Rónai Sándor az Alfahírnek: "a DK részéről további áldozatot nem lehet elvárni"

Rónai Sándor az Alfahírnek: "a DK részéről további áldozatot nem lehet elvárni"

Változnak az idők: interjút adott lapunknak a DK szóvivője, EP-képviselőjelöltje. Téma volt bőven.

Rónai Sándorral, a Demokratikus Koalíció szóvivőjével, a párt EP-képviselőjelöltjével beszélgettünk 

  • Gyurcsány Ferenc népszerűségéről, 
  • a Jobbikkal való közös szereplésről,
  • a legyőzhető MSZP-ről,
  • a budapesti LMP hozzáállásáról,
  • Puzsér Róbert véleményéről,
  • a jobbikos polgármesterekről,
  • a számokról,
  • az Európai Egyesült Államokról, 
  • az európai templomokról,
  • a támogatások szétosztásáról,
  • és a határon túli magyarok szavazatairól.

Vona Gábor visszavonulása után bennem legalábbis megfogalmazódott az aggodalom, hogy Gyurcsány Ferencé lesz a parlamenti ellenzék vezetőszerepe. De ez elmaradt. Miért?

A parlamentben már nem lehet megdönteni Orbán rendszerét. A parlamenti munka lehet egy eszköze a kormányváltásnak, de önmagában nem elegendő. Ezt Gyurcsány Ferenc nagyon hamar belátta. És ez az egyik oka, amiért életre hívtuk az ellenállás-tüntetéssorozatot, amihez aztán a rabszolgatörvény után csatlakozott a többi párt is, és lett belőle egy valódi ellenállási mozgalom. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc valóban a magyar politika és az ellenzék talán legkarizmatikusabb figurája, és azt tapasztaltam a decemberi, januári tüntetéseken, hogy egyre kisebb az elutasítottsága. Nagyon sokan jöttek oda hozzá fiatalok, és olyanok is, akik elmondták, 2006-ban ugyanígy tüntettek és most Gyurcsány Ferencben látják a lehetőséget.

Ilyen tényleg történt?

Tényleg. Egy jobbikos hölgy ment oda hozzá és elmondta, hogy volt tüntetni Gyurcsány ellen, de látja, hogy mennyit tesz  az emberekért, és ami szerinte 2006-ban történt, az semmi ahhoz képest, ami itt már 9 éve megy. Még közös fényképet is csináltak.

Most arról beszél, hogy Gyurcsány Ferenc személye már kevésbé megosztó, pedig 2018 áprilisa előtt ő volt az egyik oka annak, hogy nem sikerült az ellenzéki megállapodás. És a neve még most is egy stigma a kormánypárti sajtóban.

Orbán Viktor számára egy eszköz a Gyurcsánnyal való riogatás. De szerintem leginkább ő fél tőle, és ezzel talán egyedül is van.

Az viszont csak egy üres kifogás, hogy a személye miatt nem jött össze az ellenzéki együttműködés. A tavalyi országgyűlési választásokon a DK 63 helyen lépett vissza. Ha mindenki ehhez hasonló gesztusokat tett volna, akkor biztos vagyok benne, sikerült volna a kormányváltás.

Egyébként tudna akkorát fordulni a világ, hogy egyszer Gyurcsány Ferenc ad interjút az Alfahírnek?

Ezt nem tudom megmondani. Annyi minden változott, és annyira gyorsan. Nem gondoltuk volna 2018 márciusában, vagy áprilisában, de még szeptemberében sem, hogy év végén pártállástól függetlenül a teljes ellenzék együtt tüntet, hol a Kunigunda útján, hol pedig a Kossuth téren. Szerintem a választókban ezek a gátlások már sokkal korábban felszabadultak. Óriási volt az átszavazási hajlandóság, és az összefogásra való igény. Ezeknek csak a politikai pártok szabtak gátat.

Nincs annak veszélye, akár a DK, akár a Jobbik szempontjából, hogy a szavazóik így át tudnak szavazni? Elvégre a Jobbik Gyurcsány Ferenccel szemben jött létre.

Az hogy a pártok között voltak ilyen különbségek, azok nem véletlenek...

Csak voltak?!

A Jobbiknak szerintem voltak vállalhatatlan dolgai. A másik ember méltóságának megsértésével nem tudok azonosulni. Az utóbbi időben a különböző politikai vitákon viszont már azt tapasztalom, hogy a lényegi kérdésekben, mint például az egészségügy, az oktatás, nincsenek nagy különbségek, csak hangsúlyeltolódások vannak. Abban bízom, hogy a Mi hazánk kiválásával a rasszista, idegengyűlölő, Európa-ellenes, szélsőségekre építő vonal is megszűnt a Jobbikban.

Természetesen megmaradtak a különbségek, nyilván vannak sérelmek jobbikos politikusokban, jobbikos szavazókban, de azt láttam a tüntetéseken, hogy egyre inkább elfogadnak minket.

Nem okoz hitelességi kérdést a DK szavazóinál, hogy a politikusaik egy színpadra állnak jobbikos képviselőkkel?

Ez egy létező, jogos felvetés, amire az a válaszunk, hogy a Jobbiknak ugyan voltak számunkra vállalhatatlan dolgai, de abban bízunk, hogy annak az időnek vége. Csak abban az esetben képzelhető el egy európai jövő Magyarország számára, ha egymás méltóságát tiszteletben tartjuk. Mi olyan pártokkal tudunk együttműködni, akik ebben a kérdésben hasonlóan gondolkodnak.

Ha már együttműködés. Ön szerint Budapesten legyőzhető az MSZP?

Az MSZP?! Mi Budapesten is – és mindenhol - arra törekszünk, hogy a Fideszt győzzük le.

Ha arra törekednének, akkor meglenne a teljes ellenzéki együttműködés. Így marad a verseny a két baloldali párt között.

Az önkormányzati választásokon óriási jelentősége lesz annak, hogy minden egyes körzetben a Fidesszel szemben egy ellenzéki jelölt álljon. Mi annak örülnénk, ha Budapesten is létrejönne egy ilyen összellenzéki együttműködés. Aki nem hajlandó ebben részt venni, az a Fidesz szekerét tolja.

Lehet, hogy örülnének ennek, de egyetlen DK-s politikus sem állt ki azzal a nyilvánosság elé, hogy a fővárosi megállapodás nem jó, és hozzuk be az LMP-t és a Jobbikot.

Vannak olyan budapesti kerületek, például Újpest, ahol minden ellenzéki párt és civilszervezet meg tudott egyezni.

Nem értem, ha ez Újpesten működik, és megtalálták a közös jelöltet a momentumos Déri Tibor személyében, akkor ez miért ne sikerülhetne más kerületekben, illetve a főpolgármester-jelölt tekintetében.

Tárgyalni kell! Minél gyorsabban vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz, és el kell dönteni, ki szeretne változást Budapesten, és ki az, aki a Fideszt segíti.

Mert más a két történet. Újpesten alulról szervezték magukat a helyi szervezetek, viszont azt nem hinném, hogy Horváth Csabát bárki is hívta volna Zuglóból.

Nincs külön újpesti, külön kerületi, és külön fővárosi alku. Egy megállapodás van. Erről minden párt tárgyalt.

Hogy-hogy minden párt? A Jobbikot nem hívták meg.

Ez igaz… De az LMP végig ott volt.

December 20-án abban egyezett meg a Puzsér Róbert-Karácsony Gergely-Molnár Zsolt hármas, hogy a NER leváltáshoz a fővárosban teljes ellenzéki együttműködésre van szükség. Ez a kitétel azonban rögtön a tárgyalások elején megdőlt.

Budapesten a legnagyobb problémát az LMP hozzáállása jelenti.

Számos vidéki településen már aláírták azt a megállapodást, amelyben a DK-tól, a Momentumon át a Jobbikig megegyeztek a pártok. Nem a jelölteket kell szaporítani, hanem végezni kellene a munkánkat, és arra koncentrálni, hogy legyőzzük Tarlós Istvánt.

Azt mondta, hogy tárgyalni kell. Tárgyalási alap lehet Niedermüller Péter, Élő Norbert és Gy. Németh Erzsébet polgármesteri jelöltsége?

Nem. A Demokratikus Koalíció már így is meglehetősen szerény számú körzetben indul. Azt gondolom, a DK részéről további áldozatot nem lehet elvárni.

Pedig ők azok a DK-s jelöltek, akikről Puzsér Róbert és később a Jobbik is kijelentette, morális és szakmai szempontból is alkalmatlanok.

Egészen megdöbbentő, hogy milyen szempontok alapján. Niedermüller Péter egy több nyelven beszélő, rendkívül okos ember, komoly politikai tapasztalata van, és a DK EP-képviselőjeként olyan nagyszabású projektekben vállalt oroszlánrészt, mint például a Frontex.

Péter egy nagyszerű ember, hatalmas tudással, és tapasztalattal. Egy ilyen emberre azt mondani, hogy alkalmatlan, az nevetséges.

Mert ez önkormányzati tapasztalat?

Miért, Puzsér Róbertnek milyen önkormányzati tapasztalata van?

Élő Norbert esetében viszont a Fidesszel való üzleti kapcsolatokat hozta fel Puzsér, és az Átlátszó oknyomozó portálra hivatkozott.

Nincsenek ilyen kapcsolatok. Gy. Németh Erzsébet pedig jelenleg is a fővárosi közgyűlés tagja. Mindkét várospolitikusunk kiválóan érti a dolgát, és kiváló polgármesterek lesznek.

Akkor mégis miről lehet tárgyalni a DK-val? Hiszen az előbb mondta, hogy a DK elég áldozatot hozott már.

Én azt mondtam, hogy mi már meghoztuk a magunk áldozatát, ettől függetlenül, természetesen tovább kell folytatni az egyeztetéseket.

Az LMP-nek voltak fenntartva helyek Budapesten, azokról kell tárgyalni, és nem egyszerűen felállni az asztaltól, és variálni.

Nem egymást kell sértegetni, a másik alkalmasságát megkérdőjelezni, hanem azon dolgozni, hogyan tudunk együtt egy jobb Budapestet csinálni.

Lesz jobbikos polgármesterjelölt Budapesten?

Ezt a Jobbiktól kell megkérdezni.

Akkor pontosítok. Az összellenzéki együttműködésben lesz jobbikos polgármesterjelölt?

Nem tudom. Ez annak függvénye, hogy folytatódnak-e a tárgyalások a jelöltekről, ehhez azonban az kell, hogy a másik fél is nyitott legyen erre. Annak örülnénk, ha az egyeztetésekben részt vevő többi szervezet is a DK-hoz hasonló módon lenne áldozatkész.

A kormánypárti Magyar Nemzet hozta le azt a hangfelvételt, amelyen az MSZP vezető politikusai arra panaszkodnak, hogy Gyurcsány Ferencnek továbbra is az a célja, hogy a szocialista pártot legyőzze az EP-választásokon.

Ezt cáfolnám. A DK-nak két célja van. Az egyik, hogy a párt a lehető legjobb eredményt érje, a másik pedig, hogy az ellenzék annál is jobb eredményt érjen el, és kisebbségbe szorítsuk a Fideszt. Mindenki mozgósítsa a saját szavazótáborát.

Akkor ezt rosszul látják a szocialisták?

Szerintem igen.

És azt már eldöntötte egymás között a DK és az MSZP, hogy melyikük találta ki először az európai minimálbér ötletét?

Ajánlom az Alfahír olvasóinak is, hogy hallgassák meg Gyurcsány Ferenc beszédét a DK 2014-es európai parlamenti kampánynyitón (KATT IDE, 24:20-tól), ő már akkor arról beszélt, hogy fel kell zárkóztatni az európai bérekhez a magyar béreket. Mára gyakorlatilag minden párt programjában megjelenik az európai minimálbér iránti igény.

A Demokratikus Koalíció a megalakulása óta az Európai Egyesült Államok pártján áll, ez jelenti a jövőt Magyarország és Európa számára.

Dobrev Klára listavezetőnk egy pénzügyjogász, ő a kezdetektől azt képviseli, hogy az ígéretek mellett azt is mondjuk el, hogy mindezek miből finanszírozhatóak…

Itt most megállítanám. Elolvastam a DK EP-programját, és tudja, hogy mi az az egy dolog, ami hiányzik belőle?

Micsoda?

A számok. Egyetlen konkrét adat, számítás sincs benne.

De a legelső programbemutató-sajtótájékoztatón Dobrev Klárától már konkrét számok is elhangoztak.

A legoptimistább verzió szerint is 150-200 milliárd euró az az összeg, amit a nagyvállalatok adómegkerülés révén nem fizetnek be az Európai Unió költségvetésbe. Az európai multiadóból garantáltan finanszírozható lenne az európai minimálbér, a minimálnyugdíj, és a családi pótlék is.

Ha egy európai gazda 2 hektár föld megművelése után kaphat havonta 50 eurót, akkor miért ne tudnánk gyermekenként 50 eurós családi pótlékot is kifizetni.

Találtam egy másik példát is a programjukban, ami igazán DK-vá teszi a DK-t. Azt írták, hogy "ha lehet uniós pénzen főteret csinosítani vagy templomot felújítani, akkor kell, hogy legyen forrás a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítására is". Miért zavarja még mindig a DK-t a templom?

A DK határozott álláspontja, hogy az egyházat és az államot külön kell választani. Azt gondoljuk, hogy az államnak nem az az elsődleges feladata, hogy a templomokat fenntartsa, azt támogassák a hívők, az egyházak. Én ott voltam a Bajcsy kórházban, mikor majdnem egy betegre szakadt rá a plafon. A prioritásokat kell figyelembe venni: amíg krízishelyzet van az egészségügyben, amíg 24 ezer magyar hal meg azért, mert nem kapott időben orvosi ellátást, és évente 4 ezer amputációt végeznek, mert nincs elég érsebész az országban, addig nyilvánvaló, hogy mire kell elsősorban költeni.

Azzal meg kifejezetten nem értek egyet, hogy Orbán Viktor a parlamentbe imádkozni jár, a templomba meg kampányolni.

De most az EU-ról beszélünk - zárójelbe téve, hogy egy templom felújítása nyilvánvalóan nem kerül annyiba, mint az egészségügyi szektor rendbetétele - és az uniós forrásokat – legalábbis jelenleg - nem lehet közvetlenül az egészségügyre fordítani. A kórházakat fel lehet belőle újítani, de azt a Fidesz meg is tette vidéken.

Nincs olyan lakossági fórum, politikai rendezvény, ahol nem az lenne a legfontosabb kérdés, hogy baj van az egészségüggyel, hogy óriásiak a várólisták, nincs megfelelő eszköz, nincs háziorvos, nincs kórházi orvos. Az EU-s forrásokat oktatásra, és egészségügyre kéne fordítani.

A klímaváltozás is szerepel a programjukban, egészen ambiciózus vállalásokkal a megújulók terén. Azonban 2009. március 30-án, a Gyurcsány-kormány alatt, Molnár Csaba jelenlegi EP-képviselőjük is megszavazta a paksi bővítés elkezdését. A kettő valahogy nem fér meg egymás mellett.

A Demokratikus Koalíció mostani programjában, és gyakorlatilag megalakulása óta is törekszik a megújuló energia elterjedésére.

Akkor hiba volt Paks 2-re szavazni 2009-ben?

Azt gondolom, hogy most már a megújulóval kell törődni, az a jövő. Egymillió napelemet, napkollektort és házi szélerőművet telepítenénk, illetve a lakások korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását sürgetjük. Ez utóbbival lehetne valóban rezsit spórolni. Emellett fontos, hogy a klímaváltozás az az ügy, amit nem tud egyetlen ország megoldani. Ez is egy ok, amiért az Európai Egyesült Államokban látjuk a jövőt. Nem segít az, hogy Orbán Viktor felhúzza a kerítést a határon. Ezzel csak egy erősebb, egységesebb Európa tudja felvenni a küzdelmet.

Az LMP a csernobili atomkatasztrófa 33. évfordulója kapcsán nyújtott be egy parlamenti határozati javaslatot, hogy a kormány mondja fel az orosz-magyar államközi szerződést. Megszavazza ezt a DK, illetőleg azon országgyűlési képviselőik - Vadai Ágnes, Varju László -, akik anno a bővítésre voksoltak?

Mi a megújuló energiára fogunk szavazni. 2019-ben már nem a paksi bővítésről, hanem a megújuló energiáról kell beszélni.

Nincs egyetértés az ellenzéki oldalon abban sem, hogy mennyire kell megbüntetni azokat a tagállamokat, amelyek kormánya vét a jogállamiság ellen, vagy épp szabálytalanul használja fel az uniós forrásokat. Miért jó, ha a magyar embereknek kell kiegyenlíteniük a számlát?

A DK volt az a párt, amelyik a Sargentini-jelentésre elsőként és a leghatározottabban mondta, hogy azt el kell fogadni, mert amit leírtak benne, igaz, és a megállapításai nem a magyar emberek, kizárólag Orbán Viktor és kormánya ellen irányulnak.

Szerintünk jogállamisági feltételekhez kellene kötni a támogatások kifizetését, és közvetlenül az Európai Uniónak kellene döntenie arról, melyik projektekre jusson uniós forrás.

Ne az legyen, hogy Orbán kapja a pénzt, ellopja, és aztán a haverokkal szétosztja.

Jó, de elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy mire életbe lép a hetes cikkely, és megtapasztaljuk a következményeit, addigra már nem Orbán Viktor a miniszterelnök.

Ha ebben a szerencsés helyzetben leszünk, akkor érdemes lesz az EP-nek és a Tanácsnak felülvizsgálnia a kritikákat.

És ha nincs szerencsénk?

Aki tőlünk kijut az EP-be, megfelelően fogja képviselni a magyar érdeket, hogy Orbán ne lophassa el az európai adófizetők pénzét, miközben semmilyen jogállami garanciát nem teljesít.

Tessék, egy magaslabda. A napokban hazánkban járt Yuval Noah Harari, Orbán Viktor egyik nagy kedvence. Az izraeli történész szerint a legkorruptabb politikusok a leghangosabb idegengyűlölők. Sőt, azt is megállapította, hogy "ezek a politikusok nem jobb szolgáltatásokat biztosítanak a nemzetüknek az adókból, hanem ellopják azt, és ezt elleplezik azzal, hogy folyamatosan az idegenekről, és az idegenek miatti veszélyről beszélnek".

Olvastam Harari legutóbbi 3 könyvét, és tényleg egy egészen zseniális figura.

Molnár Csaba mondta, hogy Orbán Viktor nem egy birodalomtól fél, hanem félti a birodalmát, és mindent elkövet, hogy ne kelljen a valódi gondokról beszélnie. Évek óta mást se hallunk, csak hogy a bevándorlókkal fenyeget minket, pedig most már egyáltalán nem beszélhetünk migrációs válságról.

Pedig Orbán Viktor az Európai Unió első embercsempész-miniszterelnöke, aki egy bűnöző macedón miniszterelnököt az állam intézményeit felhasználva csempészett be Magyarországra, és persze több tízezer embert engedett be a letelepedési kötvényekkel is. Döbbenetes, hogy a magyar miniszterelnök nem beszél az egészségügyről, oktatásról, és arról, hogy többen menekültek el előle külföldre, mint '56-ban. Arról is hallgat, hogy Magyarországon nincs elég orvos, szakember, és hogy minden hatodik anyaországi magyar gyermek már külföldön látja meg a napvilágot, és hogy Németországban több magyar gyerek születik, mint Vas megyében.

A DK-nak egyébként hány képviselője lesz az EP-ben?

Nem akarok becslésekbe bocsájtkozni. A minimum, ha meg tudnánk ismételni az öt évvel ezelőtti eredményünket, de jobban örülnék, ha annál is jobb eredményt érnénk el, és hogy a mi jó eredményünkkel hozzájárulnánk ahhoz, hogy az ellenzék kisebbségbe szorítsa a Fideszt. De azt se felejtsük, hogy ez a választás sem lesz tiszta, mindenhol a Fidesz plakátjait látjuk, az ellenzéki pártoknak pedig 5-5 perc jut a köztévében.

A határon túliak is teljesen ellenőrizhetetlenül szavazhatnak, hiába mondta ki az EU, hogy ez így törvénytelen, a névjegyzékeket egyeztetni kellene legalább az uniós tagállamokkal, a kormány semmilyen intézkedést nem tett az átláthatóság érdekében.

Hiába fordultunk Pintér Sándorhoz, érdemi választ mi sem kaptunk. Minimális lehetőségei vannak az ellenzéknek, hogy jó eredményt érjen el. De ezerrel dolgozunk azért.