Augusztus elsejével életbe lép a burkatilalom Hollandiában

Augusztus elsejétől életbe lép Hollandiában az úgynevezett burkatilalom, vagyis tilos lesz az arcot elfedő viselet az oktatási, illetve egészségügyi intézményekben, a kormányzati épületekben, valamint a tömegközlekedési eszközökön.

A holland parlament tavaly júniusban fogadta el a törvényt, az alsóház 2016-ban már megszavazta a részleges tilalmat. A törvény valójában nem csak a burkát, hanem a nikábot, az arcot elfedő minden ruhadarab és eszköz, így a símaszk és a motoros bukósisak viseletét is betiltotta a középületekben. A hidzsábra (a fejkendőre, ami a hajat és a homlokot csak részben takarja) viszont nem vonatkozik a törvény.

Hasonló szabályozás Franciaországban, Belgiumban és Dániában is érvényben van. A francia tiltás után az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-es ítéletében helybenhagyta a döntést, és megállapította, hogy az nem sérti a vallás szabad gyakorlását.

Hollandiában korábban több nagyváros vezetője is jelezte, hogy nem hajlandó vagy legalábbis lehetetlennek tartja érvényt szerezni.

Az Amnesty International (AI) holland szervezete már korábban is felszólalt a burkatilalom ellen, kedden a Twitteren azt írták: a nők szabadon választhatják meg, mit viselnek. Szerintük a tiltás nem oldja meg a problémákat, és sérti az emberi jogokat.

 

Geert Wilders, a jobboldali-bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője erre azt írta, az AI a saríát támogatja azzal, hogy ellenzi a tilalmat, és inkább az Iránban a kendőviselés ellen, nagy kockázatot vállaló tüntető nőkkel foglalkozzanak. Az AI sem maradt adós a válasszal, és arra hívták fel a holland politikus figyelmét, hogy Iránban is jelen vannak, támogatják az iráni aktivistákat.

Wilders egyébként egy szerdai Twitter-bejegyzésében is reagált az augusztus elsejétől életbe lépő törvényre, a következőképpen fogalmazott:

„Holnaptól tiltva. Végre! Mert ez a mi országunk. Szeretnél burkát viselni, akkor menj Szaúd-Arábiába vagy Iránba.”