetszéssel jön világra a gyermeke, míg a WHO szerint a születések mindössze 10 százalékánál lenne indokolt ez a beavatkozás.

Mindeközben azt sem mondhatjuk, hogy a választott orvost fogadók sokkal nagyobb elégedettségi mutatókkal rendelkeznének, mint az ügyeleten szülők. Az orvosok ugyan többször és több időt fordítanak rájuk a várandósság alatt, de a hálapénzt fizető nők 43 százaléka még így is úgy érezte, hogy tiszteletlenül bántak vele a szülés során, 32 százalékuk pedig arról számolt be, hogy nem kérték a beleegyezésüket a beavatkozásokhoz.

Rubashkin elmesélte egy olyan nő történetét is, akinek mindkét szülése során orvosi hibákat vétettek. Az elsőnél nem vették figyelembe a panaszait, aminek következtében hazaengedése után elfertőződött a császári hege, míg második alkalommal felszakadt a sebe, ennek ellenére mégis megfizette a hálapénzt.

A kutató szerint ez a történet is azt bizonyítja, hogy olyan mélyen gyökerezik a hálapénz fizetése, hogy azt még az ellátás minősége sem befolyásolja.

Bába jelenlétében javul a bánásmód

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a bábák jelenléte milyen hatással van a beavatkozásokra, a tiszteletteljes bánásmódra, valamint az ellátás minőségére. Az eredmények szerint a legtöbb orvosi beavatkozás a szülésznő nélküli, fogadott orvossal zajló szülések esetén fordul elő, míg a legkevesebb beavatkozással és legnagyobb anyai autonómiával a 2011 óta Magyarországon is legális otthonszülés szolgál.

Azaz a pénzalapú egészségügyi rendszerben minél többet fizetnek az orvosnak, annál több beavatkozást végeznek az anyán, míg a bábai modellben sokkal magasabb a közös vagy autonóm döntéshozatal.

Emellett a bábák jelenléte javítja az anyával való bánásmódot is, ami nem kis tényező, hiszen a kutatás szerint a nők 42-62 százaléka tapasztal dehumanizáló, goromba bánásmódot, verbális megaláztatást, indokolatlan gyógyszerhasználatot vagy akár kezelésének megtagadását terhessége során.

Kardos Rita, a Regina Egyesület vezetője kiemelte, hogy az általuk támogatott Miskolc környéki roma nők körében is próbálják elérni, hogy ha bába nem is, de az édesanyjuk vagy egy tapasztaltabb roma nő velük lehessen a szülőszobán, ugyanis nagyon kevés információval rendelkeznek a szülésről. Ennek következtében a nagy bizonytalanság miatt gyakran esnek pánikba és kezdenek sikoltozni, amit az orvosok gázzal kezelnek. Ez visszaveti a folyamatokat így végül valahogy, általában könyökléssel kinyomják belőlük a babát. Amennyiben lenne mellettük kísérő, csökkenthető lenne az ilyen jelenségek mértéke.

Mi vethetne véget a hálapénz rendszerének?

Zákány Zsolt szülész-nőgyógyász, a berettyóújfalui kórház Szülészet-Nőgyógyászati osztályának volt vezetője szerint sok oka lehet a hálapénz fizetésének. Ezekből a legritkább az, amikor valaki valóban az elégedettségét és a tisztes ellátásért való háláját fejezi ki pénzben. Ennél valamivel gyakoribb, hogy amikor valaki bemegy a kórházba, tudja, hogy az orvosok keveset keresnek, és ezért úgy gondolja, hogy pénzt kell nekik adni. Elég nagy az a csoport, aki személyességet szeretne vásárolni, a pénze fejében azt várja el, hogy az orvos úgy lássa el, mintha egy rokona lenne, szánjon rá több időt,

a legtöbben mégis valamilyen vélt vagy valós hátrányt szeretnének elkerülni a hálapénzzel.

Valójában mindegy is, hogy milyen okból érkezik az a pénz, mert minden esetben torzítja az ellátást, a protokollokat. A harminc éve nőgyógyászként dolgozó orvos azonban tapasztal pozitív változásokat a szakmában. Míg pályafutása elején általános volt, hogy az orvosok számoltak a hálapénzzel és így képezték a következő generációt is, addig a most az egyetemről kilépő fiatalokban már megvan az igény arra, hogy felszámolják ezt a rendszert. Ezt mutatja az is, hogy egyre több magánpraxis jön létre, ahol a hálapénzt felváltja a számlára fizetett ellátás.

„Az asztal alól az asztal fölé kell hoznunk ezeket a pénzeket.”

Lantos Gabriella a Róbert Károly Magánkórház volt operatív igazgatója azt érzékelte, hogy a középosztályban van egy világos vágy arra, hogy változtassanak a rendszeren. Inkább kifizetnek 4-500 ezer forintokat, hogy szülési tervvel, dúlával, férjjel, barátnővel szülhessenek. Ezt jól példázza, hogy a tavalyi évben Budapesten és környékén minden nyolcadik gyerek magánellátásban jött a világra.

„Addig kiirthatatlan a hálapénz, amíg nincs tisztázva, hogy a befizetett tb-járulékért mi jár és mi nem”

-szögezte le a szakember, akinek az a véleménye, hogy amíg ez nincs törvényileg meghatározva, addig a páciens számára legálisan lehetetlen megvásárolni azokat a szolgáltatásokat, amik túl drágák ahhoz, hogy beleférjenek az államilag finanszírozott ellátásba. Ilyen a választott orvos is, amiről a nők még a magánellátásban sem hajlandóak lemondani.

konf

Lantos szerint, ha ezek az alapok meghatározásra kerülnének, akkor már büntethetővé tehetnék a hálapénz, ami az egyetlen út lenne annak teljes felszámolására.

Zákány hasonlóan vélekedik, azzal a kiegészítéssel, hogy annak ellenére, hogy az alapellátásba nem járhat a választott orvos, az elvárható minimum törődést minden kismamának meg kell kapnia. Ennek kivitelezéséhez azonban meg kell találni a megfelelő struktúrát és finanszírozási formát, jelenleg ugyanis nem működtethető gazdaságosan ennyi kórház ennyi spektrummal.

Fazekas Pálma, az EMMA Egyesület elnökének elmondása szerint a velük kapcsolatba kerülő nők az ellátás minőségének javulása mellett a biztonságérzetet vásárolják meg, amikor választott orvost fogadnak. Ha ezt a gyakorlatot ki szeretnénk vezetni a rendszerből, akkor arra van szükség, hogy a kórházak kötelezzék a náluk dolgozó szülészorvosokat és szülésznőket arra, hogy egységes protokollok szerint dolgozzanak, és ezeket tegyék nyilvánosak a szülő nők számára. Ezzel biztosíthatnák, hogy az ellátás minősége nem változik abban az esetben sem, ha nem annál az orvosnál szülnek, akihez vizsgálatokra jártak.

Felmerült még egy megoldás a kutatások alapján. Eszerint az egyébként is fogyatkozó orvosok szerepét vissza kellene szorítani a szülészetben és ahelyett, hogy a szülésznő egyfajta asszisztensként van jelen a kórházban, az ő szerepüket kellene megerősíteni. Lantos szerint a bábák és dúlák szerepének növelésével még az orvosoknak is jót tennénk, hiszen a nők által igényelt odafigyelést és kedvességet nem tőlük várnák el.

„Azt látjuk, hogy a magyar nők nem elégedettek a szülészeti ellátással, ezért új rendszert kell kidolgozni. Az eredmények fényében ebben jobban kéne támogatni az otthonszülést, és a szülészeti csapatban mondjuk 80 százalékot kellene kitennie a bábáknak és csak 20 százalékot az orvosnak”

-zárta Nicholas Rubashkin.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás

Friss

1
sss
2019. Augusztus 17. | 21:37
1
A mesében akár fejleszteni is tudnak majd belőle...
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás