EP-listavezetők buzdítottak a május 26-i európai parlamenti választáson való részvételre

EP-listavezetők buzdítottak a május 26-i európai parlamenti választáson való részvételre

A Fidesz természetesen most sem vett részt a Partizán által szervezett utolsó választási vitán.

A Gulyás Márton által vezényelt Partizán országjáró EP-képviselőjelölti vitasorozatának utolsó állomásaként az EP-listavezetők mérettették meg magukat a budapesti Vasas Szakszervezeti Szövetség székházában. A Fidesz – ahogy az lenni szokott – távol maradt a vitától, hiába hívták Trócsányi Lászlót. De nem volt ott (vagy nem kapott meghívást) Thürmer Gyula, a Munkáspárt EP-listavezetője sem. Az ellenzéki jelöltek közül Vágó Gábor (LMP), Dobrev Klára (DK), Tóth Bertalan (MSZP-P), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Cseh Katalin (Momentum) és Döme Zsuzsanna (MKKP) válaszoltak a kérdésekre pontosan egy héttel az európai parlamenti választás előtt.

 

 

A jelölteknek amellett kellett érvelniük, hogy miért fontos az európai parlamenti választáson való részvétel.

Tóth Bertalan szerint óriási a tét, arról dönthetünk, hogy

kispadra küldjük-e Orbánt, Salvinit és a szélsőjobboldali barátaikat.

Azt is kiemelte, hogy a cél egy szociális Európa létrehozása. Belpolitikai szempontból az ellenzék számára is fontos ez a választás, menjen el minél több Európa-párti választó és támogassák az Európa-párti erőket.

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/5LUuTEx5fj0.jpg?itok=gw_c8RLD","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=5LUuTEx5fj0&feature=youtu.be ","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

Dobrev Klára szerint is fontos a tétje a választásnak, ő is a szociális Európa fontosságát hangsúlyozta, azon belül a nyugdíjak és a bérek kérdését említette. Azt is mondta, 

Orbán vagy Európa között kell választani, a magyar kormányfő ugyanis újfasisztákkal szövetkezett, hogy kiszorítsa Magyarországot Európa perifériájára.

Dobrev Klára már csak a vita végén, a végszónál jegyezte meg, a többi ellenzéki párttól az különbözteti meg a Demokratikus Koalíciót, hogy az Európai Egyesült Államokat létrejöttét támogatják, mert csak így lehet a közös ügyeket (közös európai haderő, migráció, klímaváltozás, szociális Európa) hatékonyan kezelni.

 

 

Cseh Katalin arról beszélt, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban élünk. Itt megemlítette példaként a klímaváltozást és a terrorizmust. Mindezekkel egy ország egyedül nem tud megküzdeni, ezért

erős és egységes Európára van szükség, de ehhez változni kell, új politikusok kellenek, és meg kell tudni állítani az Orbán-féle populistákat.

Vágó Gábor hangsúlyozta, a tét egyszerű:

Európa zöld lesz vagy nem lesz. A következő öt évben tudni kell válaszokat adni a klímaváltozás kihívásaira, nem szabad engedni, hogy a kérdést elkenjék Európában.

Ezért szükség van erős zöld pártcsaládokra. A klímaváltozás a legfontosabb probléma, a túlélésről van szó. A következő öt év történései nagymértékben befolyásolják majd Európa és a bolygó sorsát.

Gyöngyösi Márton kiemelte: soha nem látott tétje lesz a május 26-i választásnak, arról kell dönteni:

engedjük-e, hogy Orbán Viktor kivezesse és elszigetelje Magyarországot.

 

 

Az európai együttműködést tartja fontosnak. Hangsúlyozta: el kell indulni a bérfelzárkóztatás útján (többször is a párt korábbi kezdeményezése, a bérunió megvalósítása mellett érvelt), az országnak nem olcsó munkaerőre és vendégmunkásokra van szüksége. Azt is mondta: a migráció ellen fel kell lépni, például a Frontex segítségével, illetve hatékonyabb határvédelem kell.

Döme Zsuzsanna szerint egyértelmű a tét:

az Orbán-kormány megbuktatása, a világ megmentése és a régi ellenzék fennmaradása.

A kutyapárt a cselekvésben hisz, programjuk van, de az ígéretek szempontjából alulmaradtak már a többi párttal szemben.

Uniós tagság: előnyök és hátrányok

Az Európai Unió előnyeiről és hátrányairól is szó esett. Cseh Katalin elmondta: a csatlakozás óriási lehetőség volt, de az ország nem élt megfelelően a tagsággal.

Nem sikerült elérni, hogy az uniós pénzek valóban az ország javát szolgálják.

Kitért a magyarországi korrupcióra, ami megszilárdította Orbán oligarchikus rendszerét. Előnyként megemlítette, hogy azért az uniós pénzek fontos projekteket és vállalkozásokat is segítettek. A hátrány egyértelműen az, hogy olyanok gazdagodtak meg az uniós pénzekből, mint Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, ennek köszönhetően csökkent az ország versenyképessége.

Dobrev Klára kijelentette, az uniós tagságunknak a mérlege egyértelműen pozitív.

Az Európai Unió egy olyan értékközösséghez csatolta Magyarországot, ami még visszatartja Orbán Viktort a teljes diktatúrától.

Dobrev Klára szerint be kell vezetni az európai multiadót, ebből lehet a szociális Európát felépíteni. Ő is negatívumként említette, hogy az uniós pénzekből meggazdagodott Orbán Viktor és a családja.

Tóth Bertalan szerint az Orbán-kormány adóparadicsomot csinált az országból. Az uniós tagság előnye:

megszűntek a belső határok, ez megkönnyíti a fiatalok tanulását, illetve így valósult meg valójában az igazi nemzetegyesítés a Kárpát-medencében.

Hátrány: az uniós pénzek rossz felhasználása.

Vágó Gábor az agyelszívás jelenségét emelte ki, vagyis, a tőkeszegény országok kieresztik a munkaerőt Nyugatra. A nagyvállalatok Európája ellen akar harcolni az emberek Európájáért.

 

 

Gyöngyösi Márton úgy látja, csodavárás előzte meg az uniós tagságot, katasztrofális volt a felkészültség a csatlakozásra.

A tagság előnye, hogy egy értékközösség tagjai lehetünk, nincsenek belső határok, az uniós döntéshozó testületekben ott lehetnek a magyarok.

Hátrány: a magyar vállalkozások nem voltak felkészülve, ez agyelszívást eredményezett.

Döme Zsuzsanna szerint inkább az a kérdés, hogy

Magyarország mit adott Európának? Diplomás orvosokat, füvet nyíró és mosogató egyetemistákat.

Megjegyezte: a betegeket is el kéne küldeni Nyugatra, ahol jobb ellátást kapnának és legalább nem kéne költeni az összeomló egészségügyre. A hátránya a csatlakozásnak annyi, hogy a kutyapárt még nem került be az uniós politikai életbe se.

 

 

Röviden arra is válaszolniuk kellett a jelölteknek, hogy a következő öt évben bevezetnék-e az eurót. Vágó Gábor, Cseh Katalin, Dobrev Klára és Tóth Bertalan úgy nyilatkozott, hogy igen. Bár mindannyian hozzátették, hogy akkor, ha ennek a feltételei megvannak. Gyöngyösi Márton válasza az volt, hogy még nem, még nem áll rá készen az ország. Döme Zsuzsanna szerint a forintot kéne bevezetni Európában közös fizetőeszköznek.

A vita (vagy inkább nevezzük kérdezz-feleleknek) során a témák között szerepelt még, hogy kinek a pártja mit képviselt a Sargentini-jelentés szavazásánál az Európai Parlamentben, szó esett a lakhatásról, többször visszatértek a klímaváltozás problematikájára, a bérekre és a munkavállalók helyzetére, illetve a jelöltek – úgymond – személyes kérdéseket is kaptak. Az utolsó blokkban a Mérce főszerkesztője tehetett fel kérdéseket, majd a jelenlévő nézők.

A több mint két órás vita visszanézhető (amint közzéteszik) a Partizán Youtube és Facebook-oldalán.