A Sziget Zrt, amely a soproni fesztivál gazdája is, nem először kapott jókora összegű megrendelést a Terror Házától, és a kormány egyéb csatornákon keresztül is bőkezűen támogatja őket az adófizetők pénzéből – amelynek nagy része aztán külföldre kerül.
Az idei nyár egyik emlékezetes botránya, hogy a Volt-on bulizó fesztiválozók két koncert között megnézhették, hogyan zavarta haza egyedül a Vörös Hadsereget Orbán Viktor, és milyen hálás ezért a magyar nemzet. Az észak-koreai marketing-ipart lealázó kisfilmet a Terror Házát működtető Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTKK) készítette. A Sziget Zrt magyar kisebbségi tulajdonosai, Lobenwein Norbert és Gerendai Károly egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a videóval nincs semmi gond. Utóbbi furcsállta, hogy
"most lett ebből ügy, hiszen a politika régóta jelen van a fesztiválokon, számos hazai rendezvény például saját helyszínnel is beengedi a pártokat vagy az ifjúsági szervezeteiket. Mi is kaptunk sok ilyen megkeresést, de ettől inkább igyekeztünk távol maradni."
A Sziget egykori alapítójának párhuzama ott sántít, hogy
Fontos, és mindkét magyar fesztiválguru által diszkréten elhallgatott különbség az is, hogy a más rendezvényeken megjelenő pártokkal ellentétben a Terror Háza propagandafilmjét pénzért vetítették Sopronban. Nem is kevésért.
Az G7 hétfői cikkéből kiderül, hogy Schmidt Mária alapítványa 207,5 millió forintot fizetett a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt-nek. Az "együttműködés" nem új keletű. 2016-ban a Szigeten 300 millióért emlékeztek meg az 56-os szabadságharc hatvanadik évfordulójáról.
A sajátos logikára magyarázatot adhat, hogy a rendezvényszervező céget a kormány az elmúlt hat évben mintegy másfél milliárd forinttal tömte ki. Ez alatt az időszak alatt a cég adózott nyeresége összesen 3,3 milliárd forintra rúgott.
És ezek csak a hivatalosan is támogatásnak számító összegek. Az Orbán-videóéhoz hasonló, névleg "piaci alapon", állami szervezetekkel és cégekkel kötött szerződések nincsenek is benne. Pedig ezekből is jutott bőven. 2015 óta az MTVA, a MÜPA, a Hungarocontrol, a Szerencsejáték Zrt, a Magyar Posta, a Paksi Atomerőmű, és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) összesen 178 millió forintnyi megbízást adott a a Sziget Zrt-nek. Utóbbinak külön pikantériát ad, hogy az MTÜ-nél tanácsadóként dolgozik a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki amúgy a Sziget rendezvényszervező cégénél volt gyakornok és diplomamunkáját is erről a vállalkozásról írta.
A fentieket akár el is lehetne ütni a NER korrupciós Jolly Joker érvelési kártyájával: "Legalább magyaroknak megy a pénz".
Nos a Sziget Zrt esetében 2017 óta már ez sem áll meg. A cég 70 százalékát ugyanis Gerendaiék két évvel ezelőtt eladták az amerikai Providence Equity Partnersnek.
A sikeres alulról induló kezdeményezések tankönyvi példájának tartott Diákszigettől így jutottunk el az Orbán-rezsim gazdasági állatorvosi lováig, amely a klasszikus NER-biznisz szinte minden kötelező elemét felvonultatja:
- milliárdos állami támogatások
- zsíros, javarészt teljesen értelmetlen állami megrendelések (vajon mennyire szorult rá a fiatalok között végzett PR-szolgáltatásra, a Posta, a Paks II projekt, vagy az MTÜ?)
- Látványos Hűségeskü az Uralkodónak
- Személyes összefonódás az Uralkodócsaláddal
- Cinikus, "rigységet" és "politikai hisztériakeltés" emlegető nyilatkozatok a haszonélvezőktől
- Végül az állami forrásból csapolt pénzek nagy része külföldre megy.
Az egyszeri fesztiválozóknak inkább csak az Unicum-sör kombó marad, ám, ha abból eleget betolunk, ezt is meg tudjuk majd emészteni. A másnap ugyan minden bizonnyal fájdalmas lesz, de kit érdekel az országban, ahol az éjjel soha nem érhet véget?