"Ellenzéki képviselőként azt is meg kell mutatnom Európában, hogy az orbáni rendszeren kívül is van Magyarország"

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

Gyöngyösi Mártont, a Jobbik elnökhelyettesét és újdonsült európai parlamenti képviselőjét e-mailben értük utol, és arról kérdeztük, mennyiben más a brüsszeli parlamenti munka, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár a Jobbik számára a következő uniós parlamenti ciklus, hogy változott a párt nyugati megítélése az utóbbi időben. Az EP-képviselőt arról is faggattuk, milyen kilátások állnak a Jobbik előtt a hazai politika színterén.

Milyenek az első tapasztalatai az Európai Parlamentről? Miben más mint a magyar törvényhozás, olyan-e a munka, mint amire számított?

Talán a legalapvetőbb különbség, hogy az Országgyűléssel ellentétben, az Európai Parlamentben akkor sem veszik el a szót az embertől, ha olyat mond, ami a levezető elnöknek nem tetszik. A tréfát félretéve, sajnos Magyarországon a parlamentarizmust a kormánypárt valóban nagyon kiüresítette, ezzel szemben

"az EP-ben komoly viták folynak és már régen nem az uborka görbületéről, hanem az egész Európa jövőjét meghatározó kérdésekről."

Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament szerepe a jövőben még jobban fel fog értékelődni, hiszen egyre több olyan kérdéssel szembesülünk, melyek nemzetállami szinten már nem megoldhatóak. Ilyen a globális felmelegedés, vagy éppen a migráció kérdése, mely szorosan összefügg a klímaváltozással is, de akár a bérkérdés is, hiszen Közép-Európa felzárkóztatása csak közös európai összefogással sikerülhet.

Az első benyomások az Európai Parlamentről tehát jók, én azt kaptam, amire számítottam, de persze ennél sokkal fontosabb, hogy a választók is azt, vagy jobbat kapjanak, mint amit vártak a voksoláskor. Úgy látom, hogy erre megvannak az eszközök és a lehetőségek és ez a legfontosabb.

Európai parlamenti szűzbeszédét Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké választása kapcsán mondta el, amiben az "euroszkepticizmus erősödésére" figyelmeztetett. Hogy fogadták ezeket a gondolatokat egy nyugaton jellemzően euroszkeptikusként számon tartott párt képviselőjétől?

Amikor megkaptam a lehetőséget egy egy perces felszólalásra, magam sem gondoltam, hogy több padsorból is ekkora tetszést és tapsot kap majd az ominózus kijelentésem arról, hogy az emberek feje fölött, zárt ajtók mögött meghozott döntések az euroszkepticizmust erősítik.

"Úgy tűnik, sikerült egy olyan témát megfognom, mely politikai oldaltól függetlenül jelenleg sok európai politikus számára fontos."

Ez nem csoda, hiszen mindenki arról beszél, hogy közelebb kellene hozni Európát az emberekhez és demokratikusabbá kellene tenni az Unió működését, majd a legfontosabb személyi döntést, felrúgva minden ígéretet, zárt ajtók mögött hoznak meg. Ez lehet, hogy tetszik néhány Orbán Viktorhoz hasonló vezetőnek, de nem tetszik sem az embereknek, sem pedig azoknak a képviselőknek, akik mégiscsak megmérették magukat egy választáson. Nyilván az eredmény is ennek megfelelően alakult és Ursula von der Leyen nagyon szűk többséggel kapott bizalmat. Mivel a szavazás névtelen volt, nem kizárt, hogy még saját pártcsaládjában sem mindenki támogatta...

"Kivéve persze a Fideszt, amely hangosan éljenezte meg ezt az egész Európában nagy kritikával fogadott döntést."

Azt gondolom, hogy ez jól megmutatja, hogy ki euroszkeptikus. A Jobbik álláspontja az volt, hogy bízzunk az emberekben és fogadjuk el a döntésüket.

"Ezzel szemben mások kivették a döntést az európaiak kezéből, mert nem tudták elfogadni annak eredményét."

Ebben a kérdésben mindenki számára világos lehet, hogy ki hol áll, beleértve a Jobbikot is, melynek megítélését éppen az ilyen szavazások is formálják.

Ön a közösségi médiában is hangot adott annak, hogy von der Leyen pozícióba juttatásával az európai választópolgárok akarata helyett megint a zárt ajtók mögötti alkuk érvényesültek. Egy ilyen kezdet után mi várható, hogyan alakul majd az EU jövője a következő években, és mit jelent ez Magyarország számára?

Nagyon fontosnak tartottam megjegyezni, hogy nekem nem Ursula von der Leyen személyével, vagy elképzeléseivel volt gondom, hanem a megválasztásának módjával. Manfred Webert sem tartottuk volna ideális jelöltnek, a szocialista Frans Timmermanst pláne nem. Ám azt nem lehet elvitatni, hogy csúcsjelöltként mindketten végigkampányolták a választások előtti időszakot. Sajnos egyes vezető európai politikusok úgy tűnik, még nem állnak azon a szinten, hogy képesek legyenek egyenesen politizálni és ezért végül Angela Merkel bizalmasaként von der Leyen került az Európai Bizottság élére. Lássuk meg, hogy mi lesz belőle!

A programbeszédét jónak tartottam és számos elképzelése, köztük a jogállamiság védelmét érintő intézkedések, vagy a klímapolitikai tervek fontos és támogatni való témák. Bízom benne, hogy von der Leyen túl tud lépni a megválasztása körüli botrányon és sikeresen vezeti majd az Európai Bizottságot, hiszen ez mindannyiunk érdeke.

"Ami Magyarországot illeti, sajnos van okunk a borúlátásra. Egyértelmű, hogy mára az Orbán-kormány hisztipolitikája teljesen elszigetelte az országot."

Ezt ideig-óráig, amíg jönnek az uniós pénzek, sikerpropagandával el lehet fedni az emberek elől, ám jelenleg éppen az a veszély fenyeget, hogy az uniós pénzeket jogállamisági és antikorrupciós feltételekhez kötik. Az Orbán-rendszer kudarcáért ugyan kevés könnyet hullatnánk, ám a gond az, hogy

"a forrásmegvonást nem Mészáros Lőrinc, hanem a magyar emberek fogják megérezni a pénztárcájukon."

Miközben itthon azt próbálják eladni, hogy Orbán Viktor európai szintű politikus, Brüsszelben vert hadként meghunyászkodva próbálnak éppen némi engedményt kicsikarni. Ha azonban ez nem sikerül nekik, azt sem lehet kizárni, hogy valóban elkezdik előkészíteni Magyarország kiléptetését az Európai Unióból. Ez végzetes következményekkel járhat az ország számára. Ezért is van most nagy felelőssége egy magyar ellenzéki EP-képviselőnek.

Független képviselőként bekerült az Európai Parlament Külügyi Bizottságába, ezt mekkora sikerként kell értékelni? Milyen döntések születnek ebben a testületben, önnek mekkora ráhatása lesz ezekre, illetve a többi magyarországi párt vonatkozásában milyen súlya van egy ilyen pozíciónak?

A Külügyi Bizottság talán a legnagyobb presztízsű bizottság az Európai Parlamentben, melybe a nagy pártcsaládokból is gyakran csak a legbefolyásosabb képviselők tudnak bekerülni. Jelenleg is van olyan bizottsági tag, aki korábban országa külügyminisztere, vagy éppen miniszterelnöke volt.

"Ide bekerülni még egy nagy frakció tagjaként is komoly siker és lehetőség."

Az, hogy függetlenként be tudtam kerülni, komoly lobbizás és némi szerencse eredménye. A mostani parlamentben ugyanis a korábbiaktól eltérően nagyon sok a független képviselő, így megesik, hogy függetlenként könnyebb mozogni, mint egy pártcsalád tagjaként. Ez látszott a bizottsági helyeken is, hiszen a Külügyi Bizottságba rajtam kívül más magyar ellenzéki képviselő nem tudott beülni, hiszen előlük a pártcsalád nagyobb tagjai elvették a helyet, nekik pedig csak más szakterületek jutottak.

Ami a megszülető döntéseket illeti, nyilván nem véletlen a bizottság tekintélye. Az eddigi ülések nagy részét is komoly szakmai színvonal jellemezte. Egy ilyen bizottság előtt nemegyszer miniszterelnökök jelennek meg és számolnak be országuk helyzetéről. Az itt születő döntéseknek pedig nagy hatásuk van az EU külpolitikájára, ami nekünk, magyaroknak különösen fontos, hiszen a mi határaink az Unió külső határai is.

Ez a bizottsági tagság milyen jelentőséggel bír a nyugaton több stigmával is megbélyegzett Jobbik számára, illetve személyesen önnek, akit egy évekkel ezelőtti nyelvbotlásért a legutóbbi kampányban is igaztalan vádakkal illettek? Értékelhető annak a jeleként, hogy a párt kezd más megítélés alá esni az európai politikai és diplomáciai körökben?

Egy politikus sohasem sértődhet meg, még akkor sem, ha igaztalan vádakkal illetik, hiszen ez is a szólásszabadság velejárója.

"Éppen ezért nem is valamiféle elégtétel, hanem a magyar emberek és a Jobbik támogatói miatt fontos, hogy fontos pozíciókat kaphassunk meg."

Ami Magyarországon jelenleg zajlik, azt egész Európában jól látják és bár gyakran úgy érezhetjük, nagyon lassan reagálnak, azért érkeznek visszajelzések arról, hogy ami itthon folyik, az nagyon nincsen rendben.

Mára közhellyé vált, hogy a Fidesz egy vállalhatatlan, szélsőjobboldali erő, amely egyre nyíltabban egy ázsiai jellegű egypártrendszert próbál kiépíteni. Ezzel egy időben figyelik a Jobbikot is, amely ma az a jobboldali-konzervatív erő, amellyel szót lehet érteni.

"Ennek jeleit már nagyjából másfél-két éve tapasztaljuk, az Európai Parlamentben elért sikerek pedig beleillenek ebbe a sorba."

Az EP-választások előtt ön többször is hangsúlyozta, hogy az uniós politikai színtér fontos terepe lesz a Jobbik kapcsolatépítésének. Ezzel kapcsolatban valóra váltak a reményeik, sikerül partnereket találni Brüsszelben?

A kapcsolatépítés olyan, mint a házépítés. Idő kell hozzá és persze soha sincs teljesen készen, mindig lehet még valamit alakítani. Az eddig eltelt egy hónapot sikerként értékelem, az eredmények magukért beszélnek, ám az igazi nagy munka csak szeptemberben kezdődik majd. Szerencsére nekünk van egy jó programunk, ez megkönnyíti a dolgunkat.

Többször nyilatkozta azt is, hogy a Jobbik szeretne valamelyik konzervatív jobboldali európai pártcsalád soraiba bekerülni, ám ez végül nem sikerült. Ez mennyiben változtatja meg a párt európai stratégiáját, hogy befolyásolja majd az érdekérvényesítő képességét és a szövetséges-keresést?

Azt, hogy nem sikerült, akkor mondanám, ha öt évig egy helyben toporognánk, jelenleg azonban nem ez a helyzet. Az elmúlt hetekben a pártcsalád kérdését már csak azért sem forszíroztuk, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy az első hetekben könnyebb függetlenként mozogni.

Természetesen ennek az is az oka, hogy jelenleg nagyon sok a független képviselő és így ki tudjuk harcolni a minket megillető helyeket, vagy felszólalási időket és ebben nem korlátoznak le minket a nagyobb országok nagyobb pártjai.

"Ezzel együtt is hosszú távon a pártcsaládhoz való tartozás a legelőnyösebb alternatíva és ezen dolgozunk is."

Mi lesz az ön és a Jobbik legfontosabb célja a követező európai ülésszak során, milyen ügyekre szeretné ráirányítani a figyelmet?

Elsősorban a programunkban is leírt kérdések.

"Ezek közül is kiemelkedő a Bérunió céljainak előmozdítása, azaz az Európai Unión belüli bérkülönbségek mérséklése, ezzel pedig az egyre kritikusabbá váló elvándorlás orvoslása."

Úgy látom, hogy erre a kérdésre minden eddiginél nagyobb figyelem irányul és ez a jövőben fokozódni fog. Amikor 2016-ban először felvetettük a bérkiegyenlítés kérdését, sokan legyintettek, amikor több országban aláírásgyűjtésbe kezdtünk, többen is kételkedtek. Ma már egész Európa az európai minimálbérről beszél, ami egy első lépés lehet az ügyben, mi azonban itt nem szeretnénk megállni és szeretnénk a szükséges gazdasági feltételeket megteremteni ahhoz, hogy a közép-európai bérek tartósan közeledhessenek a nyugatiakhoz. Ugyanilyen egyre fontosabb téma a környezetvédelem ügye és a globális felmelegedés elleni küzdelem, melyben a Jobbik már kiadta öt pontos kiáltványát.

Nem kerülhetjük meg a jogállamiság kérdéskörét sem, hiszen ezen a téren Magyarországon egyre súlyosabb a helyzet.

"Nekem ellenzéki képviselőként azt is meg kell mutatnom Európában, hogy az orbáni rendszeren kívül is van Magyarország és a magyar emberek nem lehetnek felelősek azért, amit a Fidesz művel."

Ezt különösen fontos hangsúlyozni akkor, amikor egyre valószínűbb, hogy a kormány felelőtlen politikája miatt hazánkat pénzügyileg szankcionálni fogják. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ezen a téren teremthetne tiszta helyzetet a valódi bűnösök megtalálásával.

Ezek közül melyik területen számít a többi magyar képviselő támogatására?

Értelemszerűen a Fidesz képviselőire aligha számíthatunk a fenti ügyekben, hiszen az ő politikájuk pont a magyar emberek éhbérért dolgoztatásán, a mindenki által érezhető klímaváltozás tagadásán és az uniós pénzek lenyúlásán, valamint a demokrácia felszámolásán alapszik. Azonban több kérdésben úgy látom, hogy lesz majd lehetőség a közös munkára a legtöbb ellenzéki magyar képviselővel. Én megpróbálom meggyőzni őket arról, hogy az európai minimálbéren túl is tennünk kell a teljes bérrendezésért, az Európai Ügyészség tekintetében pedig azt hiszem, hogy már beszélhetünk egy "minimumról", hiszen ezt mindenki elfogadja.

Ahogy arról portálunk is beszámolt, a magyar ellenzéki képviselők egy együttműködést elősegítő kerekasztalt alapítottak Brüsszelben. Ez mennyire könnyíti meg a kinti munkát, milyen a kapcsolata az ebben résztvevő politikusokkal? Illetve mennyire zárja ki ennek működése a kormánypárt delegáltjaival akár az ügyek mentén történő közös munkát?

"Szerencsésebb országokban teljesen megszokott dolog, hogy a nemzeti delegációk pártokon felülemelkedve egyeztetnek egymással, hiszen a nemzeti érdeket előrébb valónak gondolják az ideológiai különbségeknél."

Sajnos Magyarország nem tartozik ezen szerencsés országok közé, hiszen a Fidesz célja az ország nem kormánypárti részének teljes jogfosztása, ellehetetlenítése, vagy éppen elüldözése. Ebbe pedig nem fér bele, hogy Brüsszelben, vagy Strasbourgban közös célokról beszélgessünk – adja persze magát a kérdés, hogy egy B-kategóriás celeb életútjával rendelkező Deutsch Tamás, vagy egy sorosozáson felkapaszkodott Hidvéghi Balázs ugyan milyen kérdésekben lehet illetékes.

Én ezt szomorúnak tartom, de ha ez a helyzet, akkor úgy gondolom, hogy fontos, hogy legalább az ellenzéki képviselők egyeztessenek. Ez nem egy kerekasztal és nincsen semmiféle egyetértési kötelezettség, ez mindössze arról szól, hogy tudunk egymás mozgásáról és ha van olyan terület, amiben egyetértünk, akkor segítjük egymás munkáját, ügyek mentén. Ez nyilván azt feltételezi, hogy a személyes kapcsolatunkban félretesszük a világnézeti különbségeket.

"A magyar dolgozók bére, vagy a környezetvédelem nyilván nem lehet jobb- vagy baloldali kérdés."

De persze vannak kérdések, amelyekben nem fogunk egyetérteni és éppen ezért fontos, hogy ezeken a megbeszéléseken a három baloldali-liberális párt mellett egy jobboldali vélemény is megjelenjen. Így teljes a magyar emberek képviselete.

Többször is azt ígérte, hogy nem fog eltűnni a magyar politikából, illetve a Jobbik közösségéből. Hogy látja, Brüsszelben és Budapesten is aktív tud maradni? Mennyire tudja ellátni az elnökhelyettesi teendőit?

"Nem hogy nem tűnök el, de szeptemberben ismét országjárásra indulok és személyesen fogok segíteni az önkormányzati kampányban."

A mai napon, mivel éppen Budapesten vagyok, részt vettem a Jobbik frakcióülésén, de ha nem lennék itthon, ma már az sem akadály: informatikusaink segítségével egy titkos csatornán keresztül videóbeszélgetésben jelen tudok lenni. A múlt heti elnökségi ülésen debütált ez a technika, és ha két dimenzióban is, de teljesen jelen voltam az ülésen, pedig ezerötszáz kilométeres távolságban ültem Budapesttől.

Sokáig az európai parlamenti képviselőséget kicsit a képviselő kényelmi szempontjai szerint közelítettük meg és mivel Brüsszel, Strasbourg és Magyarország között ingázni nem pihentető életmód, ezért azt gondoltuk, hogy aki kikerült az EP-be, az már ott is marad és eltűnik a hazai közéletből. Ebben az is benne volt persze, hogy az EP közel sem volt olyan fontos intézmény, mint ma.

"De ahogy egy vidéki képviselő nem tűnhet el a saját választókerületéből csak azért, mert beválasztják az Országgyűlésbe, úgy az EP-képviselő sem tűnhet többet el Magyarországról csak azért, mert a hét egy részét külföldön tölti."

Hogy is vihetném be a magyar emberek problémáit az Európai Parlamentbe, ha nem ismerném őket testközelből? A magyar közéletben mindenképpen jelen leszek a jövőben és ugyanígy a Jobbik életében is, hiszen számos tervem van a jövőre nézve, melyek Magyarországhoz és a Jobbikhoz kötődnek.

Mint emlékezetes, önt Jakab Péter váltotta a Jobbik-frakció élén. Milyen a kapcsolata az utódjával, illetve tudja-e segíteni a mostani frakcióvezető munkáját?

"Azt gondolom, hogy Péternél alkalmasabb embert keresve sem találhattunk volna a frakció élére."

Számomra nagy megnyugvás volt, hogy a frakciót neki adhattam át és biztos vagyok abban, hogy ebben a feladatkörben is kiválóan meg fogja állni a helyét. Péterrel napi kapcsolatban vagyunk és minden fontos döntést egyeztetünk. Én igyekszem az elmúlt időszak tapasztalatát átadni, nekem pedig Péter lendületessége óriási inspirációt jelent. Bár jogilag az EP-képviselő nem része az országgyűlési frakciónak, valójában a brüsszeli és a budapesti munka kiegészíti egymást, egyik sem kerek a másik nélkül, ráadásul bizonyos esetekben az EP-képviselőnek joga van a magyar parlamentben is felszólalni.

Ha már a hazai politika vizeire eveztünk, ön hogy látja a Jobbik jövőjét? Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a párt ismét az ellenzék vezető ereje, illetve a Fidesz potenciális kihívója legyen? Előrelépést jelenthet ebben az őszi tisztújítás?

A Jobbik még Vona Gábor vezetésével elindult egy úton, amelyen azonban nem tudott végigmenni. Az okok között ugyanúgy voltak belső hibák, például a 2018-as választás eredményeinek túldramatizálása, ahogyan külső erők keltette feszültségek, gondolva itt a Fidesz beépített embereinek kissé zajos lelepleződésére és kényszerű búcsújára, vagy éppen az ÁSZ jogtalan bírságaira.

Noha 2019 tavaszán a párton belül már egy jövőbe tekintő, optimista hangulat uralkodott, úgy tűnik, hogy a választók számára ezt nem sikerült láthatóvá tenni.

"A következő elnökség feladata, hogy ezen a félbemaradt úton végigmenve lezárja a Jobbik átalakulásának időszakát és már egy teljesen megújult pártként hiteles modern konzervatív, nemzeti és egyben európai alternatívát nyújtson."

Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan program, amellyel a magyar emberek nagy része egyetért. Az üzenet eljuttatásában persze nagy szerep jut a tagságunknak és a mögöttünk álló, egyre bővülő szellemi holdudvarnak is. Nem titok, hogy ebből a munkából én is szeretném kivenni a részem.

Gyöngyösi: a szijjártói külpolitika után partvis és pajzs kell Kárpátalján

A Jobbik elnökhelyettese és európai parlamenti képviselője szerint, miközben Orbán Viktor éves tusványosi monológjában „kőműveskanalakról és kardokról álmodozott", kevés szó esett a múlt heti ukrajnai választás eredményéről, ami „a Fidesz hathatós támogatásával a kárpátaljai magyarság számára olyan tragikus lett, hogy ahhoz inkább partvis kéne a törmelékek összesöpréséhez és egy jó erős pajzs a további támadások elhárításához".

 

sss
2019. október 20. | 16:07
Borkai Zsolt
sss
2019. október 20. | 16:07
Borkai Zsolt
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

sss
2019. október 20. | 19:54
Trump rögtön lecsapott az éles pengeváltásra, és a Twitterén azt írta: Hillary megőrült!
sss
2019. október 20. | 18:49
A Mueller-bizottság csaknem két évig tartó vizsgálódás után az idén tavasszal hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint nem történt ilyen jellegű összejátszás.
1
sss
2019. október 20. | 17:20
A szocialista EP-képviselő szerint ez egyszerre kell, hogy elgondolkodtassa Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, az Európai Néppárt vezetőit és a magyar választókat is.
sss
2019. október 20. | 15:48
A pénzügyminiszter szombaton a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlésén vett részt Washingtonban.
Az egykori pártelnök követeli, de pártja nem adja vissza neki az admin jogot.
Meg kell ismételni a választást.
Az ingatlanárak növekedésével szemben a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése lenne.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András
sss
2019. október 20. | 19:54
Trump rögtön lecsapott az éles pengeváltásra, és a Twitterén azt írta: Hillary megőrült!
sss
2019. október 20. | 18:49
A Mueller-bizottság csaknem két évig tartó vizsgálódás után az idén tavasszal hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint nem történt ilyen jellegű összejátszás.
sss
2019. október 20. | 15:48
A pénzügyminiszter szombaton a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlésén vett részt Washingtonban.