A kormánynak a lebutított ország az érdeke

.

2010 óta egyre nagyobb problémát okoz hazánknak az elvándorlás, miközben a társadalom átlagéletkora egyre magasabb. A munkaerőhiányt a kormány nem a fiatalok lakhatási problémáinak megoldásával próbálja orvosolni, hanem a keletről érkező olcsó vendégmunkásokkal. Akik érkezésével mesterségesen alacsonyan lehet tartani a béreket. A demográfiai krízis leginkább a magyar falvakat érinti. Ahol lassan már sem fiatalok, sem szociális ellátás, sem pedig iskola nem lesz. A Jobbik alelnöke, Ander Balázs az Alfahírnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy miért a szakképzett munkaerő hagyja el főként az országot.

2010 óta 600 ezer magyar fiatal hagyta el az országot. Miközben a társadalom jelentős mértékű elöregedése tapasztalható. Egyes szakértő szerint az ország a demográfiai összeomlás szélére kerülhet. Ez valós veszély?

Akikről a statisztikai adatok alapján tudunk, azok valóban 600 ezren vannak, de könnyen lehet, hogy a kivándorolt magyar emberek száma közben már elérte az 1 millió főt is. Ha megnézzük az eltávozott tömegek korfáját, akkor azt látjuk, hogy többségében fiatalokról van szó. Most már ott tartunk, hogy minden hatodik(!) magyar gyermek Németországban, Ausztriában vagy éppen Angliában születik meg.

De tudok olyan példát is mondani, hogy már nemcsak fiatalok, de idősek is elhagyják az országot, akik egyébként még mindig aktívak a munkaerőpiacon.

Homokszentgyörgyön volt egy 50-es éveiben járó közmunkából élő hölgy, aki elmesélte nekem, hogy csak éhen halni tud ebből a fizetésből, ezért elment Németországba dolgozni jóval nagyobb keresetért egy mirelit pizzákat készítő üzembe. De vannak olyan idősek is, akik a már korábban kivándorolt gyermekeik után költöznek ki külföldre, hogy ismét együtt lehessen a család.

.

Miért nem fordít nagyobb figyelmet a kormány a kivándorolt magyarokra, hiszen nemzetstratégiai szempontból is rendkívül fontos lenne?

Ez egy olyan kérdés lenne, amire sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a magyar államnak. Hiszen a magyaroknak integrációs problémái nincsenek. A nyugati világba könnyen be tudnak asszimilálódni. Ezáltal néhány generáció múlva, már az adott ország nemzetiségeként éli tovább életét, ha nem fordítunk kellő figyelmet, a már külföldön élő honfitársainkra. Amit itt a „magyar exodus” kapcsán látunk, többségében a szakképzett munkaerő hagyja el az országot. Amint látjuk, a magyar kivándorolt fiatalok körében, a térségben a legnagyobb a diplomások aránya.

Mi az elsődleges oka, hogy a fiatalok elhagyják az országot? Az Aktív Fiatalok kutatása szerint a kilátástalanság miatt gondolkodnak a legtöbben az emigráción.

Valóban emiatt is, de meg kell említeni az alacsony bérek problémáját is. Nem véletlenül hangsúlyozza a Jobbik, hogy a bérek felzárkóztatását, vagyis a Béruniót kellene elérni annak érdekében, hogy több fiatal is, az itthon maradás mellett döntsön. A kormány szeret statisztikai adatokkal dobálózni, hogy mennyire jól teljesít a gazdaság, de a magyar valóság mindeközben azt mutatja, hogy ebből semmi nem igaz. Különösen nem azon a vidéken, amely egyre jobban szakad le a fővárostól. Egy vidéken élő magyar, ha végig gondolja, akkor azt látja, hogy néhány száz kilométerrel arrébb, mondjuk Ausztriában, ugyanazért a munkáért háromszor annyi bért kap.

Ezeket a fiatalokat mindenféle valós alternatíva hiányában, nehéz lesz Magyarországon tartani.

A Fidesz-KDNP lebutított, kézben tartható társadalomban érdekelt. Ezért sem zavarja, hogy a legagilisabb rétegek mennek el. Akik veszélyeztetnék hűbéri - félfeudális uralmukat. Ám, nemcsak a kilátástalanság probléma idehaza.

Hanem?

A politikai közhangulat. Az a törzsi gyűlölködés, amelyet a kormánypártok gerjesztenek. Ez mindenkire hatással van, sokszor ugyanis nem fordítunk erre kellő figyelmet. Nem biztos, hogy egy, az iskolából frissen kikerülő fiatal szeretne egy olyan országban élni, amelyet két táborra szakított az Orbán-rendszer.

Ugyanis az ötvenes évek bolseviktempója tért vissza Magyarországra, az a rákosista felfogás, hogy aki nincs velünk, azok ellenünk van. Aki nem hajlandó beállni a sorba, azt ellehetetlenítik.

Mi magyarok büszkék vagyunk a szabadság iránti vágyunkra, de amikor mindenféle helyi Döbrögik keserítik meg a kisvárosok életét, akkor többen is azt mondják, hogy nekik erre nincsen szükségük és tovább állnak.

A kormány által finanszírozott Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ig 86 ezer vendégmunkást telepítettek be Magyarországra. Lehetséges, hogy a kormány végérvényesen lemondott a fiatalokról és a megoldás érdekében bevándorlókkal akarja pótolni a munkaerőhiányt?

A valós veszélyt jól tükrözik a KSH számai, feltehetően ez a szám tovább növekedett, hiszen több helyen is kiderült, hogy 2017 óta további külföldi vendégmunkásokat telepítettek be. Várhatóan már több mint százezer bevándorlóról beszélünk. Ugyanazt az „elmebeteg” politikát folytatja a kormány, amit eddig is. A jövő helyett, kizárólag a jelenlegi gyors hasznot helyezi előtérbe a Fidesz. Egyszerűen nem lehet egy olyan kormányt nemzetinek nevezni, aki a nyugatra menekülő fiatalokat, keletről érkező vendégmunkásokkal akarja pótolni.

Magyarországon nemcsak külső, de egy elég nagyarányú belső elvándorlás is van. Mivelhogy egyre többen hagyják el a falvakat és költöznek fel a városokba. Emiatt viszont a falvak elnéptelenednek. Ez egy elkerülhetetlen folyamat?

Ahogy járom a vidéki falvakat, mindig meg szoktam nézni, hogy az adott település száz évvel ezelőtt mekkora népességet tudott eltartani és mennyi embert tart el most. Iszonyatos zuhanásokat tapasztalok. Van olyan falu, ahol száz év alatt a negyedére csökkent a népesség. Nyilvánvalóan van ebben egy természetes modernizációs folyamat.

Lehet arról beszélni, hogy módszeresen elhanyagolták a kistelepüléseket az elmúlt évtizedekben?

Mindenképpen. Látni lehet, hogy hosszú évtizedek óta hagyják pusztulni a falvakat, de már a kisebb városokat is. Ez a pusztítás vezet ahhoz, hogy onnan elmeneküljön a lakosság vagy a városokba, vagy akár külföldre. A közszolgáltatások minősége évről évre rosszabb, ami szintén arra sarkalja az embereket, hogy húzódjanak a városokba. Azt látjuk, hogy a vidék egy része, egyfajta szociokulturális gettóvá válik. Azt a mintaadó réteget, amelynek a gerincét kellene alkotnia a vidéki társadalomnak, azt évtizedek alatt elűzték vagy megtörték.

Korábban felmerült a kormány részéről egy olyan terv, hogy a költségek csökkentésének érdekében, a kis falvakban összevonnák a felső tagozatokat. Mondhatjuk, hogyha egy település elveszti az iskoláját, akkor az a falu halálra van ítélve?

Ami az összevonásokat illeti, sajnos Magyarországon jelenleg közel 200 település iskolája van veszélyben. Ez viszont egyet jelenthet ezeknek a településeknek a halálával, ha ezt az összevonást, központból akarják eldönteni, nem mérlegelve az egyéni sajátosságokat.

Nem meghallgatva az ott élőket, fűnyíró elvet követve be akarják darálni ezeknek a településeknek az iskoláját, akkor az rengeteg tragédiát fog okozni vidéken.

A választókerületemben is találkoztam ilyennel, Vízváron. Hiába állt ki a falu lakossága az iskola mellett, még úgy is, hogy több aláírás született, mint amennyien részt vettek az országgyűlési választáson, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mégis az oktatási intézmény bezárása mellett döntött.

.

Jelenleg Magyarországon kb. 4000 fős tanárhiánnyal lehet számolni (a kormány ebből 2400-at vallott be ezidáig). Elképzelhető, hogy a kormány részéről azért merült fel a felső tagozatok összevonása (saját kommunikációjuk szerint racionalizálása), mert ezzel lehetne kozmetikázni a pedagógushiányt országszerte?

Valóban jelentős a tanárhiány vidéken, ezekben az iskolákban nehéz szakképzett pedagógust felvenni, de fel kell tenni a kérdést, hogy a kormány miért nem motiválja a pályakezdő pedagógusokat, hogy ezeken a településeken vállaljnak munkát.

Én azt gondolom, hogy azok az elhivatott pedagógusok, akik ilyen helyen is vállalják a taníttatást, azok a helyi hősök Magyarországon.

Szerintem egy olyan rendszer kellene kialakítani, ahol nemcsak a tanárokat, de a szociális szférában dolgozókat is támogatnák abban, hogy a kistelepüléseken vállaljanak munkát. Nem lehet magára hagyni a vidéket.

Székely János szombathelyi megyéspüspök korábban úgy nyilatkozott, hogy az ország kettészakadásától kell tartani, új Trianon jöhet, a 24. órában vagyunk. Mivelhogy Északkelet-Magyarországon és az ország déli részén teljes egészében romák lakta régiók vannak kialakulóban. Ezeken a településeken mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az embereket. Valóban beszélhetünk egy új Trianon közeledtéről?

Ez nyilván nem holnap vagy holnapután következne be, de akkor, amikor a magyar állam óriási területeket ad föl és hagyja reménytelen helyzetbe ezeket a tömegeket, akkor abban az esetben felmerülhet ennek a veszélye. Magára hagyják Magyarország peremterületeit és nem kívánnak szembesülni azzal, hogy mennyire káros társadalmi folyamatok indultak be. Ezek a folyamatok nem szólnak másról, mint a teljes társadalmi dezintegrációról, sajnos egész vidékek gettósodnak el.

Ez azt jelenti, hogy aki szeretne még valamit tenni a jövőjéért, az származásra való tekintet nélkül, el fog menekülni.

Kizárólag azok fognak ott maradni, akik halmozottan hátrányos helyzetben vannak és nem tudnak vagy nem képesek mást kezdeni az életükkel. Ezek után olyan személyek jelenthetnek meg, akik ezt a válságos helyzetet a saját alantas politikai céljaikra akarják kihasználni és megvezethetik ezeket a tömegeket.

Valóban új Trianon közeledik? | Alfahír

Az elmúlt 30 évben elvétve volt precedens arra, hogy a magyarországi cigányság problémái nemcsak politikai haszonszerzés céljából kerültek volna terítékre. Már évtizedek óta megoldásra vár a magyarországi cigányság helyzete, ám sajnos ezidáig csak a politikai marketing szintjén sikerült foglalkozni ezzel a kérdéssel.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András