Nem kell ide klímaváltozás, mi is el tudjuk pusztítani a védett madarainkat

Nem kell ide klímaváltozás, mi is el tudjuk pusztítani a védett madarainkat

Végül is kimaradtam abból a hisztériából, amely a Bogyiszlón meghalt 5 gólyafióka körül robbant ki a magyar internetezők/kommentelők körében. Ennek pedig az volt az oka, hogy a gólyák halálát nem a Duna-Dráva Nemzeti Park őrei, vagy épp igazgatója okozták, hanem az a klímaváltozás, amelyért az ember a felelős.

Főleg az a nyugati civilizáció, amely amúgy simán leszarja a klímaváltozás okozta környezeti katasztrófát, hacsak nincs közvetlenül az arcába tolva néhány elpusztult állat képe, de akkor egyszeriben nagyon érzékennyé válik. Ám még ilyen esetben sem képes a teljes képet látni, azt hogy nemcsak az öt bogyiszlói fióka pusztult el a napokban, hanem a szélsőséges időjárás, valamint az ipari tevékenység, a közlekedés, a nagyüzemi-vegyszeres mezőgazdaság eredményeként

nyakig vagyunk az elpusztult madarakban.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park például tegnap számolt be arról, hogy rágcsálóirtószer miatt pusztult el egy ürömi uhu költőpár.

Az ürömi uhuk közvetett módon, mérgezett zsákmányon (vándorpatkány, más rágcsálófaj) keresztül másodlagosan mérgeződtek meg a brodifakum nevű anyagtól, ami egy lassan ható, erősen toxikus véralvadásgátló szer.

A természetvédelmi szakemberek figyelmeztetnek, a rendszeres mezőgazdasági és települési rágcsálóirtás egyaránt veszélyforrás a vadon élő ragadozókra és házi kedvencekre (kutya, macska) nézve is.

"Világszerte és hazánkban is egyre jelentősebb problémát okoz ezeknek a szereknek az alkalmazása a vadon élő élővilágra. Engedélyezésüket és alkalmazásukat radikálisan újra kellene értelmezni"

- írták.

És hogy értsük, az uhu fokozottan védett faj hazánkban, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként. Üröm ezzel az esettel legjelentősebb madártani értékével, egyben leghatékonyabb természetes patkányvadászaival lett szegényebb. Ez a csúcsragadozó bagolyfaj ritka fészkelő hazánkban, mintegy 70-80 költőpár ismert országosan. A Pilis-Budai Természetvédelmi Tájegység területén eddig az esetig 4 pár rendszeres költését tartottuk számon.

Kár, hogy az ő fészküket nem kamerázták be - igaz, az ő haláluk nem is természet rendjébe illeszkedik.