A közlekedés a kormányzat árvaháza, a "Hajózás" nevű gyereket még verik is

A közlekedés a kormányzat árvaháza, a "Hajózás" nevű gyereket még verik is

Szakemberek szerint a Dunán történt tegnap esti hajószerencsétlenség okait egyelőre még nem tudhatjuk, bűnbakot pedig nem szabad keresni. Ugyanakkor alapjaiban kell újragondolni a Duna fővárosi szakaszának hajózását, mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok és veszélyesek. 

Gyöngyösi Máté a Közlekedő Tömeg Egyesület alapító tagja az Alfahírnek elmondta: a baleset körülményei egyelőre még nem tisztázottak, így annak okairól nehéz nyilatkozni. Ugyanakkor az fontos körülmény, hogy – bár Tarlós István igyekezett bagatellizálni ennek jelentőségét -  az elsüllyedt Hableány nevű hajót a BKK rendszeresen bérelte utasforgalmi célokra. 

"A főpolgármester úr azt állítja, hogy ez csak néhány alkalommal történt meg, és az már az is régen volt. Ezzel szemben tudjuk, hogy a Hableány még egy hónappal ezelőtt is közlekedett a D12-es BKK vonalon."

 - hangsúlyozta. Hozzátette: amikor a hajó 2017-ben egyszer már balesetet szenvedett az irányváltó kar meghibásodása miatt, szintén BKK-s járatként közlekedett. 

Bár azt nem tudni, hogy ezúttal történt-e műszaki hiba a Hableányon, de a szakember szerint az mindenképp világos, hogy ezek a hajók végzetesen el vannak öregedve, átlagos életkoruk 50 év, és legfeljebb 60 esztendőre tervezték őket. Hiába írt ki még 2014-ben az új dunai hajók látványtervére pályázatot a BKK, a projektről azóta sem hallhattunk semmit – emlékeztetett Gyöngyösi Máté.

Hozzátette:

a budapesti Duna-szakasz hajózását alapjaiban át kell gondolni, a folyó közlekedésileg túl van terhelve, az illetékes hatóságok pedig alig hallgatják meg a szakma figyelmeztetéseit.

A Hableánynak egy pillanatig se volt esélye

Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség volt elnöke, és a MAHART volt vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: nem csak a hajózási szakmát, de az egész országot sokkolta ez a szörnyű tragédia.

Most mindenki szeretne gyorsan okokat és felelősöket látni, ám ezeket csak a részletes vizsgálat lezárása után lehet megnevezni. 

Hangsúlyozta: bár a nyilvánosságban, közösségi oldalakon sokan felvetik most a Hableány legénységének felelősségét, számon kérik a mentőmellények használatát – ennek az adott helyzetben, egy sokkal nagyobb hajóval történő ütközés után már nem sok jelentősége lett volna. 

"Egy kis Polski ütközött itt egy kamionnal. Hogy melyikük volt a hibás, azt egyelőre nem látjuk, de azt igen, hogy a Polskinak ilyenkor esélye sincs."

Hozzátette: hogy az ütközésből ekkora tragédia lett, abban komoly szerepe lehetett annak is, hogy az eső miatt kevesen lehettek a fedélzeten. Ők baleset után a vízbe kerültek, ám, aki a fedett részen volt, az bent maradhatott, és így jóval nehezebb volt kimenteni. 

"Képzeljük csak el: egyik pillanatról a másikra felborul velünk a hajó, fejjel lefelé kerülünk, és ömlik be a hideg víz, mi meg ruhában vagyunk, ráadásul a folyó sodrása is erős. Ilyen helyzetben iszonyú nehéz segíteni."

Hosszú távon azonban mindenképp le kell vonni a tanulságokat – tette hozzá. A szakember szerint újra kell gondolni a "szétvert szakképzést", és a közlekedési szabályozást is.

Aggályosnak tartja, hogy míg

korábban egy évtizedbe is beletelt, míg valakiből hajókapitány lett, ma ehhez elég 5, vagy akár 3 esztendő is. 

Emlékeztetett: a MAHOSZ elnökeként többször is javasolta, hogy a nagy szállodahajók ne manőverezhessenek, ne foroghassanak a Duna budapesti szakaszán. 

"Kössenek ki Újpesten, vagy Csepelen, a városnéző túrára pedig vigyék őket magyar kis-és középvállalkozások sétahajói!"

 - véli Szalma Botond. 

Megjegyezte: a MAHOSZ élén ma a jogász végzettségű Völner Pál államtitkár áll. 

"Manapság a közlekedés a kormányzat árvaháza, ezen belül a „Hajózás” nevű gyereket még verik is."

 - foglalta össze a szakember.