Román külügy: "a magyarok szították a feszültséget"

Román külügy: "a magyarok szították a feszültséget"

Tudják fokozni.

Elutasította a bukaresti külügyminisztérium pénteken az úzvölgyi katonatemetőben történtekkel kapcsolatos, a magyar külügyminisztérium által megfogalmazott vádakat és "azok hangnemét".

A bukaresti külügy az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, "miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott".

A román külügy szerint az úzvölgyi balhé után még az erdélyi magyarokat kellene lecsillapítani | Alfahír

A román külügyminisztérium közleményben reagált az úzvölgyi eseményekre, Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter telefonon tárgyalt, a román diplomácia vezetője arra kérte a magyar kormányt, hogy küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében.

A román külügyminisztérium felidézte: korábban is azt kérte a magyar féltől, hogy tartózkodjon a "provokációktól" és ne "szítson feszültséget", amit szerinte az úzvölgyi helyzet eltorzított bemutatása, a magyar tisztségviselők nyilvános megszólalásai és közösségi oldalakon megfogalmazott gyújtó hangú bejegyzései tápláltak.
   
A román fél szerint feszültséget szított az a látogatás is, amelyet "egy magas rangú magyar tisztségviselő" tett a román fél hivatalos meghívása nélkül az úzvölgyi sírkertben. Korábban az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja a "súlyos konfliktusba" történt magyar beavatkozásaként értelmezte és elítélte azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon az úzvölgyi katonatemetőben koszorúzott.
   
Bukarest a katonai temető "nemzetközi" jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint "a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz"
   
Románia - a KKM által péntekre berendelt ám a párbeszédet megtagadó - budapesti nagykövete a bukaresti külügyminisztérium közlése szerint nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt.
   

Őrjöngő román tömeg ünnepel a magyar hősök sírja felett, a csendben imádkozó magyarokat elkergették | Alfahír

Élőlánccal akarták megakadályozni az úzvölgyi magyar katonatemető meggyalázását, de a feldühödött román tömeg betört a temetőbe, és birtokba vette azt. A temetőben az 1916-os első világháborús román betörés során elesett osztrák-magyar és német katonák, illetve a második világégés vége felé, 1944 nyarán-őszén hősi halált harc katonák nyugszanak.

A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. A legközelebbi román többségű település, a moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata idén önkényesen - a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül - betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.
   
Csütörtökön több ezer román "megemlékező" érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe. A magyar kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt.

Főcsendőrt és tábornokot is felismertek a magyarokra támadó románok között | Alfahír

A román sajtó egy része tényszerűen foglalkozik a kis híján tragédiába torkollott román-magyar konfliktussal, amelynek során a magyarok imádkozva, egymásba kapaszkodva próbálták megakadályozni a románokat, hogy bejussanak az osztrák-magyar katonai temetőbe, amit a románok maguknak tulajdonítanának el.