Idegenrendészeti különadó: pengeváltás a VOSZ volt főtitkára és a Jobbik alelnöke között

boxkesztyű

Erős kritikát írt Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége volt főtitkára a Hírklikken, melyben Stummer János Jobbik-alelnök „migránsmunkások” foglalkoztatása után kivetendő különadó ötletére reagált. Mint arról korábban beszámoltunk, az ellenzéki párt a munkavállalók után fizetett járulékok 50 százalékának megfelelő plusz közterhet vetne ki azokra a 250 főnél többet foglalkoztató cégekre, ahol az EU-n kívüli munkavállalók aránya meghaladja a 10 százalékot.

Dávid a cikkben öt pontban fogalmazta meg kifogásait Stummer javaslatával szemben, amire az ellenzéki politikus Facebook-bejegyzésben reagált. Egyesével végigvesszük.

Dávid Ferenc:

Magyarországon hozzávetőlegesen 250 ezer szabad álláshely van, amelyet nagy kínlódással sem sikerül betölteni. Természetesen ezt fedezhetné az álláskeresési támogatáson levők (munkanélküliek), a közfoglalkoztatottak és a biztosítási jogviszonyon kívül lévők („csellengők”) népes tábora, de ezeket a magyar embereket rendkívül nehéz a munkaerőpiacra behozni, visszaintegrálni. Természetesen ennek a helyzetnek van oka: a hibás állami foglalkoztatáspolitika, a szétvert szakképzési rendszer és az ellentmondásos nyugdíjpolitika, nem beszélve a tömeges el-és kivándorlásról, a tartós demográfiai deficitről.

Stummer János:

Az első pontban felvázolt helyzetértékeléssel alapvetően egyetértek: Magyarországon sem az állami foglalkoztatási politika, sem pedig a szakképzési rendszer nem korszerű, a hazánkat sújtó legnagyobb veszély pedig a demográfiai helyzetünket súlyosbító tömeges kivándorlás, amely egyre jelentősebb a hazai fiatal és szakképzett munkaerő körében. Ehhez a problémahalmazhoz zárkózott fel új elemként 2015 tavaszától kezdődően a migrációs válság és a vendégmunkások tömeges betelepítése. A KSH adatai szerint 2018 decemberében az üres álláshelyek száma 83.337, amelyből mintegy 60.000 tartozott a versenyszférához.

Az Ön által említett 250 ezer fős létszám egyébként azért is külön érdekes, mert a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat márciusi adati szerint 278.000 fő a nyilvántartott magyar álláskeresők száma. Tehát megfelelő szakképzési politikával elvileg belföldről is pótolható lenne viszonylag belátható idő alatt a kialakult hiány.

Alfahír-kommentár:
Lapunk is beszámolt arról a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett szakmai konferenciáról, ahol Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára ismertette: a munkaerőpiacon az inaktívak közül a 16-25 éves korosztályban 60-140 ezer fő, a kisgyermekes anyák között 40-100 ezer fő, az 55 éven felüliek körében pedig 110-250 ezer fő mozgósítható, továbbá az aktívak közül a munkanélküliek 40-50 ezer főt tesznek ki, a közfoglalkoztatottak 40-60 ezret. Gion nem számszerűsítve idevette a külföldön munkát vállaló magyarokat is, így összességében 300-600 ezer főre tette a munkaerőpiaci tartalék mértékét.

Dávid Ferenc:

Mindez nem lehet magyarázata annak, hogy a 250 feletti létszámmal működő vállalkozásokat büntető adó sújtsa. A kialakult munkaerő-piaci feszültségekért nem tehetők felelőssé a hazánkban működő magyar vagy külföldi tulajdonban lévő vállalkozók. Az élőmunkát adóztatni, a bérek járulékát szankcionáló jelleggel emelni pedig kifejezetten ostoba javaslat. A külföldi munkások alkalmazása nem hóbort, nem úri passzió, hanem kényszer diktálta lépés.

Stummer János:

A kialakult munkaerő-piaci feszültségekért a magyarországi bejegyzésű multinacionális vállalatok éppannyira felelősek, mint az elmúlt évtizedek politikai garnitúrája: Az elmúlt évtizedekben a magyar kormányok rövidtávú érdekeket szem előtt tartva kufárkodtak a közpénzzel: csak a 2004-2017 tavasza közötti időszakban összesen 319,2 milliárd forinttal támogatták a kormányok a nagyvállalatokat, mintegy 159 esetben. A Mercedes gyár, mely most leállította az ukrán vendégmunkásokkal kivitelezni kívánt bővítést, csak az induláshoz 30 milliárd forintos támogatást kapott a Gyurcsány kormánytól, még 2008-ban.

Dávid Ferenc:

Az ötlet (mert nem több) azzal sem számol, hogy a magyarországi 680 ezer vállalkozás közül mindössze cca. 700 (0,1 %) a 250 fős foglalkoztató/munkáltató. Ez a szám tartalmazza a nagy állami és önkormányzati cégeket is. Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyar export szempontjából pontosan ez a vállalati méret a meghatározó: tehát a külpiacokon is helytálló, ma még versenyképesnek tűnő cégeket akarja a Jobbik büntető adóval sújtani! Miféle normativitás az, ahol a cégek 0,1 %-át pécézik ki!

Stummer János:

Javaslatunk célja nem a büntetés. A Jobbiknak, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak az a feladata, hogy olyan javaslatokkal álljon elő, ami rászorítja a kormányt a magyar állampolgárok érdekeinek képviseletére. Minisztériumi szakértők szerint is hozzávetőleg háromszázezerre tehető azon magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, közülük több mint 70 ezren a határ menti területeken élnek, és legtöbbjük Ausztriában vállal munkát. A KSH igen optimista becslései szerint 2017-ben 110 ezer fő körül alakul azoknak a külföldön dolgozó munkavállalóknak a száma, akiknek van magyarországi kötődése, vagyis az adatfelvételkor ők, illetve a családtagjaik elvileg megtalálhatók voltak itthon. E munkavállalók egy része a határ mentén ingázik vagy rövidebb időszakokra vállal munkát, és a fennmaradó időt itthon tölti. Ne felejtsük el, hogy ők a magyarországi statisztikákban szerepelnek.

Tavaly már minden hatodik magyar gyermek külföldön született. Ha ilyen körülmények közepette az állami és az önkormányzati vállalatoknál valóban harmadik országbeli munkavállalókat alkalmaznak, akkor az éppenséggel a Jobbik álláspontját támasztja alá: sürgős beavatkozásra van szükség.

Dávid Ferenc:

Képviselő úr „rabszolgatartó” multi cégeket emleget. Gyorsan tisztázzunk valamit. Ezek a hatékony/termelékeny nagyvállalatok – igaz, hogy kemény bérharcot követően, de - kétszámjegyű béremeléseket hajtottak végre ebben az évben. A mikro –és kisvállalkozói szektor bérszínvonala meg sem közelíti a multinacionális gyárak, kereskedelmi láncokét. A hazai tulajdonú „minimál béres” vállalkozói tömegen nem fog segíteni, ha Jobbik – ki tudja milyen megfontolásból –„orrba veri” azokat a nagy cégeket, amelyek EU-n kívüli munkavállalókat foglalkoztatnak.  Ha ezt nem tehetik, vagy ezért büntetéssel sújtják őket, akkor teljesítmény-visszafogás lesz a válasz. Ez kinek lehet az érdeke?

Stummer János:

A multinacionális vállalatok által kínált, versenyképesnek tűnő béreket sok esetben nem valós piaci körülményeknek köszönhetjük, hanem a kormány sajátos gazdaságpolitikájának, mely névleg a magyar KKV-k érdekeit képviseli, ám a valóságban a multiknak juttat piactorzító mértékű állami szubvenciót – mint arra fentebb utaltam. A magyar közpénz ráadásul sok esetben munkaerő kölcsönző cégek átláthatatlan útveszőjében, illetve harmadik országból származó munkavállalók zsebében köt ki.

Dávid Ferenc:

Ja, és nyugati bér kell. Azt elhiszem! Lesz is. Majd akkor, amikor a 9,8 milliós Magyarország ugyanazt a nemzetgazdasági szintű teljesítményt lesz képes produkálni, mint a szomszédos 8,5 milliós Ausztria. Egyelőre a harmadánál (!) tartunk, sajnos más tekintetben is.

Stummer János:

A magyar béreket közelíteni kell a nyugatiakhoz, ellenkező esetben az ország kiürül, ez nemzetstratégiai kérdés. Ennek megfelelően az államnak nem a multik letelepedését kell finanszírozni, hanem a magyar humánerőforrásba kell fektetni a magyar gazdasági szereplőktől származó közpénzt. A termelékenységet illetően valóban igaza van, hogy annak is el kell érnie a nyugati színvonalat, ugyanakkor a külföldi munkavállalók foglalkoztatása sem megoldás vagy garancia a magasabb hozzáadott-érték előállításhoz.

Alfahír-kommentár:
Lapunk Eurostat-adatok és nemzetközi tanulmányok segítségével mutatott rá a termelékenység és a részmunkaidős foglalkoztatás közti magas korrelációra. Mind makro- mind mikroszinten kimutatható, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, magasabb a munkaerő produktivitása is.

Stummer János közösségi médiába írt bejegyzését és Dávid Ferenc vitaindító cikkét itt olvashatják:

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám
1
1
sss
2019. június 17. | 17:45
Stummer János szerint ellenőrízhető adatbázisba kell rendezni az állatkínzók adatait.
1
1
sss
2019. június 17. | 17:45
Stummer János szerint ellenőrízhető adatbázisba kell rendezni az állatkínzók adatait.
1
sss
2019. június 17. | 10:08
Két éve a kormánypárti sajtó még mindenféle nácinak elhordta az észt politikust, csak mert beállt a Jobbik béruniós kezdeményezése mellé.
sss
2019. június 17. | 17:45
Stummer János szerint ellenőrízhető adatbázisba kell rendezni az állatkínzók adatait.
sss
2019. június 17. | 10:08
Két éve a kormánypárti sajtó még mindenféle nácinak elhordta az észt politikust, csak mert beállt a Jobbik béruniós kezdeményezése mellé.