Az európai uniós tagállamok közül az egyik legkorruptabbnak tartott Bulgária csütörtökön úgy döntött, hogy az érdekkonfliktusok és visszaélések veszélye ellenére engedélyezi a politikai pártok magánforrásokból történő finanszírozását - írta az MTI.
A parlament ezzel egyidőben a költségvetési törvény módosításával drasztikusan csökkentette a bolgár pártok közpénzből történő támogatását, mindezt négy hónappal a helyhatósági választások előtt: az állam az eddig 11 leva (1813 forint) helyett 1 levát fizet a legutóbbi parlamenti választásokon elért szavazatok után.
A magánadományok felső határát eddig 10 000 levában (1,6 millió forintban) határozták meg, a pártok vállalatok által történő pénzelése pedig tilos volt. A parlament csütörtökön eltörölte a jogi és magánszemélyek adományának felső határát.
A változásnak azonnali hatása lesz az október-novemberben - az országot 10 éve szinte megszakítás nélkül irányító Bojko Boriszov konzervatív kormányfő hivatali idejének félidejében - esedékes helyhatósági választásokra.
Daniel Szmilov politológus szerint az új törvény ellentétes az európai modellel, amelyben a magánadományoknak van felső határa, míg az állam "forrásokat biztosít a pártoknak, hogy elkerüljék a magánérdekektől való függésüket és egyenlőséget biztosítsanak a számukra".
"Újabb korrupciós adóról van szó, amely teljesen tönkreteszi a politikai folyamatot" - tiltakozott a parlamentben Dragomir Sztojnev ellenzéki szocialista képviselő.
Valeri Szimeonov nacionalista képviselő szerint a vállalatoknak csak a hatalmon lévő pártokat áll az érdekükben finanszírozni, piacszerzés és az adminisztratív nyomásgyakorlás elkerülése érdekében.
A pártoknak nyújtott támogatások célja a politikai pluralizmus védelmezése (.) és a korrupció megállítása - írta tiltakozó nyilatkozatában 15 bulgáriai civil szervezet, közöttük a Transparency International.
Az EU-ban a bolgárokat tekintik a legkorruptabbaknak, Bulgária a Transparency International korrupciós listán 180 között a 77. helyen állt 2018-ban.