Gyöngyösi: a szijjártói külpolitika után partvis és pajzs kell Kárpátalján

Gyöngyösi: a szijjártói külpolitika után partvis és pajzs kell Kárpátalján

A Jobbik európai parlamenti képviselője szerint hosszú távon meg kellene értetni Ukrajnával, hogy a magyaroknak járó autonómia nem szeparatizmus.

A Jobbik elnökhelyettese és európai parlamenti képviselője szerint, miközben Orbán Viktor éves tusványosi monológjában „kőműveskanalakról és kardokról álmodozott”, kevés szó esett a múlt heti ukrajnai választás eredményéről, ami „a Fidesz hathatós támogatásával a kárpátaljai magyarság számára olyan tragikus lett, hogy ahhoz inkább partvis kéne a törmelékek összesöpréséhez és egy jó erős pajzs a további támadások elhárításához”.

Gyöngyösi Márton a Facebook-oldalán kifejtette: ügyes politikával akár még magyar képviselő is bekerülhetett volna az ukrán parlamentbe, csakhogy az idei választásokon a kárpátaljai magyar politikát a budapesti kormánykörök írták.

„Ők pedig csak azt felejtették el, hogy Kárpátalján ukránok és más nemzetiségek is élnek, akik nem feltétlenül vevők a magyar kormányzat nemzeti romantikájára”

 - tette hozzá a Jobbik politikusa. Szerinte az éppen háborút folytató országban a helyi magyarság nem feltétlenül örül neki, ha a szeparatizmus vádjával kell élniük. Gyöngyösi Márton a  „szijjártói külpolitika állatorvosi lovának” nevezte, hogy Kárpátalja és a külhoni magyarság nem szerzett képviseletet az ukrajnai választáson.

A jobbikos politikus a jelenlegi helyzetet úgy látja: Ukrajnában felállt egy teljesen új vezetés egy politikai múlttal nem rendelkező fiatal színész, Volodimir Zelenszkij mögött, aki orosz nyelvű környezetből származik, tehát valószínűleg kompromisszumkészebb volna magyar ügyekben is. Az „elbaltázott, agresszív szijjártói hisztipolitika miatt” azonban nincs kivel tárgyaljon, mert az ukrán parlamentben többé nem ül magyar nemzetiségű képviselő.

Gyöngyösi Márton szerint másképp is lehetett volna, hosszú távon meg kellett volna értetni Ukrajnával, hogy a magyaroknak járó autonómia nem szeparatizmus, hanem egy olyan intézmény, mely egyaránt szolgálna magyart, ukránt, ruszint, vagy éppen románt Kárpátalján.

„Akkor talán arra sem volna szükség, hogy Budapestről a helyi viszonyokat nem ismerő politikusok kísérletezgessenek a kárpátaljai magyarok kontójára. Akkor talán javulna a magyar–ukrán viszony és Budapestnek sem kellene folyton szócsatákat vívni Kijevvel. Csak hát akkor hogyan hoznák a Fideszesek függő helyzetbe az ottani magyarokat? Sajnos ez az, amiért nekik semmi sem elég nagy ár. Még a nemzet érdekeinek elárulása sem”

- fogalmazott a Jobbik elnökhelyettese és európai parlamenti képviselője.