A Trónok harca úgy dicséri a demokráciát, hogy nem beszél róla

Olvasási idő kb 13 perc

Egyetlen epizód maradt a Trónok harcából, a közönség forrong valamennyi social media felületen az utolsó évad láttán, mi viszont megkerültük ezt az őrületet és történelmi, valamint politológiai megközelítéssel értékeltük a Hét Királyság intézményrendszerének működését és vezetőinek döntéseit. Segítségünk Tóth Csaba politológus, az ELTE adjunktusa és a Republikon Intézet stratégiai igazgatója volt, aki A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok és a közelmúltban megjelent Párhuzamos univerzumok című könyvekben is politológiai szempontrendszer alapján vizsgálta a különböző popkulturális alkotások hatalmi felépítéseit. Interjú.

A deresi csata a sorozattörténelem minden idők legtöbb egyedi tweetjét eredményező epizódja volt, a nézettségi adatokról nem is beszélve. Miért pont a Trónok harca lett az a sorozat, amivel eddig példátlanul széles közönség lélegzik együtt?

Három pontban tudnám ezt összefoglalni. Az első, hogy tényleg nagyon komplex és jól felépített könyvvilágból hozták létre. Nagyon sok film és sorozat akkor szokott igazán jó lenni, ha van mögötte egy izgalmas és összetett világ, ilyen például a Harry Potter, A szolgálólány meséje, vagy akár Az éhezők viadala is. A második ok, hogy egy kicsit reflektál a mai világunkra. Azt szokták mondani a Gyűrűk Ura és a Trónok harca közti különbségek vizsgálatánál, hogy utóbbi nem fekete-fehér, minden karakter és történet végkimenetele bizonytalan, a jóból lehet rossz és fordítva is, ahogy azt az életünk során is tapasztalhatjuk. A Trónok harca a dolgok realizmusával, vagy akár cinizmusával reflektál arra a szellemre, amit a ma felnövekvő generációk átélhetnek. A harmadik a televízióval függ össze, aminek én ugyan nem vagyok szakembere, de az HBO-nak olyan üzleti modellje van, hogy megengedhetik maguknak a minőségi és drága sorozatok gyártását. Ez korábban nem volt jellemző, más modellen alapultak ezek a vállalkozások.

Tóth Csaba
Tóth Csaba

Nézzük a fő kontinenst, Westerost. A Hét Királyságot milyen állami berendezkedéssel tudjuk azonosítani?

A Hét Királyság leginkább a Német-római Császárságra emlékeztet, vagy egy rendi monarchiára. Ez azt jelenti, hogy van egy főhatalom, neki alárendeltek ezek a királyságok, de maga a király kiszolgáltatott a saját alattvalóinak. A legfontosabb jellegzetessége ennek, hogy nincs az uralkodónak saját hadserege. Amikor a magyar történelemben megtanuljuk, hogy Mátyás király miért volt más, mint a többiek, akkor mindig megtanuljuk, hogy saját hadsereget épített. Ez nagyon fontos eleme volt az európai monarchiák fejlődésének. Amíg valakinek nem volt saját hadserege, addig a saját földesuraitól kellett katonákat behívnia. Ez a kiszolgáltatottság a rendi monarchiák időszakára volt jellemző.

A Magyar Királyságban ilyen volt például Károly Róbert és az Árpád-házi uralkodók. A francia és az angol középkorban is láthatunk hasonlókat. Ha tehát az angol király háborúzni akart, összehívta a nemeseket és közölte velük, hogy itt az alkalom, tessék katonákat állítani. Ugyanez a helyzet Westeroson. Mi történik akkor, ha Robert király idején tenni kell valamit? Vagy a Lannister vagy a Stark-seregekre tud támaszkodni. Nincs saját, a király személyétől függő hadserege. Ezeken keresztül történelemtanulásra is lehet használni a Trónok harcát.

Helytállók azok az analógiák, melyek Westerost a középkorral, míg Essost az ókorral állítják párhuzamba?

Westeros nagyjából 1200 Nyugat-Európájának felel meg. Essos ugyanezen korszak Bizáncának, vagy a perzsáknak, esetleg valamelyik keleti birodalomnak. A dothrakik 1200 tatárjai vagy mongoljai. Nagyjából ezeket az analógiákat lehet a legjobban levezetni.

Királyvár
Seregek egymással szemben, Királyvár falainál

Akadémiai szempontrendszer szerint mik a jó vezető ismérvei?

A legfontosabb, hogy nincsenek egyértelmű ismérvei, ezekről állandó vita van. Két szempontot azért mondanék: a vezetésnek a vezetettek tágan vett érdekeit kell szolgálnia, a másik, hogy a vezetés hatékony legyen. A jó cél érdekében hatékonyan kell végezni a feladatokat. A viták mindig abból adódnak, hogy mit jelent a vezetettek érdeke. Az Éjjeli Őrségnek az a meggyőződése, hogy ők nem szeretik a vadakat. Ki a jó vezető? Az, aki figyelembe veszi az Őrség véleményét és nem engedi be a vadakat? Vagy az a jó vezető, aki az Őrség akarata ellenére befogadja a vadakat, mert nagyon tágan véve ez Westeros érdeke, hiszen szükség lesz rájuk az Éjkirály ellen? Nem biztos, hogy erre van jó válasz, nehéz megfogalmazni a jó vezetés mibenlétét. Elméleti kritériumokat persze találhatunk, de a gyakorlatban ez máshogy néz ki.

Robert Baratheon uralkodásának idején csöppenünk a történetbe, hogyan emlékezünk az ő királyságára?

Robertet Westeros egyik legjobb uralkodójának tekintem. Az Őrült király után ült a trónra, ez tehát Westeros népe számára pozitív váltás volt. A másik, amiért nagyon jó királynak tartom, hogy azokat a Lannistereket és Starkokat egyesítette és viszonyukat menedzselte, akik a legkevésbé sem kedvelik egymást. Ez azóta senkinek nem sikerült. Robert a két legerősebb családra támaszkodott. Kritikusai azt szokták emlegetni, hogy legtöbbször csak a szajhák után ment, ivott és vadászott. Nem az a fontos, hogy egy jó uralkodó mivel tölti a hétköznapjait. Létrehozott egy olyan szövetségi rendszert, ami támogatta őt és ez békét hozott Westerosnak. Azt is az érdemei közé sorolom, hogy egy kormányzóképes kistanácsot hozott létre. A Targaryen-restaurációs kísérletet ugyan gyermekgyilkossággal próbálta volna megakadályozni, de látva a 8. évad 5. epizódját, lehet, ma sokan azt gondolják, hogy Robertnek igaza volt.

Robert Baratheon
Robert Baratheon

Ned Stark a becsületes bolond?

Ned Stark egy katasztrofális politikus. Saját becsületessége áldozatává vált, politikai hibák sorozatát követte el.

Pontosan mi vezetett a háborúhoz? Eddard lefejezése talán már csak a casus belli volt.

Ezt a háborút elsősorban maga Ned Stark robbantotta ki. Azzal a döntésével, hogy megfenyegette Cersei Lannistert, hogy nyilvánosságra hozza a tényt, miszerint Joffrey valójában nem Robert fia. Ha Ned ezt nem teszi meg, ha fejet hajt Joffrey előtt, akkor semmi probléma nem történt volna. Joffrey szadista volt, de megmaradt volna a Hét Királyság egysége, a Starkok maradtak volna északon, Eddard életben maradhatott volna. Tulajdonképpen egy örökösödési háborút robbantott ki.

Rajta kívül Cerseit teszem felelőssé, mert nem tett meg mindent, hogy integrálja Nedet. Cersei egy olyan vezető volt, akit azt hitte magáról, hogy nagyon okos, de újra és újra kiderült, hogy nem. Hatalmas hibákat követett el. A történet ezen részén azt gondolta, hogy ő erősebb, mint a Starkok. Nem vette észre, hogy a Hét Királyság intézményrendszere a Lannister-Stark szövetségen alapul. A Lannisterek ezért nem tudják megsemmisíteni a Starkokat, vagy maximum súlyos veszteségek árán. Szerintem a lefejezés nélkül is kirobbant volna a háború. A Starkok nem tűrték volna szó nélkül, ha börtönbe zárják a családfőt.

Tóth Csaba
Tóth Csaba

Cerseit azon túl, hogy nem volt annyira okos vezető, mint gondolta magáról, hogyan tudjuk jellemezni?

Cersei kegyetlen és rossz uralkodó. Azt hiszi magáról, hogy olyan, mint édesapja, Tywin, de ezt rosszul gondolja. Minimum három nagyon súlyos hibát elkövetett, az egyik az imént említett Starkokkal kapcsolatos. A másik, amikor azt hitte, hogy Margaery Tyrellt le tudja győzni pusztán az egyház segítségével. Margaery meghalt, akárcsak Ned Stark, de az eredmény hasonló: a Lannisterek elbukták a Tyrell-ház szövetségét, tehát ez egy rossz döntés. A harmadik, Cersei azt gondolta, hogy Euron és a Vasflotta segítségével legyőzheti Daenerys Targaryent. Ez sem jött be. A legfontosabb döntései rossz döntések, Cersei Lannister túlértékelte saját hatalmát és erejét.

Daenerys Targaryen. Felszabadító, jó vezető, zsarnok, a sorozatot követők véleménye megoszlik róla. A már fegyvert letett King’s Landing elpusztítása után jelentősen billent ez a mérleg a negatív irányba.

Amíg nem jött az új évad, pozitívan nyilatkoztam róla. A végjátékot látva nehéz fenntartani ezt a véleményt, de én mégis azt gondolom, hogy Daenerys ezzel együtt sem feltétlenül nagyon rossz uralkodó. Az ő célja szerintem tényleg a rabszolgák felszabadítása és egy igazságosabb világ létrehozása volt. Ennek érdekében viszont olyan áldozatokat is megenged magának, amelyeket nem szabadna. Nem nagyon maradnak emberek az ő igazságos világára. Az egész képhez meg kell várnunk, hogy mi lesz a történet vége.

Cersei Lannister
Cersei Lannister

Daenerys megőrült, bosszút állt, vagy ennyire brutálisan nyilvánította ki a „ha nem szeretnek, legalább féljenek tőlem” elvet?

Ezek mind benne voltak. Daenerys impulzív személyiség és mostanra rendkívül csalódott. Elárulták, úgy érzi, hogy egyre kevesebben lojálisak hozzá, barátai és sárkányai haltak meg, kiderült, hogy Jon is Targaryen, ami szerelmi és hatalmi szempontból is negatív, és mintha nem értékelnék kellő módon azokat az erőfeszítéseket, amiket ő valóban tett, amikor északra vonult. Valószínűleg nem győzhettek volna nélküle, mondjuk ebben nem vagyok már biztos, látva Aryat, de mégiscsak arról van szó, hogy amit Daenerys mond, az igaz. Cerseit megtámadhatta volna korábban, de elfogadta, hogy északra kell mennie. Ehhez képest tényleg nem kap akkora támogatást, amekkora talán járna neki.

Daenerys vezérelve az volt, hogy össze akarja törni a kereket. Ez egy elitellenes politikus jelszava?

Igen, de ne felejtsük el, hogy részben misztikus szereplő is. Ellentétben például a Lannisterekkel, akik végig látták és tanulták az uralkodást, Daenerysnek nem volt ilyen lehetősége, mindent magának kellett megtapasztalnia, felépítenie és misztikus segítséget kapott ehhez. Hatalmának alapját, a sárkányokat, nem jó kormányzással szerezte, hanem valamiféle misztikummal. Az elején volt egy nagyon jó döntése, amikor a sárkányok segítségével megszerezte a Makulátlanokat. Ha Drogon királyvári pusztítását nézzük, akár azt is megtehette volna, hogy elvonul valahova a három sárkánnyal, megvárja, amíg felnőnek, és sereg nélkül megszerzi a trónt.

Daenerys
Daenerys Targaryen

Havas Jon jó vezető?

Havas Jon borzalmas vezető. Jon vezetői képességei kimerültek abban, hogy a falon a saját emberei meggyilkolták. Az egy rossz vezető, akit a sajátjai meggyilkolnak. Később észak vezetőjének kiáltották ki, azzal a nagyon határozott mandátummal, hogy ne adja északot senkinek, majd odaadta északot Daenerysnek. Akinek hűséget fogadott, de a következő lépésben elmondta a családjának, hogy ő a jogos trónörökös. Katonai vezetői képességeiről sem tudok sokkal jobbakat mondani. A Fattyak csatáját elveszítette, majdnem meghalt, de megmentették. A deresi csatában mi történt? Majdnem meghalt, de megmentették. Királyvár ostrománál nem tudta kontrollálni a saját embereit. Ezek nem egy jó vezető ismérvei. Személyében biztos, hogy nagyon jó harcos és kard által bárkit le tud győzni, de a döntéshozatali és irányítói képességei minimum hiányosak.

Mekkora hatást tudtak gyakorolni a segítők a vezetőkre?

Segítője válogatja, de ez a valóságban is így működik. A segítő pozíciója az európai történelemben leginkább a király melletti miniszterelnökként azonosítható. Erős uralkodó mellett a segítő szerepe korlátozott, gyenge uralkodó mellett jelentősebb. Tyrion Daenerysnek különösebben jó tanácsokat nem adott. Tyrion szerintem nem is lehet jó segítője, mert mások a céljaik. Tyrion mindenáron kerülné a vérontást, de Daenerys nem, ezt már a korábbi évadokban is láthattuk. Tyrion szempontrendszerében nem Daenerys céljainak megvalósítása az elsődleges, hanem Daenerys befolyásolása. Szerintem ebből a szempontból rossz segítő, mert a jó segítő az uralkodó céljaiért dolgozik. Ilyen volt paradox módon pont Tyrion, csak Joffrey mellett. Ha nem is személyében Joffreyt, de azt a hatalmi konstrukciót segítette fenntartani.

Havas Jon
Havas Jon / Aegon Targaryen

Milyen segítőnek tartjuk azt, aki nem az uralkodója, hanem a birodalom érdekeit tartja elsődlegesnek?

Varys szerintem proto-baloldali ember. Nagyon sokszor beszélt az elnyomottakról és szegényekről, mindezt az elit ellenében tette. Jól láthatóan érzékeny volt az emberek mindennapi problémáira. A modernitás képviselője, amiben már létezik az államérdek, így működik a közigazgatás. A közszolgák nem Gyurcsány Ferencet vagy Orbán Viktort szolgálják, hanem az állam működését. Rendi monarchiákban ilyen nincs, tehát Varys megelőzte saját korát.

Lassan véget ér a sorozat, a fanok többsége azon elmélkedik, hogy ki üljön a Vastrónra. Mi fog történni, ha a mai formájában ismert Vastrón és a kapcsolódó intézményrendszer megszűnik? Működhet Westeros kisebb, különálló királyságokkal?

Szerintem nem, az ilyen felállások mindig a nagyobb integráció vagy a háború felé haladnak. Van viszont egy megoldási javaslatom: Westeros is eljuthatna abba az állapotba, mint a 18. századi Európa, tehát valamelyik mester kitalálhatná azt a rendkívüli konstrukciót, hogy a lakosság választással döntene Jon és Daenerys között. Ebben a tekintetben a Trónok harca csatlakozott azokhoz a munkákhoz, amik úgy dicsérik a demokráciát, hogy nem beszélnek a demokráciáról.

Látjuk, mi történik akkor, ha nem választáson dől a vezető személye, hanem hatalmi erőszakot alkalmaznak a trón megszerzéséhez vagy megtartásához. Lehetne egy össz-westerosi kampány, Dany és Jon pártjaival. Nyilvános vitákat lehetne rendezni az általunk is említett érvek mentén, egyik oldalon Daenerys Essos-ban szerzett vezetési tapasztalatai és Királyvár porig égetése, Jonnál az őszinteség és bizonyos kompetenciák hiánya. A választók mérlegelhetnének és dönthetnének.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss