Horvát királytól Horthy Miklósig: feltárulnak a többszörösen kifosztott nemesi sírkápolna titkai

Olvasási idő kb 10 perc
Tari Tamás
tari.tamas [at] alfahir.hu

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban nyílt meg május 29-én az a rendhagyó kiállítás, mely a szentgáloskéri Svastits sírkápolna megmaradt értékeit és az ott nyugvó magyar nemesi család földi maradványait mutatja be. Az épület és a benne található történelmi értékek egyedülálló civil és szakmai összefogásnak köszönhetik megmenekülésüket.

A kápolna helyreállítását 2018-ban kezdte meg az Elherdált Műemlékeinkért Egyesület szervezésében a Szentgáloskéri Önkormányzat a MNL Somogy Megyei Levéltára és a Rippl-Rónai Múzeum munkatársainak segítségével.

A hivatalos megnyitó előtt az együttműködést tető alá hozó Elherdált Műemlékeinkért Egyesület (EME) elnöke, Németh Györgyi, a tudományos élet képviselői, Kiss Norbert Péter főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára igazgatóhelyettese, Varga Máté, a Rippl-Rónai Múzeum régésze, Fábián Éva megyei főépítész és a község polgármestere, Szabó Péter kerekasztal-beszélgetésen számoltak be az értékmentés részleteiről.

Kaposvár
Varga Máté, Németh Györgyi, Kiss Norbert Péter, Szabó Péter és Fábián Éva

Horthy Miklós távoli rokonai a neoklasszicista kápolna alatt

A megyei levéltár épületében tartott előadáson Kiss Norbert Péter Szentgáloskér és a horvát felmenőkkel rendelkező Svastits család történetét mutatta be röviden.

Az egészen Svačić Péter horvát királyig visszanyúló nemesi família több országos és megyei tisztviselőt is adott Magyarországnak: várkapitányok, főszolgabírók, főispánok, nádorok kerültek ki soraikból, a kápolna építésekor családfőnek számító Svastits Gábor pedig országgyűlési képviselő volt.

Svastits sírkápolna
A kápolna a '80-as években
Elherdált Műemlékeinkért Egyesület

A szintén jelentős múltra visszatekintő Halassy családdal kötött házasság révén pedig még Horthy Miklóssal is távoli rokonságban álltak: a kormányzó édesanyjának, Halassy Paulának unokatestvére volt Svastits Gábor felesége, Halassy Róza.

1849-ben hunyt el lányuk, Svastits Gabriella, akinek a tiszteletére és emlékére építtette édesanyja a ma is látható, historizáló, neonklasszicista stílusú sírkápolnát, melyet 1895-ben szenteltek föl. Svastits Gábor ebben az évben hozta létre az épület gondozására a család kápolnaalapítványát.

Kladnigg Alajos
Kladnigg Alajos

1912-ben a birtok és a rajta lévő épület is gazdát cserélt: Kladnigg Alajos vegyészmérnök, kormányfőtanácsos, a kaposvári cukorgyár főigazgatója lett az új tulajdonos, akit szerződés kötelezett arra, hogy a kápolnát is rendben tartja.

Svastits sírkápolna
A kápolna és környéke 2018 augusztusában és szeptemberében
Elherdált Műemlékeinkért Egyesület
Kik nyugodtak a kriptában?

A sírkápolna kriptájában a következő személyek földi maradványait sikerült azonosítani:

- vizeki Tallián Andorné bocsári Svastics Gabriella (1868. február 8. - 1894. március 21.)
- bocsári Svastics Imre (1827. - 1894. október 24.)
- bocsári Svastits Gábor (1829. március 7. - 1909. szeptember 29.)
- bocsári Svastics Aladár (1869. április 4. - 1909. december 1.)
- dr. bocsári Svastics Nándor (1872. - 1928. március 28.)
- dévaványai Halassy Antónia (1842. július 18. - 1934.(?))

1945-ben, a szovjet csapatok elől a kápolna oltárképét a helyi plébános elrejtette, majd később visszaszolgáltatta a Kladingg családnak, akik kénytelenek voltak túladni rajta. 1950-ben a földterületet az államhoz került, a rajta lévő sírkápolna pedig ekkor indult pusztulásnak, hiszen a kommunista rendszer nem tartotta értéknek, sőt egy ellenséges társadalmi rend szimbólumaként kezelte azt.

Kiss Norbert Péter
Kiss Norbert Péter

Rendhagyó régészeti kihívás

Varga Máté a kripta feltárásának sajátos körülményeit ismertetve elmondta:

nem klasszikus régészeti feltárásról volt szó, hiszen a hosszú évtizedekig őrizetlenül és elhanyagolva álló épületet többször is feltörték, a kriptában található koporsókat és földi maradványokat megrongálták, szétszórták, kifosztották.

A helyiségben vastag törmelékréteg alól kellett előbányászni a még fellelhető tárgyi emlékeket és emberi maradványokat, amelyeket úgy ahogy megkímélt a vandalizmus.

Szentgáloskér
A kripta állapota 2018 augusztusában és októberében
Elherdált Műemlékeinkért Egyesület

A helyiségben vastag törmelékréteg alól kellett előbányászni a még fellelhető tárgyi emlékeket és emberi maradványokat, amelyeket úgy ahogy megkímélt a vandalizmus.

Varga Máté
Varga Máté a feltárt maradványokat mutatja be

A régészeti és antropológiai munka rejtelmeibe az alábbi kisfilmek segítségével nyerhetünk alaposabb betekintést (az emberi maradványok beazonosítását Buzár Ágota és Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végezték):

Varga Máté arról is beszámolt, hogy a kápolna környékén értékes középkori tárgyak, pénzérmék, kerámiák is előkerültek, illetve azt is sikerült megállapítani, hogy az épület mellé is temetkeztek.

Varga Máté
A középkori templom valószínűsített helye

De a négynapos terepmunka során a kápolnától nagyjából 30 méterre sikerült rábukkanni Szentgáloskér középkori templomának alapjaira is.

A Somogy megyei döntéshozókat sem érdeklik a műemlék épületek

Fábián Éva megyei főépítész meglepő nyíltsággal beszélt arról, hogy Somogyban is mennyire elhanyagolják a magyar múlt épített kincseit:

a megyében 30, üresen álló, kihasználatlan kastély van, melyekkel a megyei közgyűlés az ő beadványai ellenére sem hajlandó érdemben foglalkozni.

Fábián Éva
Fábián Éva

Pedig szerinte is fontos lenne, hogy a szakma, a civil társadalom és a politika együtt találja ki, hogyan lehetne hasznosítani ezeket az épületeket, mielőtt az enyészeté lesznek.

Szentgáloskér
A kriptában talált fejfák maradványai
Elherdált Műemlékeinkért Egyesület

A beszélgetés szomorú tanulsága volt, hogy amennyiben nem kerülnek magánkézbe ezek az épületek, akkor további állagromlás és végül a pusztulás vár rájuk; bár vannak esetek, amikor a magántulajdonú műemlékekre is ez a sors vár. A résztvevők szerint jövedelmező, jellemzően nem állami és turisztikai funkciót kell nekik találni, mert ezek hosszútávon nem életképes megoldások.

Szentgáloskér
Az egyik mumifikálódott lábfej
Elherdált Műemlékeinkért Egyesület

További 100 évre megőrizhető lenne a kápolna

Szabó Péter polgármester elmondta, hogy amikor még volt valami műemlékvédelem szerűség az országban, akkor a kápolnát is megtekintette egy szakember, akinek az első reakciója nem a segítség, hanem rögtön a büntetési szándék volt (bár, amikor kiderült, hogy az önkormányzatnak nincs pénze a rendbetételre, megenyhült a szakember).

Szabó Péter
Szabó Péter

Most abban gondolkodnak, hogy nyári táborok részeként, esküvői fotózásokhoz, illetve turistalátványosságként hasznosíthatnák a megújuló helyszínt.

Németh Györgyi kifejtette, hogy szerinte az épület teljes felújítására lenne szükség, bár szerinte sajnos sem a belső tereket, sem a nyílászárókat és az egykori díszes ablakokat nem érdemes eredeti formájukban helyreállítani, mert félő, hogy őrzés nélkül ismét csak megrongálják azokat az illetéktelen "kincsvadászok".

Németh Györgyi
Németh Györgyi

A rekonstrukcióhoz az egyesület a modern technikát hívja majd segítségül, és 3D szkenneléssel szeretnék lemodellezni a teljes épületet.

Abban mindenki egyetértett, hogy a tetőszerkezet megmentése létfontosságú lenne, mert a megfelelő esővédelemmel még minimum 100 évig megmaradhat az épület az utókornak.

Ha van akarat, akkor a helyi közösség is megmozdul

Az előadás után Németh Györgyivel beszélgettünk, aki elmesélte, mennyire örült annak, hogy Szentgáloskér első embere a korábbi negatív tapasztalatok ellenére sem riadt meg a megkeresésétől:

"Nem az volt az első reakciója, hogy hagyjam békén, különben jön a hivatal és őt megbüntetik, hanem nagyon örült, hogy végre valaki segíteni szeretne."

Ő is említette, hogy bár a kutatás a vártnál komolyabb kihívás elé állította a szakembereket, ők sem riadtak vissza a kihívástól és mindenki nagyon segítőkészen, önkéntes alapon vetette bele magát a munkába.

Németh Györgyi
Németh Györgyi

"Eddig nagyjából 30 ember vett részt a feltárásban és a kápolna rendbetételében. A helyiek is nagyon örültek, hogy visszakapják a múltjuk egy darabját, az általunk rendezett éjszakai sétákon is nagyon sokan vettek részt közülük, de messzebbről is sokan érkeztek."

Hozzátette, hogy Szentgáloskéren viszonylag sok külföldi lakik, akik annak ellenére is nagyon segítőkészen viszonyultak az értékmentéshez és részt vettek az idegenvezetéseken, hogy sokszor nem értették, mit is mond pontosan a csoportvezető régész. A lakosok egyébként korábban a szántóföldben talált tárgyakkal is meglepték a kutatókat, és nem tartották meg maguknak a talált ereklyéket.

Németh Györgyi
Németh Györgyi

Németh Györgyi azt is elárulta, hogy kissé kettős a lakossági összefogások terén szerzett tapasztalata: például a tengelici kastélyok kapcsán is őt hívták legelsőnek a helyiek, amikor a tulajdonos kivágatta a kastélypark ősfáit, viszont amikor konkrét munkáról van szó, akkor már nem olyan lelkes a többség.

A szentgáloskériek viszont jó példát mutattak szerinte a társadalmi aktivitásból, ami őt is arra inspirálta, hogy az egyesület minden energiáját a kápolna helyreállítására összpontosítsa.

Megrendítő pillantás a múltba

A Rippl-Rónai Múzeumban megtekinthető kiállítás lebilincselő módon mutatja be az elsőre kissé hátborzongatónak tűnő témát.

Kaposvár
A múzeumi kiállítás

A kiállítóteremben különösen érzékletes az a kontraszt, amit az előtte-utána összehasonlítás képei nyújtanak: az előkerült koporsómaradványok, koporsódíszek, fejfa- és koszorúdarabok, imádságos könyvek mintha nem is egy barbár módon megszentségtelenített temetkezési helyről kerültek volna elő,

még mindig az utókor ünnepélyes háláját, kegyeletét és méltósággal teli gyászát sugározzák.

Kaposvár
A kiállított maradványok

Aki ott volt a megnyitón, az végighallgathatta Buzár Ágota antropológus tárlatvezetését a hat, üvegkoporsóban kiállított holttestről, melyeket a kripta száraz levegője mumifikált. A maradványok egy részén még a ruhák is többé-kevésbé felismerhető állapotban maradtak meg, de egyes végtagokon még a szövetek is jól kivehetők.

Buzár Ágota
Buzár Ágota

Érdekesség, hogy mind a hat holttest koponyája eltűnt, az állkapcsok csontjai azonban néhány esetben megmaradtak, és ezek is segítségére voltak a kutatóknak az azonosításban.

Az érdeklődők számára külön öröm, hogy a szeptember 15-éig megtekinthető tárlat várhatóan a Magyar Természettudományi Múzeumban is megtekinthető lesz majd, illetve más vidéki helyszíneken is tervezik a bemutatását, mielőtt a maradványokat méltó módon örök nyugalomra helyezik Szentgáloskéren.

A kiállításról készült fotógalériánk itt tekinthető meg:

A kiállított maradványok
A kiállított maradványok
11

Mesébe illő lehetne a "magyar Loire-völgye", mégis pusztul a pompás kastélycsoport | Alfahír

Az eredetileg egy XIX. századi klasszicista épület átalakításával és kibővítésével létrejött műemlék ránézésre is siralmas állapotban van. A valamikor talán a '60-as években kincstári sárgára mázolt falakról az itt-ott látható javítások ellenére méretes darabokban omlik a vakolat, az pedig, hogy hosszú évekig ideiglenes munkásszállóként alkalmazták, nem csak kívül, de belül is nyomot hagyott a szebb napokat látott kastélyon.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

1
sss
2019. november 18. | 20:15
Egy film, amelynek a története fikció, de az általa vázolt jelenség nagyon is valóságos. Nekünk magyaroknak kiváltképp.
1
Egy film, amelynek a története fikció, de az általa vázolt jelenség nagyon is valóságos. Nekünk magyaroknak kiváltképp.