Nézőpont: A V4 országokban sem Webert, sem Timmermanst nem akarják bizottsági elnöknek

Nézőpont: A V4 országokban sem Webert, sem Timmermanst nem akarják bizottsági elnöknek

A visegrádi országokban lakók túlnyomó többsége (80 százalék) nem szeretné az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjét, Manfred Webert vagy a szociáldemokraták (S&D) csúcsjelöltjét Frans Timmermanst az Európai Bizottság elnökének – derül ki a Nézőpont Intézet visegrádi országokban (Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban) készített közvélemény-kutatásából, melyet lapunkhoz is eljuttattak. Átlagosan csupán ötöde áll ki egyikük mellett (20 százalék), viszont több mint kétszer ennyien vannak a régióban azok (42 százalék), akik határozottan valaki mást szeretnének ebben a pozícióban látni.

A visegrádi tagországokban mindkét politikusnak nagy az elutasítottsága, még a konkrét nevük említése mellett is csupán 11 százaléknyian támogatták Manfred Webert és 9 százaléknyian Frans Timmermanst. Ez az arány azért kifejezetten alacsony, mert ha összeadjuk azon pártok eredményét, amelyek valamely csúcsjelöltet támogatásukról biztosították a kampányban, akkor ezek átlagosan 35,2 százalékot tesznek ki. Tehát egyik csúcsjelöltnek sincs hátországa a V4-eken belül, mivel az őket támogató pártok táborának alig több, mint felét tudják csak maguk mögött.

Magyarországon nem volt tízből átlagosan egy ember sem, aki vagy Timemrmanst (7 százalék), vagy Webert (9 százalék) ültetné elnöki pozícióba. A magyarok fele (48 százalék) valaki mást szeretne bizottsági elnöknek. Lengyelországban hiába kaptak a néppárti és szocialista koalíció pártjai 38,47 százaléknyi szavazatot, a két pártcsalád csúcsjelöltje mindössze 27 százaléknyi ember támogatottságát élvezi, ebből 19 százalék az S&D és csupán 7 százalék az EPP csúcsjelöltjének szimpátiamutatója.

Szlovákiában pedig még a gyengén szereplő SMER-re szavazó 15,72 százaléknak is csupán kevesebb, mint a fele (7 százalék) támogatja a szocialista pártcsalád elnökjelöltjét.

A PiS-ellenes eljárás miatt a lengyel ellenzékiek körében magának hírnevet szerző Frans Timmermans Lengyelországban a legnépszerűbb (19 százalék). Szlovákiában pedig Manfred Weber (16 százalék), de még ezekben az országokban is legalább kétszer ennyien mást szeretnének bizottsági elnöknek (46 és 37 százalék), mint őket. A Fidesz-közeli Nézőpont úgy véli, a V4 kormányfők ezért erős mandátummal mennek Brüsszelbe, s egyikük kezét sem köti választói elvárás a csúcsjelöltek kapcsán.

A csúcsjelölti rendszert az európai pártcsaládok vetették fel, megállapodásuk szerint annak a pártcsaládnak a listavezetője lenne automatikusan az Európai Bizottság (fideszes nyelven: Brüsszel) elnöke, amelyik a legtöbb mandátumot szerzi az EP-választáson. (Jelen esetben Mafred Weber, az EPP csúcsjelöltje.) Ezt a rendszert elsősorban Angela Merkel német kancellár támogatja. Az uniós jog szerint viszont a bizottsági elnököt az Európai Tanács, vagyis az uniós állam- és kormányfők testülete jelöli minősített többséggel, és a frissen megválasztott Európai Parlament szavaz a jelöltről.
A csúcsjelölti rendszer egyik legnagyobb ellenzője Emmanuel Macron francia államfő, aki az EP-választás egyik legnagyobb nyertese: pártja 21 képviselőt küld az uniós plénumba, akik a liberálisok frakcióját fogják erősíteni. Az EPP és az S&D velük összefogva meggyőző többséget tudna alkotni az Európai Parlamentben.
A nagyobb lélekszámú nemzetek közül az olasz Matteo Salvini és a lengyel Mateusz Morawiecki is ellenzi a csúcsjelölti rendszert. Ha ők hárman összefognának, majd maguk mellé állítanának egy negyedik tanácsi tagot (például Peter Pellegrini szlovák vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt), akkor úgynevezett blokkoló kisebbséget tudnának alakítani az Európai Tanácsban, így meg tudnák gátolni akár Weber, akár Timmermans jelölését.