Szarvas Koppány: ha a választók dönthetnek a hülye és a korrupt között, akkor az utóbbit fogják választani

Szarvas Koppány Bendegúz saját bevallása szerint fiatalon a kommunizmussal is szimpatizált, ám később a liberális oldalon találta meg a számításait. Elsőként a Demokratikus Koalíciónál tűnt fel, majd 2017-ben a Momentumhoz "igazolt" át. Szarvas Koppány Bendegúz az Alfahírnek mesélt arról, hogy miért nem látta kormányzóképesnek, a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK-t, miért döntött inkább a Momentum mellett, illetve szerinte miért nem alkalmas főpolgármester-jelölt Puzsér Róbert.

Nem túl gyakori, hogy valaki ennyire fiatalon már politikával foglalkozzon. Téged mi motivált arra, hogy mégis belevágj a közéletbe?

Már kiskoromtól fogva érdekelt a közélet, és igen hamar eldöntöttem, hogy szeretnék én is részese lenni. Engem az motivál, hogy érdemlegesen hozzá tudjak járulni a munkámmal az itthon zajló folyamatokhoz. Ez folyamatosan érlelődött bennem.

Ideológiailag is hasonló voltál, vagy ez változott az idő során?

Nem, az rendkívül sokat változott. Számomra ez egy folyamatos ív volt. Nálam is megtörtént a józanodás, az ún. középre húzás.

Nem árulok el nagy titkot, amit korábban már „kiderített” rólam a propaganda, hogy 16 éves koromig még a kommunizmussal szimpatizáltam,

mert az igazságérzet hajtott, de idővel rájöttem, hogy az a rendszer nem arról szól. Így lettem végül liberális.

A liberálisokról szokták mondani, hogy mindig valami ellen szoktak kiállni. Erről mit gondolsz?

Szerintem közhely. Ez inkább a kormányra jellemző. Most is például megvétózta az EU-s klímacélokat, nem kis részben azért, mert „a libsik” is megfékeznék a klímaváltozást. A most regnáló Fidesz arról szól, hogy szembemenjen azokkal, akiket libsinek titulál, ha van reaktív politikát csináló párt, akkor azok ők.

És a DK minek tűnt? Miért pont ott kezdted a politikai pályafutásod?

Akkoriban a DK magát polgári nyugatos balközép pártnak definiálta. Számomra ez teljesen megfelelő volt. Jóval sokszínűbb párt volt. Akkoriban figyeltek is arra, hogy ez az elnökségben is leképeződjön. Volt ott konzervatív, liberális és klasszikus baloldali is.

Akkoriban én egy jól működő és életképes pártot láttam. A 2011-es palettán számomra az volt a legvállalhatóbb. Fontos, hogy egy olyan párt mögé álljak, akit képesnek tartok arra, hogy kormányzó erővé tud válni.

Mégis, hogy vezetett az út a DK-tól a Momentumig? Azt mondod, hogy működő -és kormányzóképes pártnak tűnt korábban a Demokratikus Koalíció. Ezek szerint ez a kép tört meg benned, vagy az történt, amit korábban Puzsér Róbert írt rólad, hogy a párt Ernst Röhm-je voltál, aki csalódott a vezérben, mert nem tudott vezető pozícióba kerülni a pártban.

Ha akartam volna, egészen biztos be tudtam volna magamat erőszakolni a DK vezetésébe. Ugyanakkor az az igazság, hogy nem akarok már ezzel foglalkozni. Én békében váltam el a párttól.

Valamilyen oka mégis volt, nem?

A Momentum számomra jobbnak bizonyult, mint a DK. Van olyan pont, amikor már nem kell foggal-körömmel ragaszkodni egy közösséghez, ha nem tudsz érdemi változást végrehajtani. Én nem akarok olyan lenni, mint a meghasonlott fideszesek. Azt láttam, hogy túl kényelmes volt a DK a szavazóbázist illetően.

Nem volt fogékonyság arra, hogy más rétegeket is komolyabban igyekezzenek megszólítani. Sajnos a Momentum felé sem akartak nyitni.

A DK-sok is több alkalommal foglalkoztak olyan álhírekkel, hogy a Momentumot a Fidesz hozta létre, hogy mégse kelljen az olimpiai rendezést bevállalni. Úgy tűnt számomra, hogy a DK már az elején fel akart minden hidat égetni azért, hogy a párt szavazói még véletlenül se pártoljanak át a Momentumhoz. Végül túlságosan zárt közeg volt nekem.

Korábban sok más párthoz hasonlóan a Momentumnak is az volt a jelmondata, hogy az egész elmúlt 30 évet le kell váltani. Ebben Gyurcsány is benne van.

Persze, hogy benne van, de nem érdemes egyedül a DK elnökét kiemelni. Nem szeretem a „mitizálást” egyik oldalról sem. Ahogyan a Fideszt sem érdemes „túldémonizálni, egyszerűen mert komolytalanná teszi a valós kritikát is. Ha mindig Gyurcsányra vetítjük ki a problémát, azzal csak erősítjük az ő mítoszát a hívei körében. Egyébként a Momentumosok maguktól nem szokták őt emlegetni, ha megfigyeled, mindig az újságírók kérdeznek róla. Az ellenzéki oldalon régóta van egy kényszeres helyezkedés abban a tekintetben, hogy ki tud jobban elhatárolódni Gyurcsánytól.

A Momentum erőn felül teljesített az EP-választáson és közel 10%-os eredményt ért el. Mi lehetett az oka a párt rendkívül jó szereplésének?

A legegyszerűbb válasz erre az, hogy el kell végezni az ország minden részén a terepmunkát és nem kell gyurcsányozni. Ez utóbbi azért fontos, mert az a kormánynak kedvez, ha az ellenzék mindig saját magával foglalkozik. Én azt látom, hogy amikor a politikai megmondóemberek nekiállnak Gyurcsányt szidni, akkor azzal azt hiszik, hogy mondanak valamit, pedig valójában nem. A mi pártunk mindenhol jelen volt és igyekezett mindenkihez eljuttatni az üzeneteit. Ez lehet, hogy közhelyesnek tűnik, de az eredmények minket igazolnak. Az nem lehet tevékenység, hogy hetente négyszer elmész az ATV-be és panelmondatokat mormolsz a TV-nézőknek, mert ott olyan személyeket tudsz megszólítani, akik már elköteleződtek valamelyik párt irányába.

Ősszel lesz egy önkormányzati választás, ahol a legtöbb helyen a kormánypárti jelölttel szemben, egyetlen egy ellenzéki jelölt fog indulni. A kormány részéről ezt az összefogást nyilván kritizálják, míg az ellenzék részéről arról van szó, hogy szükség van egy közös nemzeti minimumra is. Szerinted melyek azok a témák, amelyet minden ellenzéki párt közösen fel tud vállalni?

Az önkormányzat helyi ügyekről és személyekről szól. Itt érvényesül az a momentumos mondás, hogy nincs jobboldali szétrohadó játszótér, sem pedig baloldali szétszórt cigarettacsikk. Helyi szinten amúgy is elmosódnak a pártvonalak. Tehát ősszel helyi minimumokat kell felállítani.

És országosan? Mert az rendben van, hogy országosan összefognak, de ha az országgyűlési választáson is létrejön ez a fajta teljes összefogás, akkor nem az fog történni, hogy felszámolják önmagukat az ellenzéki pártok? Hogyan tarthatja meg egy ellenzéki párt a saját identitását?

Annak komolyabb felszámoló hatása lehet, ha egyszer tényleg megvadul a rezsim és elkezd börtönbe zárni ellenzéki politikusokat, mint például Törökországban vagy Oroszországban. A politikában mindig választani kell, és a politikusoknak is mindig választaniuk kell. És most választhatunk: az értékrendünk bizonyos elemeinek megvalósítását azért kell kitolnunk egy bizonyos ideig, hogy ne lehetetlenüljön el. Itt most egy „hibrid rezsim” ellen kell harcolni. Külföldön is számos példa volt ilyen együttműködésekre, de mégsem számolta fel magát az ellenzék.

Azt állítod, hogy az ún. diktatúra eljuthat arra a szintre, hogy „felszámolhatja” az ellenzéki pártokat, ezért döntést kell hozniuk egy adott helyzetben. Vállalniuk kell ezt a fajta együttműködést, hogy leváltsák a jelenlegi kormányzatot. Viszont, ha ezt az országgyűlésire vetítjük ki, és tegyük fel nyer ez az összefogás, akkor ennek van egy „kellemetlen” következménye, hogy 4 évig kormányozni kell. Ez esetben egy olyan koalíció jönne létre, amelybe egyaránt lenne jobboldali, baloldali és liberális erő is. Ha te lennél egy ilyen helyzetben, mi lenne az, amit a közös minimum érdekében feladnál, csakhogy működőképes legyen ez az összefogás.

A jelenlegi választási rendszer olyan, hogy könnyebb kétharmadot elérni. Tehát, ha az ellenzék képes összehozni egy győztes koalíciót, akkor jó eséllyel kétharmados többséget is tud szerezni. Október után lesz 2 és fél évünk arra, hogy kidolgozzunk forgatókönyveket arra, hogy ilyen esetben milyen lépésekre volna szükség. Másrészt lehet előrehozott választást is szervezni. Egy új, igazságosabb választási rendszerre van szükség elsősorban.

Tehát, akkor szerinted sem lehetséges, hogy egy egész ciklusnyi közös kormányzás alakuljon ki, mert túl nagyok a különbségek? Egy átmeneti időszakra volna szükség?

Egy közös minimumot kellene helyreállítani. Ebből a szempontból még jó is lenne, hogyha ilyen sokszínű kormányzás jönne létre. Ugyanis egy olyan alkotmányt lehetne létrehozni, ami egy közös többszörös alapon nyugodna.

Visszatérve arra, hogy arról beszéltél Magyarországon „hibrid rezsim” van. Ezzel szemben ugyanakkor rendkívül népszerű a kormányzat, amelynek stabil 2,5 milliós szavazótábora van jelenleg is. Nem lehet, hogy az ellenzéknek is óriási felelőssége van abban, hogy a Fidesz egymás után 3 alkalommal is kétharmados többséget tudott szerezni?

Van egy mondása az egykori fideszes propagandista, a néhai Arthur Finkelstein-nek, hogy

ha a választók választhatnak a hülye és a korrupt között, akkor a korruptat fogják választani.

A kormány pedig tényleg erre játszik, hogy minél inkább gyengébbnek látszódjon az ellenzék. A választók egy része az ellenzéket sajnos rosszabbnak látja a kormánynál is. Igaz erre a propagandájuk is ráerősít. Sajnos az ellenzéki politikusok és az ellenzéki megmondóemberek is benne vannak abban, hogy a legtöbben mégis a kormányt tartják erősebbnek.

Mi a véleményed arról, hogy Gulyás Gergely szerint a kormány legnagyobb ellenfele nem az ellenzéki pártok, hanem az ellenzéki újságírók. Mit gondolsz a jelenlegi ellenzéki médiáról?

A Fidesznek van egy elvakult világképe, hogy aki nincs velünk, az Soros Györggyel van. Az ő paranoid világképükbe ez teljesen beleillik. A kormánynál kialakult az a kép, hogy az ő sajtójuknál mindenki összetart. Éppen ezért ugyanezt gondolják az ellenzéki médiáról is. Viszont az egész mögött egy óriási cselszövést és összeesküvést sejtenek.

Az elmúlt hetekben tartottak egy budapesti előválasztást, amelyet Karácsony Gergely nyert meg. Így ő lesz Tarlós kihívója. Mi a véleményed Tarlós István személyéről és a városvezetési politikájáról?

Nekem korábban az előválasztás intézményével voltak aggályaim, mert „csodaszerként” adták elő. De most, hogy így helyén volt kezelve, illetve rendkívül sokan vettek részt rajta elégedett vagyok vele. Tarlós István számomra teljes mértékben alkalmatlan a város vezetésére. Gondolok itt olyan dolgokra, hogy Budapesten évtizedekkel ezelőtt megoldották a patkányproblémát, ezzel szemben most ismét ellepték a várost a rágcsálók.

Ha már a közös minimum: erre pártállástól minden magyar büszke lehetett volna eddig, hiszen leköröztük például a „műveltnyugat” metropoliszát, Párizst is e téren eddig.

De említhetném a hármas metró felújítását, az E-jegyrendszert vagy Vitézy Dávid kitúrását is. A legfontosabb fejlesztések az ő nevéhez voltak köthetőek. Tarlós csak egy valamihez ért: a felelősséghárításhoz. Én reális esélyt látok arra, hogy Tarlós verhető.

Puzsér Róberttel való „barátságotok” már-már legendásnak mondható. Mi a véleményed arról, hogy végül nem vett részt az előválasztáson?

Puzsér konzekvensen és kitartóan dolgozott azért, hogy az utolsó csepp komolyan vehetőségét is szétbarmolja. De az ő esetében azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ő inkább olyan szavazókat tud megszólítani, akik lehet amúgy Tarlósra szavaznának. Tehát Puzsér könnyen Karácsony Gergely malmára hajthatja a vizet. Szerintem Puzsér lehetne egyébként jó jelölt, de nem lett és ezt magának köszönheti.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss