A fővárosiak 61 százaléka elfogadhatatlannak tartja a hajléktalanságot kriminalizáló alaptörvény-módosítást

hajléktalan
police.hu

A Political Capital az ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszékével és a Menhely Alapítvánnyal együtt reprezentatív közvélemény-kutatásban mérte a budapestiek hajléktalansággal kapcsolatos attitűdjeit, különös tekintettel a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tevő alaptörvény-módosításra.

A kutatás szerint a fővárosiak 61 százaléka nem tartja elfogadhatónak azt a hajléktalanságot kriminalizáló alaptörvény-módosítást, amelyet június 6-án az Alkotmánybíróság is megerősített. Közöttük is kifejezetten magas (42%) azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tartják elfogadhatónak a szabályozást. Ugyanakkor 29% szerint valamilyen szinten elfogadható a rendelkezés.

A fővárosiak döntően szkeptikusak az alaptörvény-módosítás hatékonyságával kapcsolatban is.

Bő háromnegyedük (77%) úgy véli, hogy a változtatás valójában csak elrejti, nem pedig megoldja a hajléktalanság problémáját.

Az érzelmeket tekintve a budapestiek többségében a hajléktalanok problémái jellemzően sajnálatot és együttérzést váltanak ki. Harag és megvetés alig jellemzi őket. A kérdésekben szereplő három negatív érzelem (undor, megvetés, harag) közül az undor átlagos értéke a legmagasabb, de erről is csupán 16% mondta, hogy valamennyire jellemző lenne rá.

A hajléktalanság kezelését illetően szinte minden budapesti fontosnak tartja, hogy a hajléktalanok emberhez méltó életkörülmények között éljenek, legyen hol megszállniuk, és erre az államnak, az önkormányzatnak törekednie kell. A megkérdezettek közel kétharmada teljes mértékben egyetértett az erre vonatkozó két állítással.

A hajléktalanoknak a közrendre, illetve a közegészségügyre jelentett fenyegetését eltérő mértékben ítélik meg a budapestiek.

A hajléktalanokkal kapcsolatos közegészségügyi kockázatot lényegesen magasabbnak ítélik, mint a közbiztonságit.

Miközben a megkérdezettek csupán 5 százaléka értett egyet teljes mértékben azzal a kijelentéssel, hogy a hajléktalanok komoly fenyegetést jelentenek a közrendre és a közbiztonságra, a közegészségügyi fenyegetésről már 19% gondolta ugyanezt.

A politikai-ideológiai hovatartozásnak jelentős szerepe van a hajléktalanság és a velük kapcsolatos szabályozás megítélésében. Az alaptörvény-módosítás elfogadhatósága a jobboldali-konzervatívok körében lényegesen magasabb, mint más csoportokban. A hajléktalansággal kapcsolatos általános érzelmek vonatkozásában is érdemi eltérések tapasztalhatók a politikai-ideológiai csoportok között. A pozitív érzelmek (sajnálat, együttérzés) leginkább a baloldali-liberális beállítottságú budapestieket jellemzi, míg legkevésbé a jobboldali-konzervatívokat.

A politikai-ideológiai önbesorolás mellett kétféle beállítódást is vizsgált a kutatás: a tekintélyelvűséget és a szociális dominancia orientációt. Az eredmények alapján minél tekintélyelvűbb valaki, vagy minél inkább helyesli a más csoportok feletti dominanciát, annál elfogadhatóbbnak tartja a hajléktalanokkal szemben akár az erőszakot is.

sss
2019. október 22. | 20:33
Brexit káosz
sss
2019. október 22. | 14:58
1956, relikviák, műtárgyak, múzeum
sss
2019. október 22. | 20:33
Brexit káosz
sss
2019. október 22. | 14:58
1956, relikviák, műtárgyak, múzeum
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss