Varga Judit: bevándorláspárti bosszúhadjárat

Varga Judit
MTI

Hétfő délután zajlott a magyar kormány meghallgatása Brüsszelben, a hetes cikkelyes eljárás következtében az Európai Unió általános ügyek tanácsa foglalkozott a magyar demokrácia állapotával, zárt ajtók mögött. A magyar csapat vezetője Varga Judit igazságügyi miniszter volt.

Azt üzente az egyik EP-képviselő Varga Juditnak, hogy ne mártírkodjon

Jelenleg is zajlik a zárt ülés, ahol EU-s miniszterek vitáznak a magyarországi jogállamiságról és a hetes cikkely szerinti eljárásról. Varga Judit igazságügyi miniszter is jelen van, Twitteren azt írta, hogy "A tények a mi oldalunkon állnak. Megvédjük Magyarországot!"

Hivatalos információk csak korlátozottan kerültek nyilvánosságra az eseményről, Varga szerint nem volt üvöltözés, a delegáció tagjai intelligens módon kezelték a "megmosolyogtató, csetlő-botló kérdéseket". Ezt kiegészítette a szokásos bullshittel: a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratáról van szó Magyarország ellen, a vádak alaptalan koholmányok.

Varga a már jól ismert érveket is felhozhatta: egyrészt maga az eljárás is jogellenes, mert a Sargentini-jelentés elfogadásakor a magyar kormány értelmezése szerint rosszul számolták a szavazatokat, az EU bírósága pedig még nem döntött erről a kérdésről. Másrészt olyan témákat nem szabadna elővenni egy ilyen meghallgatáson, amelyekben már volt, vagy jelenleg is zajlik kötlezettségszegési eljárás. Harmadrészt az egész ügy politikailag motivált és valójában a bevándorlásról szól.

Beszéd

Az Azonnali írt a Varga Judit nyitó felszólalásában elhangzó gondolatokról, röviden:

  • az új Bizottság felállása után, a következő években is illetékes biztosok jelenlétében kellene vitázni
  • szerinte a mostani német-belga jogállamisági-javaslat egy kormányközi mechanizmus lenne, miért tárgyalnak erről a Tanácsban?
  • a tagállamközi jogállamiság-vizsgálat megfelelő is lehetne - itt konstruktivitást mutatott a politikus, az a cél, hogy ne a Bizottság foglalkozzon ezekkel
  • a jogállamiságnak különböző jelentései vannak a tagállamokban, az eltérő politikai és jogi hagyományok miatt, ezért lenne szükség arra, hogy maguk a tagállamok legyenek illetékesek
  • Varga arra törekedett, hogy két frontot mutasson be: tagállamok vs Bizottság

Kik voltak az ülésen?

A 444 hozzájutott néhány információhoz a meghallgatásról. Az ülés egy nyolcórás maraton egyik napirendi pontja volt, fáradt résztvevőkkel, amit Varga csak tetézett a hosszú beszédével. Összesen tíz kormány képviselője tett fel kérdéseket. Az eljárás magasabb szintre emeléséhez ennél több szavazatra lesz szükség a Tanácsban.

Miről kérdeztek?

A meghallgatás alapját a Sargentini-jelentés adja, így nyilván ennek mentén haladtak a kérdezők. A holland és német kormány képviselői a korrupcióról érdeklődtek, Varga azzal hárított, hogy a külső megfigyelők rosszul látják a helyzetet, a magyar összeférhetetlenségi szabályok európai szinten is szigorúak. A lap szerint a miniszter azt is kijelentette, hogy a magyar ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót és szerinte nem érkezne ennyi külföldi befektetés Magyarországra, ha az üzletfelek aggódnának a korrupció miatt.

Frans Timmermans jelenlegi jogállamisági, jövőbeli zöldügyi biztos az Euronewsnak arról beszélt, hogy a magyar politikusok szemtől szemben sokkal barátságosabbak, mint a sajtóban. "Mást mondanak a magyar sajtónak és mást mondanak nekünk" - jellemezte a a magyar kormány kommunikációs szokásait a politikus.

A svéd, dán, spanyol és francia politikusoknak jutott a sajtószabadság kérdése, itt konkrétan szóba kerülhetett a KESMA, valamint az EBESZ jelentése, mely szerint a 2018-as választás tisztaságára rossz fényt vetett a közmédia kormánypropagandája. Varga szerint piaci folyamat eredménye, hogy több mint 400 médium került egy irányítás alá, a kormánynak ehhez nincs köze, a sajtószabadságot az NMHH védelmezi, tagjait kétharmados többséggel választotta a parlament.

A dánok kitértek az igazságügyre is, konkrétan az Országos Bírói Tanács és Handó Tünde közötti ellentétre. Varga szerint az ilyen konfliktusok épp azt bizonyítják, hogy jól működik a fékek és ellensúlyok rendszere, élénk szakmai vitákkal.

A spanyolok érdeklődtek a lex CEU-ról, a magyar miniszter úgy látja, a felsőoktatási törvény módosítása a színvonal javítását szolgálta, és amúgy is, a CEU továbbra is működik. Az olasz kormány az MTA kutatóintézeteinek államosításáról kérdezett, Varga megítélése szerint az átalakításra azért volt szükség, mert az intézetek nem működtek hatékonyan. Luxemburg a menekültek éheztetését és a Stop Sorost firtatta, Varga azt mondta, EU-s szabályok szerint járnak el, a törvény csak az átláthatóságot követeli meg.

Fájhat

Az, hogy egyáltalán napirenden van a magyar jogállamiság kérdése az Európai Unióban, komolyan fájhat a magyar gazdaságnak is. A német, a francia és a holland kormány képviselői támogatják azt az elképzelést, hogy az uniós pénzek szétosztásánál vegyék figyelembe az EU-s alapértékeket. Orbánék ezt mindenáron megakadályoznák, emellett a magyar kormány azt javasolja, hogy ne konkrétan az Európai Unió szervei foglalkozzanak a jogállamisági kritériumok vizsgálatával, hanem a tagállamok egymás között vitázzanak erről.

A francia és a német kormány egyelőre további meghallgatásokat szeretne, tematikus napokkal, egy-egy magyarországi probléma részletesebb kibeszélésével.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

Médiamentes safe space a Fidesz politikusainak?
A Jobbik viszont elítéli az agressziót.
Stummer János, a párt országos kampányfőnöke értékeli a helyhatósági voksolás eredményét.