Kutatás igazolja, hogy a Fidesz elcsalta a 2018-as választást

Most már erről is papírjuk van.

Úgy tűnik, a Fideszhez kapcsolódó visszaélések végeláthatatlan sora egyre kedveltebb tudományos kutatási területet jelent a politikával foglalkozó különféle szervezetek számára. Nemrég az amerikai Yale Egyetem kutatói támasztották alá, hogy Orbán Viktor pártja a közmunkával való zsarolással biztosítja magának a nyomorgó vidéki lakosság szavazatait, most pedig a tavalyi országgyűlési választás kapcsán látott napvilágot egy érdekes tanulmány.

Most Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem tanára, egyben Magyarország-szakértő publikált egy, a 2018-as voksolás tisztaságát vizsgáló jelentést.

Az Unhack Democracy Europe civil szervezet, a Netzwerk Politische Kommunikation (netPOL) és az openDemocracy független oknyomozással foglalkozó nemzetközi portál által készített tanulmány több bizonyítékot is felvonultat a kormány ellen, de végkövetkeztetését többek közt 10 online tanúvallomással és 50, választási biztosokkal készített interjúval és matematikai elemzésekkel is igyekszik alátámasztani.

A vizsgálatot végző kutatók a következő állításokat fogalmazták meg a 2018-as magyar országgyűlési választással kapcsolatban, melyek mindegyikét különféle bizonyítékokkal támasztották alá:

Ukrajnából tömegesen szállították a magyar szavazókat a határ menti településekre. Ennek szemléltetésére Kilb József, volt tiszaújlaki polgármester HírTV-nek tett nyilatkozatát idézik, amelyben beismerte, hogy több száz szavazót szállított a Fidesznek, de egy volt szavazóbiztos is elmondta, hogy rengeteg olyan embert látott voksolni, akikről fogalma sem volt, kicsodák, pedig ő helyben mindenkit ismer.

Manipulálták a levélszavazatokat. A tanulmány ezzel kapcsolatban a szerbiai sajtóértesülésekre hivatkozik, melyek arról szóltak, hogy a határon túli Fidesz-aktivisták felnyitották a már feladott borítékokat, és amelyekben nem a kormánypártra leadott szavazatokat találtak, azokat megsemmisítették. Valószínűsítik, hogy így lett a Fidesznek 96 százalékos többsége a külhoni magyarok körében. A tanulmány a rendszer sebezhetősége mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy május 26-án Ukrajnában és Szerbiában nem uniós állampolgár magyarok is élhetnek majd a szavazati jogukkal, és befolyásolhatják egy uniós választás végeredményét.

Átszabták a választókerületeket. A választókerületek határainak 2014-es átszabásával a Fidesz eleve megváltoztatta a választási esélyeket, a szavaztok eloszlása így számára sokkal kedvezőbben alakult, főleg a kisebb szavazókörzetekben, ahol átlag 6 százalékkal kaptak többet a fideszes jelöltek, mint az ellenzékiek.

Szavazatvásárlásra is akadt konkrét példa: egyes szavazóbiztosok arról számoltak be, hogy például Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szavazók 5000 forintot kaptak, hogy a Fideszre voksoljanak, míg akik erre buzdították őket, szavazatonként 10 ezer forintot tettek zsebre.

Több szavazóbiztos is arról számolt be, hogy helyi vállalkozók, tisztviselők és uzsorások fenyegették, zsarolták a szavazókat, hogy a Fideszre húzzák az ikszet, különben elveszítik a megélhetésüket, nem jutnak közmunkához vagy behajtják a tartozásaikat.

A kutatás az egyéni és a listás szavazatok megosztása körül is anomáliákat tárt föl. A szokatlan szavazatmegosztás főleg vidéken, olyan körzetekben volt jellemző, ahol nem voltak ellenzéki szavazatszámlálók, illetve az egyéni jelöltek kiemelkedő népszerűsége sem magyarázhatta az ilyen jellegű voksolást.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a Fidesz választási kamupártokat hozott létre. Ahogy arról a kampányban portálunk is beszámolt, több bizniszpárt is megbukott az ajánlóíveivel, melyekre a kormánypárt íveiről, vagy láthatóan korábbi, azóta elhunytak nevét is tartalmazó adatbázisokból másolták át aláírásokat.

Több szavazatszámlálói tanúvallomás szerint a kormánypárt a szavazatszámlálás folyamatába is beavatkozott. Egy látássérült hivatalnoké, aki kénytelen volt félhomályban végezni a munkáját. De volt, akivel még az előtt aláíratták a jegyzőkönyvet, mielőtt nekiálltak volna a szavazatszámlálásnak.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a nagykövetségeken és az átjelentkező szavazók voksaival sem volt minden rendben: ugyanis 2918 borítékkal kevesebb érkezett meg a végül az érintett szavazókörökbe, mint ahányan a hivatalos adatok szerint ilyen módon leadták a voksukat. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szavazatoknak az 1 százaléka egyszerűen eltűnt, hiába állítja az ellenkezőjét a Nemzeti Választási Iroda (NVI).

A tanulmány szerint az sem volt egyértelmű, hogy hány szavazásra jogosult magyar állampolgár volt a választások napján. Ennek fő oka a határon túli szavazók és a kettős állampolgárok nehezen meghatározható száma volt. A hivatalos adatbázisok és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet adatainak összevetése után komoly eltérések mutatkoztak, azzal együtt, hogy az NVI és a közmédia is más-más számot tett közzé. A kutatók szerint "egy tisztességes és tiszta választás feltétele a tiszta és átlátható választói névjegyzék".

A jelentés említi továbbá az NVI oldalának rejtélyes leállását, amire több mint egy évvel a választás után sincs magyarázat, és azt a gyanús körülményt is, hogy a választási eredményeket kezelő szoftver, mellyel a szavazókörök eredményeit továbbították a választási irodának, szintén gyakran leállt vagy akadozott. Ezt több szavazatszámláló elmondása is megerősítette a kutatóknak, bár az NVI tagadta, hogy bármi probléma is lett volna a rendszerrel.

A kutatók azt az LMP-s vizsgálatot sem felejtették el belefoglalni az eredményekbe, amely kiderítette, hogy a választási szoftvert a Pintér Sándor belügyminiszter belső köréhez köthető, 2012-ben államosított IdomSoft Zrt. fejlesztette. Az a cég, amelynek vezetőjével Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Habony Árpád együtt várták a választási eredményeket 2010-ben.

A tanulmány arra is emlékeztet, hogy ugyan a közvélemény-kutatások egyértelmű többséget jeleztek a Fidesznek, az még az egyenlőtlen választási feltételek mellett sem volt egyértelmű, hogy Orbánék ismét kétharmadot szereznek.

Scheppele a tanulmánnyal kapcsolatban hangsúlyozta:

"Az Unhack Democracy Europe kutatása azt mutatja, hogy ha a választásokat rendesen bonyolították volna le, akkor Orbán még ezen szabályok szerint sem tudott volna ismét kétharmadot szerezni"

A kutató különösen aggasztónak tartja, hogy a választási biztosok tömegesen számoltak be a szavazatok összesítésével és azok lejelentésével kapcsolatos problémákról, valamint az eredmények hitelesítése körüli rendellenességekről.

"És természetesen mindig gyanúsnak tűnt a választási központ számítógépes rendszerének a gyanús összeomlása és az elsöprő Fidesz-győzelem ezt követő bejelentése"

- nyilatkozta Scheppele, hozzátéve:

"Most már tudjuk, hogy mik történtek a színfalak mögött."

A szakértő szerint annyi szabálytalanság történt, hogy a végeredmény teljességgel "megbízhatatlan", ez pedig szerinte május 26. kapcsán is komoly kérdéseket vet föl:

"Most, hogy minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a magyar kormány képtelen szabad és tisztességes választásokat tartani, vajon meg szabad-e bíznia Európának a magyar európai parlamenti választás eredményében?"

Tudományos bizonyíték: Közmunkával és zsarolással szerzi a szavazatokat a Fidesz | Alfahír

Súlyos visszaélésekre derített fényt az amerikai Yale Egyetem legújabb, a magyar választási rendszerrel és szavazási szokásokkal foglalkozó politológiai tanulmánya.