A TAO többet ártott a sportnak, mint használt

A TAO többet ártott a sportnak, mint használt

Miért hibás a kormány sportpolitikája?

2010 óta rengeteg forrást fordított a kormány a magyar sportra. Ezzel szemben rengeteg kritika éri a magyar sportfinanszírozási rendszert amiatt, hogy közel 1000 milliárd forintott fordított különböző sporttal kapcsolatos beruházásokra. Az Eurostat adatai szerint több pénzt költött a kormány sportra, mint a felsőoktatásra vagy gyógyászati segédeszközökre. A Jobbik politikusa, Szilágyi György szerint fontos a hazai sport támogatása, ám a jelenlegi TAO-rendszer miatt, túlságosan is kiszolgáltatottá vált a hazai sporttámogatási rendszer. A képviselő szerint az állam abban volna érdekelt, hogy el tudja indítani egy olyan úton a sportvállalkozásokat, hogy idővel piaci alapon tudjanak tovább működni. Azonban a mostani kormányzat, láthatóan nem érdekelt ebben.

Vitán felül áll, hogy a jelenlegi kormányzat rengeteget áldoz a magyar sportra, de amióta bevezették a TAO-t, Ön szerint hogyan változott meg idehaza a magyar sportfinanszírozási rendszer?

A TAO önmagában nem lett volna rossz ötlet, ha azt a célt szolgálta volna, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, hogy felülről próbálják meg anyagilag segíteni a sportvállalkozásokat. Ha az lett volna a cél, hogy például egy olyan sportágban, mint a labdarúgás, át kellett volna állni egy piaci alapú gazdálkodásra, akkor az rendben lett volna. Hiszen ez nem történt meg 2010 előtt, de sajnos azután sem. A magyar sportban a rendszerváltás után is ugyanaz az urambátyám rendszer uralkodott, mint korábban. Magyarországon, klasszikus, nyugati típusú sportmenedzseléssel senki sem foglalkozott, azok a szakemberek, akik valamiféle koncepcióval megpróbálták volna piaci alapokra helyezni az egyesületeket, nem kaptak lehetőséget.

A TAO arra lett volna jó, hogy azt mondja az állam, hogy mondjuk 5 éven keresztül meghatározott kerettel, egységesen minden egyesület részesül ugyanolyan arányban ebből a támogatási formulából, de ez alatt az idő alatt meg kell teremteniük a feltételeit az átállásnak, a piaci alapú gazdálkodásra.  Vegyük például a labdarúgást: Az összes NB1-es csapatnak lett volna egy meghatározott TAO kerete, amelyet lehívhatott volna. De ezen felül viszont nem járt volna semmilyen állami támogatás. Ebben az esetben az egyesületek rákényszerültek volna arra, hogy az ötéves időszak végére szépen felépítsenek egy olyan klubmodellt, amellyel aztán saját lábon, állami támogatás nélkül is képesek legyenek fennmaradni. Tehát a TAO által, 5 év alatt önműködővé kellett volna válniuk a sportkluboknak.

De amint látjuk nem ezt a célt szolgálta végül a TAO.

Valóban nem. Sajnos inkább azt a célt szolgálta, hogy a TAO segítségével lehessen közpénzeket elszórni a sportvállalkozásokra és nagyon sok korrupciós lehetőséget nyitott meg. Ráadásul úrrá lett a magyar látványsportágakban a felelőtlen gazdálkodás. Ugyanis minden évben százmilliókat lehet lehívni és még azt sem kérik számon az egyesületektől, hogy valamilyen finanszírozási stratégiával rendelkezzen.

A TAO szerintem sokkal többet ártott a magyar sportnak, mint amennyit használt.

Pedig a TAO-t eredetileg az utánpótlás-fejlesztésre és az infrastrukturális beruházások érdekében találták ki.

Sajnos több sportág is rossz irányba ment el. Ebben a rendszerben, például a labdarúgás esetében, nincsenek rákényszerülve az egyesületek, hogy normális utánpótlás képzést építsenek ki. Pedig a legolcsóbb játékos mindig a saját nevelésű. Nem kell őket külön leigazolni, majd ha fejlődnek és valóban tehetségessé válnak, akkor bevételre tudok szert tenni az eladásukból, amit meg vissza lehet forgatni az egyesület költségvetésébe. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az NB1-es csapatok tömve vannak külföldi játékosokkal, míg a magyar fiatalok alig jutnak lehetőséghez.

Frakciótársa, Steinmetz Ádám egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a TAO a magyar sport lélegeztetőgépe, ugyanis annyira kiszolgáltatottá vált a magyar sportfinanszírozás, hogy enélkül a magyar sport azonnal összeomlana. Ön ezzel egyetért?

Teljes mértékben. Láthatjuk, hogy a Fidesz arra használta fel a TAO-rendszert, hogy ebből az állami közpénzből, minél több pénzt lehessen - még véletlenül sem átlátható módon - elosztani főként azoknál a sportszervezeteknél, amelyek élén fideszes politikus áll.

Így a TAO-ból a sportba áramló pénzek egy jelentős részét zsebre lehessen tenni.

Sajnos olyan szinten kiszolgáltatottá váltak a magyar sportegyesületek és a sportági szövetségek a TAO által, hogy enélkül a magyar sport úgy, ahogy van, összeomlana. A TAO-rendszert éppen ezért nem is lehetne kivezetni egyik napról a másikra.

Steinmetz Ádám: A TAO a magyar sport lélegeztetőgépe

Vitán felül áll, hogy ez a kormány szereti a sportot, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy 2010 óta több száz milliárd forintnyi támogatás érkezett. Steinmetz Ádám arról beszélt az Alfahírnek, hogy milyen módon hasznosult ez a rengeteg forrás a hazai sportban.

Hogyan lehetne ezen változtatni, mondjuk 2022-től? Milyen megoldással lehetne ezt a függőséget feloldani?

Úgy gondolom, hogy az államnak mindig felelősséget kell vállalni a társadalomért. A társadalom egyik nagyon fontos szegmense a sport. Ugyanis az állam felelősséggel tartozik a magyar sport életben tartásáért és működtetésért is. Ehhez viszont nem kellene TAO-rendszer. A magyar sportfinanszírozást nyugodtan lehetne állami szinten koordinálni. Másfelől rendkívül fontos, hogy a látványberuházások helyett inkább arra kellene koncentrálni, hogy mindenki számára meglegyenek a feltételek ahhoz, hogy sportolási lehetőséghez juthasson, mert elsősorban ez az állam feladata.

Óriási hibának tartom egyébként, hogy nincs külön minisztériuma a sportnak.

Azoknál a sportágaknál pedig, amelyek valóban „piacképesek” tudnak lenni (foci, kézilabda, kosárlabda stb), ott rá kell kényszeríteni az egyesületeket arra, hogy ne kényelmesen hátra dőlve várják az államtól a segítséget, hanem lépjenek ki a piacra és igyekezzenek gazdaságosan működtetni a saját sportvállalkozásukat. Annak viszont nincs értelme, hogy olyan egyesületeket tart fenn az állam mesterségesen az óriási veszteség ellenére, ahol nincs társadalmi háttér, sem pedig történelmi múlttal nem rendelkezik. Mindezen felül többezres stadiont építenek (Felcsút – szerk.) nekik, ahol aztán pár száz néző lézeng néha a mérkőzéseken.

Ha már említette itt a labdarúgást, akkor Ön szerint lehetséges, hogy egy magyar labdarúgó egyesület piaci alapon tudjon működni, mindezt úgy, hogy közben sikeres is legyen?

Sok munkával jár, de lehetséges, itt van példaként az Ajax. Ha megnézzük a klubot, akkor nem az a működési stratégiájuk, hogy összevásárolnak játékosokat, hanem van egy több évtizedes múltra visszatekintő kiépített utánpótlás bázisuk, ahol pár évente felnevelnek egy olyan generációt, akikkel legutóbb a BL-elődöntőig tudtak eljutni. Az Ajaxnál folyamatosan játéklehetőséget és fejlődést biztosítanak ezeknek a fiataloknak, csapatot építenek, játékosokat nevelnek. Majd ezután ezeket a játékosokat kiárusítják és kezdik elölről az építkezést. De mégis az Ajax képes fennmaradni, Hollandia egyik vezető klubjaként működni és nemzetközi sikereket is elérni.

Nyugaton mégis többnyire azt a rendszert látni, hogy a legnagyobb klubok horribilis összegeket költenek játékosvásárlásokra. Mivel másabb mégis az ő klubmodelljük a magyarországinál?

A legtöbben tévedésben vannak idehaza. Azt hiszik, hogy nyugaton azért megy jobban a kluboknak gazdaságilag, mert jön egy mecénás, aki berakja a pénzét folyamatosan és kizárólag emiatt tudnak eredményeket elérni. Pedig nyugaton is úgy működik a futball, hogyha jön egy dúsgazdag üzletember, akkor ő is igyekszik minél inkább gazdaságosan működtetni a saját általa vezetett klubját. Ezért nem csak játékosokra költ, hanem reklámokra, marketingre, merchandising-ra vagy éppen stadion fejlesztésre. A legjobb példa erre a Juventus.

Amikor leigazolták Cristiano Ronaldo-t 140 millió dollárért, akkor a Juventus olyan reklámkampányt folytatott, amelynek következtében 24 óra alatt 520 ezer mezt adtak el Ronaldo nevével, ami 63 millió dollár bevételt jelentett nekik.

Már a leigazolás előtt egy külön stáb foglalkozott azzal, hogyan lehetne minél több pénzt kihozni az ő leigazolásából. Magyarországon nem létezik egyetlen klubnál sem olyan menedzsment, amely ilyennel foglalkozna.

Mindeközben idehaza nem a mezek eladásában vagyunk szorgalmasak, hanem a stadionok építésében, amellyel nem is volna különösebb probléma, de közben konganak az ürességtől ezek a létesítmények.

Ha egy olyan országban élünk, ahol az emberek keresete a nyugat-európai átlag egynegyede, vagy ha egy olyan országban élünk, ahol az embereknek se anyagi lehetőségük, sem pedig idejük nincs szórakozásra vagy kultúrára, akkor ebben az országban, ha egy felelősen gondolkozó miniszterelnök vagyok, akkor felmérem, hogy felesleges minden egyes városban méregdrága stadionokat építeni. Arról nem beszélve, hogy emiatt még több ember elfordulhat a sporttól, hiszen a romló életkörülményeik mellett azt látják, hogy közben milliárdos sportlétesítmények épülnek a közelükben.

Elsőként a felmerülő társadalmi problémákat kellene orvosolni, utána lehetne látványberuházásokkal is foglalkozni. Csak mi fordítva ülünk a lovon.

Ugye látjuk, hogy főként a foci élvez elsőbbséget a támogatások és a létesítmények építése terén. Mégis ezzel szemben nem járnak mérkőzésekre az emberek. Kizárólag az anyagi helyzet miatt van ez?

Tény, hogy nem kizárólag ez a baj. Néhány éve a felújított Fradi aréna esetében is láthattuk, hogy milyen hadakozás ment a klub és a szurkolók között. Hosszú éveken keresztül gátolták a szurkolókat, hogy bemenjenek. Nemhogy elősegítették a meccsre járást, hanem megnehezítették. Magyarországon a szurkolókat szükséges rossznak tekintik a sportvezetők. Hiszen olyan mértékű állami támogatásban részesülnek, hogy nincsenek arra rákényszerülve, hogy azon dolgozzanak, hogy minél többen kilátogassanak egy mérkőzésre. Csak ezzel az a gond másrészt, hogy az új milliárdos stadionoknak van egy fenntartási költségük, amely igen magas. Szombathelyen például a 15 milliárdból épülő stadion kezelési költségeit nem tudja finanszírozni a helyi klub, ezért az önkormányzatnak kell erőn felül segédkeznie a fenntartásába, amely egyáltalán nem normális.

A milliárdok jönnek a fociba, de a nézők nem | Alfahír

2011-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség tervezete szerint az évtized végére már 8000 ezres átlagnézőszámot szerettek volna az NB1-ben, miközben ebben a szezonban ez jelenleg csupán alig több mint 3100 néző.2010 óta elszaporodtak a fideszes politikusok a sportegyesületek és a sportági szövetségek élén. Ön szerint pozitívan hat a magyar sportra, hogy ilyen széleskörű politikai támogatást élvez?

Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben elutasítandó dolog az, hogy politikusok vállalnak részt egy sportegyesület irányításában.

A Jobbik korábban már benyújtott több alkalommal is egy olyan törvényjavaslatot, hogy összeférhetetlen legyen az, hogy valaki akár politikusként, akár államtitkárként vagy polgármesterként egyesületi elnök legyen.

Nálunk sajnos újabban ennek nagy divatja van, mint a kommunizmusban volt. Ma már az NB1-ben például 1-2 olyan csapat maradt, ahol nincs fideszes érdekeltség. A magyar első osztály a Fidesz saját kis házi bajnoksága lett.

Ha már fideszes érdekeltség. Az köztudott, hogy Ön régóta Ferencváros-szurkoló. Mi a véleménye arról, hogy a Fidesz pártigazgatója által vezetett Ferencvárosi Torna Club egyre sikeresebb a látványsportágakban? Hogyan értékeli Kubatov munkásságát a Fradi élén?

Úgy látom, hogy a Ferencváros körül tényleg mindent rendbe tettek jelenleg. Van egy szép stadion, nincsenek anyagi gondok sem. Remélem, hogy nem lesznek ennek később negatív következményei. Arra gondolok, hogyha egyszer már nem a Fidesz lesz hatalmon, akkor nem lesznek olyan problémák, mint mondjuk a Torgyán-éra után, amikor a 2002-es kormányváltás után derültek ki, hogy nem minden pénz törvényes úton érkezett a klubhoz. Utána mindent vissza kellett fizetni, amely miatt olyan anyagi helyzetbe került a klub, hogy később kizárták az első osztályból. Most úgy néz ki, hogy minden rendben van a Fradinál.

Egyetlen egy dolog tűnt el Ferencvárosból, méghozzá a Fradi.

Ezt hogy érti? Milyen értelembe véve?

Aki Ferencváros-szurkoló az tudja, mit jelent az, hogy Fradi. Tudja, hogy ez egy nagy családként működött mindig is. A Ferencváros mindig is több volt, mint egy sportegyesület. Valahol a szellemiség veszett el ebben a fene nagy gazdagságban. Ha lehetne választani, akkor én azt mondom, hogy inkább legyünk szegények, inkább ne legyünk az adott hatalom kedvencei, de ugyanabban a szellemiségben éljen tovább a Fradi, mint a korábbi évtizedekben.

A kormányzat, mint látjuk nem csak sportegyesületeket szeret támogatni, de globálisan is szeretnének terjeszkedni. 2024 után, a 2032-es nyári olimpia rendezése is felmerült. Ön szerint képes lenne Magyarország egy olimpia megrendezésére?

Szerintem abszolút képes lenne rá, de jelenleg fontosabb problémái vannak az országnak. Főleg, ha azt látjuk, hogy a statisztikák szerint az egészségügy állapota miatt évente 22 ezer ember hal meg, mert nem kap normális ellátást. Rengeteg probléma van az oktatással. A magyar munkavállalók a nyugat-európai átlagbér negyedét keresik csak meg, ilyenkor el kell gondolkozni azon, hogy mi a legfontosabb Magyarország számára. Jelenleg olimpia helyett inkább egészségügyre, oktatásra, kutatás-fejlesztésre vagy a bérek felzárkóztatására kéne összpontosítani.