Gulyás Gergely: "a CÖF történelmi érdeme, hogy 2012-ben egy negyedmilliós tüntetést szervezett"

Fotó: MTI

Gulyás Gergelyt a Miniszterelnökséget vezető minisztert hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága kedden. A fő téma természetesen a közigazgatási bíróságok felállítása, illetve a törvény elhalasztása volt, de szóba került a műemlékvédelem felpuhítása vagy épp a 90 méteres magasházak kérdése. És mi a CÖF történelmi érdeme?

Gulyás Gergely szerint a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény elhalasztása eredményezett némi bizonytalanságot, ugyanakkor a kormány továbbra is jó iránynak és szükségesnek tartja a felállításukat, amely a korábbi közigazgatási reformok - mint a járások vagy az egyablakos ügyfélkapus rendszer - folytatása. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy szükség van a kétfokozatú közigazgatási bíróságra, még ha ez most nem is most fog megvalósulni.


A fideszes politikus úgy érvelt, hogy a közigazgatási bíróságok "a kormánnyal szembeni kontrollt erősítették volna, ám sajnos a külföldről érkező kritikák miatt halasztaniuk kellett, így elmaradt ez a "liberális jogállam irányába tett nagy lépés".

Gulyás szerint indokolt és helyes az államigazgatási létszám csökkenése, bár a hirtelen távozó több mint 2500 dolgozó miatt szüksége a létező kapacitásokat átrendezni. Ezt szerinte úgy lehet elérni, hogy több embert irányítanak a kormányablakokba. 

Emellett azon a véleményen van, hogy csökkenteni kell a hatósági eljárások számát (jelenleg mintegy 2700 ilyen ügy van). Hozzátette: a kormány előtt van egy közigazgatási reformcsomag, amely csökkenti ezt a számot.

Arató Gergely (DK) szerint viszont az államigazgatás színvonala tovább romlik, különösen akkor, ha a távozó kollégák helyére a kormányablakokba irányítják a szakigazgatási szakembereket. A miniszter ugyanakkor úgy vélte, éppen az új törvény orvosolja a korábbi problémákat, hiszen a lényegesebben szabadabb kezet ad a közigazgatási vezetőknek, ráadásul még az ügyintézők bérét is jelentősen megemelték. 

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője kérdésére, miszerint a közbeszerzési rendszer átalakításával mennyi pénzt spóroltak, Gulyás azt mondta, hogy nehéz megmondani, de "úgy gondolja, hogy olcsóbb lett". Hozzátette: helyesnek tartja, hogy a minisztériumon belül, s nem külső cég végzi a közbeszerzéseket.

Varga-Damm, Arató Gergely és Varga László (MSZP) is kérdezett a műemlékvédelem tervezett felpuhításáról, illetve a Budapesten megépülő magasházról, vagyis a MOL-toronyról. A műemlékvédelem lefejezésével, tönkretételével és a jogszabályi háttér üzleti érdekek mentén történő felpuhításával rendszeresen foglalkoztunk korábban:

Borítékolható volt: A természetvédelem után a műemlékvédelemmel is leszámol a kormány | Alfahír

Kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete - írja az Index.hu."A területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát rúgták ki. A pár éve felszámolt örökségvédelmi intézményrendszer romjai voltak ezen a helyettes államtitkárságon, most ezt is gyakorlatilag felszámolták"

Gulyás szerint azonban nincs alapja az ellenzéki aggályoknak, nem vállalati vagy üzleti érdekek miatt kell átalakítani a műemlékvédelmet. Szerinte szükség van a védettségi fokozatok és körök átvizsgálásra, mert mint mondta:


"Egy vidéki templom hátsó ajtaját sem lehet, csak nagyon bonyolult procedúrával felújítani"

A miniszter szerint "ez a kormány tette a legtöbbet, hogy magasház ne épüljön Budapesten, így például 60 méter fölött "nagyon nehéz", 90 fölött pedig nem is épülhet ilyen épület. Mint mondta: a felajánlott lehetőséggel a Richter és az OTP nem élt, a MOL viszont igen. Szerinte a magyar gazdaság meghatározó cégeiről van szó, így esetükben érthető az ajánlat.

A közpénzzel kitömött kormányzati "civileket" sajátos logikával védte meg. Úgy vélte ugyanis, hogy a Civil Összefogás Fórumának egy történelmi érdeme biztosan van: miközben 2012-ben jelentős erők mozdultak meg a kormány ellen, a CÖF szervezett egy negyedmilliós tüntetést.

Varga-Damm Andrea kérdésére azt mondta: a Sorsok Háza ügyében nem változott az álláspont, indokolt és helyes kezdeményezés. "Magyarországon van már egy ilyen múzeum, ha a Sorsok háza befejezhető, akkor be is fogjuk fejezni".

Ahogyan eddig is, a bizottság fideszes tagjai egymás túllicitálva dicsérték agyon a miniszter elmúlt egy éves munkáját: Czunyiné Bertalan Judit főként a Magyar Falu, Vigh László pedig az Modern Városok Programot dicsérte. Utóbbi szerint ráadásul az önkormányzatok mára igazi "sikerágazattá" váltak.

A meghallgatáson Fülöp Erik (Mi Hazánk Mozgalom) egyszer sem szólalt fel. 

A képviselők végül nyolc igen, három nem és egy tartózkodás mellett elfogadták Gulyás Gergely beszámolóját.

sss
2019. október 22. | 20:33
Brexit káosz
sss
2019. október 22. | 14:58
1956, relikviák, műtárgyak, múzeum
sss
2019. október 22. | 20:33
Brexit káosz
sss
2019. október 22. | 14:58
1956, relikviák, műtárgyak, múzeum
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss