Tradicionális heavy/power Nógrádból, a szabadság, az összetartozás, és a motoros életérzés jegyében

Tradicionális heavy/power Nógrádból, a szabadság, az összetartozás, és a motoros életérzés jegyében

Bemutatjuk a Helldiver debütáló nagylemezét.

Néhány hete rendes – azaz kiadó által megjelent és terjesztett – nagylemezzel jelentkezett a Helldiver zenekar. A Nail Records gondozásában napvilágot látott CD akár ajándékként is értelmezhető a csapat és rajongói számára, hiszen idén 10 éves születésnapját ünnepli a nógrádi kvintett. A főként eddig motoros berkekben ismert és nevet szerzett banda friss korongjára 10 saját szerzemény került, amelyek tradicionális heavy/power stílusban szólalnak meg.

 

 A csapat története 2008-ban indult, az alapító Agócs Sándor basszusgitáros mellé már a Helldiver előd-formációjában hamar társul szegődött Makovinyi Richárd dobos. A rá egy évre történt névválasztás óta (innentől datálják az igazi megalakulást) pedig Hajdara Gábor az énekes. Ahogy az lenni szokott, az állandó mag mellett cserélődtek a gitárosok, és eleinte még neves hazai együttesek közismert hard rock és heavy nótáival álltak színpadra. Idővel aztán saját dalok is születtek, első hangzóanyaguk, a három számos A végtelen felé, 2014-ben jött ki. Az évek során a banda szépen bejátszotta magát a hazai, és a határon túli fesztiválokra, motoros találkozókra, rendszeresen fellépett különböző klubokban, részt vett jótékonysági rendezvényeken, ezáltal nagy ismertségre és népszerűségre tettek szert, sok barátok szereztek. Idővel, Lukács Zoltánnal és Herceg Tamással stabilizálódott az a felállás, ami A túlélés záloga címet kapott anyagot írta és rögzítette.

Helldiver front

 E komplett nagylemez mondhatni „keretes szerkezetű”, hiszen két régi nóta – a nyitó, tempós és szinte bombasztikus Felforr a vér, és az utolsó, leginkább galoppozós indulóként jellemezhető Szabadon, mint a madár – közé szerkesztették be az „újabb kori” (vagy egészen friss) dalokat. Előbbi egy jó pár éve már repertoárban lévő szám, amihez 2016-ban egy klip is készült, utóbbi pedig még korábbi, hiszen a Mátra Motoros Baráti Társaság felkérésére íródott 2014-ben, ami azóta az MMBT hivatalos himnusza, és szintén elérhető videóként is. Mindkettő újra hangszerelve került rögzítésre, és megtekinthetőek a zenekar YouTube csatornáján.

 A korongon zömében a középtempó dominál, ami minimálisan el is vesz az anyag élvezeti értékéből, kicsit változatosabb nótaszerkezetekkel, több dinamikai váltással még bitangabb lenne az összkép. Ebből a kissé statikus előadásmódból a CD második felében felhangzó – kis túlzással (egyes elemeiben) akár lírainak is nevezhető – balladisztikus A vándor hazatért dalban zökken ki leginkább a zenekar, illetve ennek tökéletes ellenpárjánál, a jóval nagyobb gázfröccsöt kapó, vérpezsdítő Szavak nélkül-ben, ami a bulizósabb témákat gyarapítja.

!(youtube-video://s9S-arrmSpM)

 Kiemelkedő tétel a bajtársiasságot és a hazaszeretetet központba helyező A piros, a fehér, és a zöld, amiben meghívott vendégként Molnár Péter, azaz Stula (Stula Rock, Crazy Gránát, ex-Mobilmánia), Fehér Zsolt (Twister) és Magyar Csaba (Rock Fanatic) énekesek hallatják a hangjukat, sőt a dalhoz készített videoklipben való részvételt is örömmel vállalták.

 Szintén kisfilmként – hivatalos szöveges videóként – is elérhető a tüzesen lüktető, zakatolós Addig megyek, és a kalapáló refrénnel bíró, de komótosabban gördülő Együtt az úton, mindkét dal pozitív kicsengésű ars poetica-ként is értelmezhető, mint ahogy a zaklatott, a metalt a rockosabb oldala felől megközelítő A szabadság nevében is.

!(youtube-video://3eYwx8dy7Us)

 A két bárdista játékát külön is kiemelném, a régisulis, de átgondolt riffelés, és az igényesen felépített szólómunka is nagyon rendben van mindegyik nótában, érezni a törődést.

 A stílus, ahogy fentebb olvasható, a nyolcvanas évekbeli (értsd aranykori) heavy/power keverék, a dalok mind megszólalásukban, mind szövegvilágukban – a csapattól már megszokott – klasszikus heavy metal életérzést, hazaszeretetet, összetartozást és a motoros kultúrát képviselik. A megénekelt gondolatokból az is kiviláglik, hogy a szövegíró éppen milyen viszonyban volt alkotás közben a múzsával, mert a sorok hol frappánsan megfogalmazva, hol döcögősebben elővezetve kerültek papírra/gépre. (Ezeket majd úgyis mindenki a maga ízlésének megfelelően értékeli.) Az azonban senki számára nem lehet kétséges, hogy a zenekar szívvel-lélekkel teszi a dolgát, és az aktuális trend(ek)től függetlenül – egy sajátos Helldiver-világot megteremtve – születnek a számaik.

!(youtube-video://azrF3rTDelw)

 A felvételek Balassagyarmaton (Horváth Ádám stúdió) készültek, illetve kiegészítő felvételek születtek Budapesten, a BlackSmith Production stúdióban, és Schrott Péter (Continoom, Zártosztály, ex-Tűzmadár) segítségével is. A keverést és a maszterelést Szolnokon, a Denevér Hangstúdióban végezte Cserfalvi „Töfi” Zoltán. A grafika Cseh Júlia és Pánczél Balázs munkája.

 A banda tavaly – a határon túli fellépéseket tekintve – egy újabb trófeát gyűjthetett be, egy baráti meghívást követően októberben Észak-Írországban adtak két koncertet. De nemrég egy spanyol rádió lejátszási listájába is bekerült a Helldiver, ki tudja ennek milyen hozadéka lesz.

 

 Az album megjelenésének hetében a Mahasz lista 5. helyén nyitott, ami azt bizonyítja, hogy egy bizonyos rétegnél megvan a kellő érdeklődés a zenekar és produkciója iránt, de ha a hazai rock/metal színtér további (befogadóbb) szimpatizánsaihoz is eljut, megvan az esély, hogy gyarapodik a rajongótáboruk, és még komolyabb lehetőségek is elérhető távolságba kerülnek.

 Egy saját útján járó csapat szimpatikus anyaga!