Akkor ennyit az állatvédelemről: tíz kutyát halálra éheztetett, nem kért rá letöltendőt az ügyészség

Akkor ennyit az állatvédelemről: tíz kutyát halálra éheztetett, nem kért rá letöltendőt az ügyészség

Vasárnap állatvédő szervezetek sora országos tiltakozóakcióban hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatóságok nem alkalmaznak elrettentő erejű, szigorú büntetéseket az állatkínzókkal szemben.

Hogy az állatvédőknek mennyire igazuk volt, arról a Miskolci Járási Ügyészség tett tanúbizonyságot, miután –kapaszkodjanak-,

próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést indítványoztak egy olyan ember ellen, aki szó szerint halálra éheztetett és szomjaztatott 10, kennelbe zárt kutyát.

Az ügyészségi honlapon megjelent közlemény szerint a 40 éves nő 2015 őszétől 2017 októberéig a Hernádnémetiben lévő házának udvarán kennelekben elzárva tartott 12 db agár fajtájú kutyát.

Az állatok gondozását, etetését, itatását teljes mértékben elhanyagolta, így a rendőrök 2017 októberében a kennelekben és az udvaron szétszórva 10 elhullott kutya oszlásnak indult tetemét találták meg.

Amikor állatvédők felfedezték a haláltelepet, több képet is készítettek a helyszínről, igaz, ők nem 10, hanem valójában 15 tetemet találtak:

A kutyák egy része már hónapokkal, míg más részük 1-2 héttel korábban pusztult el, de a vádlott nem gondoskodott az elföldelésükről sem. A még élő két állatot is a tetemek mellett hagyta.

Valamennyi állati tetem kórosan lesoványodott kutyáé volt.

A kennelekben a belső és külső oldalon is kaparási nyomok voltak abból eredően, hogy az állatok próbáltak kiszabadulni.

A vádlott ivóvizet, élelmiszert nem biztosított az állatoknak, az ingatlan egész területén a tetemekből áradó szag terjengett.

A vádlottnak az állatokkal való bánásmódja 10 kutya pusztulását okozta, valamint alkalmas volt arra, hogy a még életben maradt 2 állat is egészségkárosodást szenvedjen – állapították meg.

És egy ilyen elvetemült gonosztevő az igazságszolgáltatás előtt állva azzal szembesülhetett, hogy az ügyészség a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható állatkínzási bűncselekmény után nem csak szabadlábon engedte védekezni, de ellene mindössze próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

Ennél egyértelműbb bizonyítékot már tényleg nem lehet felmutatni arra nézve, hogy az igazságszolgáltatást teljesen hidegen hagyják az állatkínzási ügyek, ellenére annak is, hogy a gerinces állatokkal kegyetlenül bánó személyek nyilvánvalóan alkalmatlanok a fejlett emberi kapcsolatokra, és veszélyt jelentenek a társadalom egészére is.