Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága kedden hallgatta meg Benkő Tibor honvédelmi minisztert, és a katonából lett politikus nem is kertelt sokat, amikor beszámolója elején arra figyelmeztetett, hogy a világban, és Európában is negatív irányú változásokat figyelhetünk meg, és nemcsak globálisan, hanem regionális szinten is újra kell értelmezni a védelmi és biztonságpolitikát.
"Egy új világrend van kialakulóban"
- fogalmazott.
Stratégiai fordulatként tartja számon a Nyugat-Balkán instabilizálódását, a Krím annektálását, az Iszlám Állam megjelenését, a tömeges migrációt, valamint Irán helyzetét is.
Benkő Tibor rögzítette azt is, hogy az elmúlt években új katonai fenyegetések jelentek meg, itt az orosz-ukrán konfliktust, illetve a Balti-államokat ért kibertámadást jelölte meg. Egyébként összességében is úgy értékelte - ahogy azt a 2016-os varsói NATO-csúcson is felvetették - sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kibertérben történő (had)műveletekre.
Közölte azt is, hogy Magyarország biztonsági helyzete ugyan stabil, de a világ fenyegetettségének mértéke nőtt, "ezért ébernek kell lennünk", a béke fenntartatásáért, az ország és a lakosság védelme érdekében tenni kell. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy 2024-re Magyarország a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja, illetve már 2018-ban elérte, hogy ennek az összegnek a 20 százaléka fejlesztési célokra menjen.
A miniszter a meghallgatásán közölte azt is, hogy a NATO két irányból jelölt meg fenyegetettséget, abból az egyik keleti-északkeleti (orosz), a másik pedig déli. Az előbbi kapcsán hazánk szolidáris azokkal az országokkal, amelyek ebből az irányból "fenyegetettnek érzik magukat" (ott vagyunk egyébként Litvániában, Észországban, és légvédelmi rendészeti feladatokat is ellátunk), míg az utóbbi tekintetében segítünk Irakban, Jordániában, Tunéziában, és a NATO déli regionális központjának működéséhez is hozzájárulunk. Összesen 14 misszióban teljesítenek szolgálatot magyar katonák.
A védelmi képességünk növelése érdekében a magyar honvédség önállósodik, és a minisztérium különböző gazdasági társaságain keresztül fegyvert gyárt (Kiskunfélegyházán - egyelőre még csak pisztolyokat, géppisztolyokat, gépkarabélyokat szerelnek össze, de nemsokára jöhet a sorozatgyártás is), bekapcsolódott az autóbuszgyártásba, varrodákat üzemeltet. Az egyéb beszerzéseik 80 százalékát európai szövetségeseiktől szerzik be.
Célként jelölte meg, hogy létrehozzanak a régióban egy több nemzetből álló kötelékparancsnokságot is, elsősorban Szlovénia, Szlovákia, és Horvátország bevonásával - utóbbival már szándéknyilatkozatot is aláírtak.
A távlati jövőkép pedig egy erős, ütőképes, modern, XXI. századi elvárásoknak megfelelő kötelék létrehozása.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke az eszközbeszerzésekre kérdezett rá, ugyanis - főleg Mike Pompeo budapesti látogatása, és a Trump-Orbán csúcs után - több találgatás is szárnyra kapott a sajtóban.
Benkő Tibor beszélt az Airbus 319-es csapatszállítókról, illetve "a sok vitát kiváltó" Falconokról is, mint amelyek részei nemzetbiztonság biztosításának (arra ugyan nem tért ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mindkét gépet használta már az utazásaihoz).
Kiderült az is, hogy például a H225-ös helikopterek is csak 2023-25-re várhatóak, addig a felújított MI17-esek, és MI24-esek szolgálnak.
Lecserélik a T72-eseket is (pontosabban, már nem is költenek rájuk), 44 darab Leopard 2 A720 típusú harckocsi érkezik, amíg viszont a magyar katonák átállnak a keleti technológiáról a nyugatira, lízingelnek még 12 darab Leopard 2 A4-est is.
De igazából lesz itt minden: kiképző repülők, önjárólövegek, tehergépjárművek, páncéltörők - és az ígéret szerint minden a gyártósorról érkezik majd.
Az LMP-s Ungár Péter a két irányú fenyegetettségre kérdezett rá. Benkő Tibor elmondta, hogy a régiós katonai együttműködés, kivált a V4-es harccsoport abba a régióba hivatott, "teljes mértékben partnerek vagyunk" ebben a kérdésben, de hazánk számára a déli fenyegetés sokkal nagyobb.
A miniszter nem tudta megmondani, hogy a 100 milliárddal megemelt honvédelmi büdzsének mekkora hányadát költi a honvédség kibervédelemre, ugyanakkor a tárca alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) bázisán létrehoztak egy kiberközpontot, június 13-án pedig Szentendrén átadták a Kiberakadémiát is; az intézmény minden olyan államigazgatásban dolgozó személy kiképzését biztosítja, akik kapcsolatba kerülhetnek kibernetikai támadással, befolyásszerzéssel. Benkő Tibor szerint 2023-ig kell elérni itt a kívánt szintet.
Szintén Ungár Péter kérdésére közölte, hogy nem tudják pontosan megsaccolni az eszközbeszerzés költségeit, most előleget fizetnek, és az évekkel későbbi leszállításkor derül ki, hogy az akkor megfelelő technika mennyibe is kerül.
A Nemzeti Biztonsági Stratégia kapcsán arról beszélt, hogy a tárcák közötti egyeztetés megtörtént, hamarosan a kormány elé kerül, és ezután mindenki megismerheti azt.
A fideszes alelnök, Halász János a honvédelmi alkalmazotti státuszra kérdezett rá.
Benkő Tibor ezzel kapcsolatban közölte, szerinte nem volt méltányos, hogy közalkalmazottként tekintettek a honvédség mellett dolgozó technikai személyzetre, ezért akarta, hogy kapjanak egy új elnevezést, és hogy emeljék meg a bérüket.
A Honvédkórházra is kitért, ugyanis itt komolyabb ellenállásba ütközött, hogy új státuszba kerülnek az orvosok és a szakápolók. A honvédelmi miniszter viszont egy különös történettel állt elő, ugyanis elmondása szerint volt 2-3 olyan ember, akivel szemben megállapította, hogy nem az orvosi esküjüket követik:
"ha nekem azt mondja egy orvos, mert leültem velük, hogy ő Győrben nem tudja vállalni, ha bekövetkezik egy katasztrófahelyzet, hogy egy hetet ott töltsön, mert a magánpraxisa ezt nem engedi meg, akkor azt mondom, rossz helyen tölt be pozíciót, akkor máshol keressen, ne a Honvédkórházban, mert a Honvédkórház nem erre hivatott".