Brenner Koloman: A jövőbeli építkezéshez szükséges, hogy a Jobbik minél jobb pozíciókat szerezzen az önkormányzatokban

Brenner Koloman
Brenner Koloman

A Jobbik országgyűlési képviselőjével és soproni elnökével, Brenner Kolomannal az őszi önkormányzati választások kihívásairól, a Jobbik céljairól, külföldi megítéléséről és a Fertő tó mellé tervezett, NER-pozitív szálloda-beruházásról beszélgettünk.

Ön a nyár folyamán posztolt egy 11 évvel ezelőtt készült fényképet a Facebookon, ami egy Angela Merkel német kancellárral való találkozón készült. Miért érezte fontosnak, hogy újra felelevenítse ezt az emléket?

Angela Merkel augusztusi sopronpusztai látogatása kapcsán jutott eszembe ez a felvétel. Soproniként én személyesen, testközelből éltem át a Páneurópai Pikniknek nevezett történelmi eseményt.

Ennek tükrében is alaposan átgondoltam ezt a berlini találkozást. 2008-ban még az európai német kisebbségek elnökeként találkoztam a kancellár asszonnyal, aki már akkor is egy rendkívül megfontolt és felkészült politikus igen pozitív benyomását keltette bennem. Előtte hoztunk létre az összes európai német kisebbség részére egy honlapot a német kancellária és a belügyminisztérium támogatásával, Merkel ennek kapcsán tisztában volt azzal, hogy ki vagyok és erről beszélgettünk röviden.

Sokatmondó volt, hogy a világ politikailag egyik leghatalmasabb asszonya még egy ilyen, számára marginális találkozón is pontosan tisztában volt vele, hogy kikkel ül szemben és kinek mit akar mondani.

A kancellár asszony idei, nagy vihart kavart nyilatkozatából is ugyanez az összeszedettség és tájékozottság sugárzott?

Az előzőek fényében is elég aggályos volt szerintem, amit az idei sopronpusztai találkozón mondott. Amire csak még egy lapáttal rátett a magyar sajtóban és közéletben a szavait övező félreértés, félremagyarázás. Német anyanyelvűként én pontosan tudom, hogy mi hangzott el:

"Merkel a német-magyar bilaterális kapcsolatokról beszélt, és hogy azokat az uniós forrásokat, amelyek nagyrészt a német cégeket is érintik, Magyarország jól használta föl, hiszen a makrogazdasági számok rendben vannak. Ez korántsem arról szólt, hogy a felhasználás módjában szerinte nincs semmi kritizálni való, hanem azt jelentette, hogy a német ipar szempontjából jó helyre mentek a pénzek."

Ez is egy valószínűleg patikamérlegen kimért kijelentés volt, amit azonban mindenki a maga szájíze szerint magyarázott vagy magyarázott félre. Én mondjuk eddig sem értettem azt, a főleg a balliberális oldalon létező toposzt, hogy egyesek miért várják az Európai Uniótól vagy Németországtól az Orbán-rendszer megbuktatását, de ha mást nem, akkor ezzel a kijelentéssel nyilvánvalóvá vált, hogy

"ez a mi ügyünk, és csak mi, itthon a hazánkban tudjuk elérni ezt a célt".

A magyarországi német cégeknek egészen addig, amíg az ő gazdasági érdekeiket messzemenőkig kiszolgáló Fidesz van hatalmon, tökéletesen megfelel a jelenlegi állapot. Az egymásnak való kedvezés pedig kölcsönös: a mérleg egyik serpenyőjében ott a rabszolgatörvény, a másikban viszont azt látjuk, hogy a német cégek egyszerűen nem hirdetnek az ellenzéki sajtóban, amire a nagy demokráciaféltő német politikának, mondvacsinált indokokra hivatkozva, egy szava sincsen.

"Az sem véletlen, hogy a közigazgatási bíróságok felállítását parkolópályára állította a Fidesz, hiszen a német cégeknek az már nem tetszett volna, ha adott esetben a magyar állam felé lejtő pályán kellett volna jogi kérdéseket rendezniük."

Merkelre visszatérve, ő most pályafutása végén igen komoly belpolitikai kihívásokkal küzd, belpolitikailag defenzív helyzetben van, ezért külföldön igyekszik minden olyan konfliktust jegelni, ami nem jár azonnali és lényeges kockázattal Németország számára. Én ide sorolnám az Orbán-kérdést is, ami eltörpül a Macronnal vagy az olaszokkal fennálló német ellentétek mellett.

A jobbikos Brenner Kolomannal szóba állna a "Mutti", illetve bármelyik nyugati politikus, vagy az már nem lenne szalonképes?

Ha ezt a kérdést egy-két évvel ezelőtt teszi föl nekem, akkor azt válaszoltam volna, hogy valószínűleg nem. Ma már nem vagyok ebben olyan biztos.

"Az európai parlamenti választások előtt csak elméleti szinten felvetett, most októberre pedig már a gyakorlatban is létrejött ellenzéki együttműködésnek erre is egyre intenzívebb hatása van."

Bár német nyelvterületen még most is hajlamosak néha szélsőjobboldaliként aposztrofálni a Jobbikot, a Fertő tavi beruházásról az ORF-nek adott legutóbbi nyilatkozatom kapcsán már mindenféle jelző nélkül, jobboldali pártként hivatkoztak ránk.

Azzal, hogy tavasszal Gyöngyösi Márton kijutott az Európai Parlamentbe, az ön politikai szerepe is bővült, milyen változással járt ez az ön feladatait tekintve?

Formálisan annyi változott, hogy eddig Gyöngyösi Mártonnal ketten ültünk az Országgyűlés Külügyi bizottságában, ott őt Lukács László váltotta.

"Illetve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében eddig Márton volt a főtag, és én voltam a helyettese, most én lettem a főtag, és Bana Tibor alelnökünk lett a helyettes tag."

Egyébként egy jól koordinált munkamegosztás alakult ki Gyöngyösi Márton és köztem, ami a Jobbik külpolitikáját illeti, folyamatosan egyeztetünk egymással és jól kiegészítjük egymást ezen a téren. Ez már csak azért is előnyös, mert a Tanács nincs olyan szorosan értelmezett nagypolitikai fókuszban, mint az Európai Parlament, így ott lehetőség adódik olyan lépésekre, háttérbeszélgetésekre, együttműködésekre is, amelyeket később az EP-ben Márton is le tud követni, illetve amelyeket hasznosítani tud. Ha nem is egyik napról a másikra, de ez a kinti kapcsolatépítésben, illetve a Jobbik megítélésében is komoly pozitív előrelépéseket fog hozni.

Számomra emellett az is fontos, hogy az egyik szívügyemnek számító nemzeti kisebbségi kérdésekkel is foglalkozhatok az Európa Tanácsban.

"Az is nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy friss politikusként rögtön raportőri szerephez juthattam, és egy jövő tavasszal megjelenő jelentést készíthetek az európai tudományos akadémiák és felsőoktatás helyzetéről."

Ennek keretében nyilván a Magyar Tudományos Akadémia és a CEU ügyével is foglalkozom majd, de a nyugat-európai vagy mondjuk törökországi helyzetet is elemzem benne, ahogy például a marosvásárhelyi magyar oktatás jelenlegi helyzetéről is beszámolok majd.

E teendői mellett ön továbbra is a Jobbik értelmiségi holdudvarának koordinátora, ebben a minőségében pedig ön mondta a záróbeszédet a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány által szervezett Marcali Dispután. Milyen jelentősége volt ennek az eseménynek a párt számára?

Az eddigiekhez képest ez egy rendhagyó disputa volt, hiszen az előző rendezvények arról szóltak, hogy Vona Gábor pártelnök egy szélesebb értelmiségi kör előtt előadta a legújabb elgondolásait, majd erről konstruktív vita alakult ki.

"Most kifejezetten egy nyílt diskurzus beindítása volt a cél, azokkal a legkülönbözőbb szakterületekről érkező értelmiségiekkel, akik már nagyon kritikusak a Fidesz politikájával szemben, egyértelműen jobboldali, konzervatív attitűdöt képviselnek, de még nem feltétlenül köteleződtek el a Jobbik irányába."

Az, hogy egy ilyen rendezvényt előadóként megtisztelt Beer Miklós püspök atya, Király Miklós az ELTE jogi karának egykori dékánja, a Felelős Értelmiség egyik főszereplője, vagy Teplán István a CEU volt rektorhelyettese, az egyfajta sokszínűséget, de egy határozott egy irányba gondolkodást is jelez.

Hazánkban jelenleg egy olyan politikai helyzet alakult ki, amelyben egymásra kell találnia azoknak a politikai és értelmiségi szereplőknek, akik egy szélesebb értelemben vett jobboldali-konzervatív világképet képviselnek, és látják, hogy a Fidesz ezt a világnézetet csak politikai termékként használja.

"Mindkét félnek nagy a felelőssége abban, hogy a jobboldalt kiszabadítsa a Fidesz babiloni rabságából."

Ami egy kényes politikai folyamat, pláne akkor, amikor a Jobbik az önkormányzati választáson a legtöbb helyen együttműködésre kényszerül a többi ellenzéki párttal, hogy sikeresen megdönthessük a Fidesz túlhatalmát. A jövőbeli építkezéshez ugyanakkor szükség van olyan pozíciókra, amelyekből hatással tudunk lenni az eseményekre, ehhez pedig baloldali szavazókat is meg kell tudni szólítanunk.

Ezzel együtt úgy látom, hogy az elmúlt egy-másfél évben lezajlott megtisztulás után nagy egyetértés van abban, hogy a párt arculata egy kiegyensúlyozott stratégia mentén, a centrumot és a jobboldalt egyesítő, de továbbra is XXI. századi irányba formálódjon.

Az ön szűkebb pátriájában mennyire működik gördülékenyen az említett kényszerű együttműködés, és mennyire tud érvényesülni ezen belül a Jobbik önálló karaktere?

Sopronban jelenleg három jelölt indul a polgármesteri címért, ez is csak azért van így, mert a Párbeszéd politikusa, szerintem önös érdekből külön méretteti meg magát, de ez nem hiszem, hogy sokat nyom majd a latban. Egyébként hosszú tárgyalások eredménye, hogy szinte teljes fedésben állhat szemben az ellenzék a Fidesszel.

Jobbikos szempontból az is nehezítette a dolgot, hogy 2018 júliusában újjá kellett alakítani a soproni alapszervezetet, amelynek én lettem az elnöke, viszont az kifejezetten kedvező fegyvertény, hogy a 12 körzetből háromban is indíthatunk jelöltet. Illetve listán is előkelő, biztos befutó helyet kaptunk, így ha jó eredményt érünk el, akár több önkormányzati képviselőnk is lehet a városban, ami egy fideszes központ esetében különösen nagy szó lenne.

Sem Sopron, sem Győr-Moson-Sopron megye nem tartozik a Jobbik könnyű terepei közé, ön mit vár, tágabb viszonylatban hogyan alakulnak majd az erőviszonyok?

Nehéz megjósolni, mert a megye több kisebb régióból tevődik össze, amelyeknek mind megvan a maguk karakterisztikája.

"Mosonmagyaróváron például külön indul a Jobbik, mert ott 2018-ban 25 százalékot értünk el az országgyűlési választáson, ami országosan is kiemelkedő teljesítmény, de ezen a vidéken mindenképp."

A megyei lista tekintetében én egy kétszámjegyű eredményt várok, azt már jónak gondolnám az itteni feltételek mellett. Egyébként soproni választókörzet 30 települését hamarosan egy pikniksorozat keretében fogom végigjárni, hiszen 2018-ban rám is sokan voksoltak ezeken a településeken, az itteni polgármesterekkel pedig egészen jó munkakapcsolatot sikerült kialakítanom.

De tény, hogy mind a Jobbik, mind az ellenzék szempontjából erős hegymenet a megye. Győrben például, ahol szintén egy összefogás keretében indulunk, úgy tűnik, hogy a fideszes városvezetés kevésbé bánik "kreatívan" az EU-s forrásokkal, mint az ország többi településén, de ez Sopronra is igaz. Látni bizonyos mértékű fejlődést.

A Jobbik általunk nemrég megkérdezett alelnökei azért nem zengtek dicshimnuszokat a fideszes polgármesterek teljesítményéről. Az önök vidékén akkor más a helyzet?

Igen, némileg más. Borkai Zsolt, Győr polgármestere például néha még a Fideszen belül is különvéleménnyel hívja föl magára a figyelmet, bár hozzátenném, hogy egy Audi Hungáriával és az abból befolyó helyi adókkal megtámogatva könnyen mutatja az önállóbb politikus és városvezető képét.

Sopronban kicsit más a helyzet, itt a Fidesz nem a korábbi polgármestert indítja újra, hanem egy fiatal jelölttel kísérletezik. A szituáció annyiban kétesélyes, hogy egyrészt a kormánypártnak itt még a '90-es évekből származó, komoly beágyazottsága van polgári világban és megélnek a régi hírnevükből, kapcsolatrendszerükből.

"Másrészt viszont egyre többeket zavar a soproniak életét újabban megkeserítő rejtett migráció."

Ez annyit tesz, hogy rengetegen érkeztek a városba, főleg az ország keleti régióiból, hogy Ausztriában vállalhassanak munkát, ők pedig csak alvóhelyként használják Sopront. Hiába írja elő törvény, hogy ha valaki három hónapnál tovább, életvitelszerűen él egy adott településen, akkor köteles lakcímet létesíteni ott, ezt szinte senki sem tartja be. Ugyan a legújabb KSH-felmérés szerint a város lakossága 60 ezerről 58 ezerre csökkent, a tényleges lakosságszám valahol 120 ezer fő környékén mozog.

"Ebben az a tragikus, hogy a települések közszolgáltatásokra fordítható normatív állami támogatásait a lakosságszám alapján állapítják meg, így Sopron most jóval kevesebb pénzt kap, mint amennyire szüksége lenne."

Emiatt pedig egyre többen aggódnak, ahogy sokaknak, érthető módon, az sem tetszik, hogy a várost mind közlekedési szempontból, mind közbiztonság terén egyre élhetetlenebbé teszi ez a jelenség, ami a társadalmi feszültségeket is kiélezi.

"Arról nem is beszélve, hogy a lakásárak már nem is a budapestiekhez, hanem a bécsiekhez közelítenek, ami teljesen ellehetetleníti az itteni fiatalok életét."

A fideszes városvezetés semmit sem reagál a problémára, holott felelősségük igencsak van benne, hiszen az ő remek ötletük volt munkásszállókkal teleszórni Sopront.

A Jobbik hogy fog tudni gátat vetni ennek a folyamatnak?

Az általunk is támogatott független polgármesterjelölttel, Varga Norberttel együtt a valós tények feltárását tartjuk elsődleges feladatunknak.

"Tisztázzuk, hogy hányan is élnek Sopronban, és mik azok a dolgok, amiken az együttélés érdekében változtatni kell."

A Jobbik helyi programjában például régóta szerepel a helyi rendőrség létszámának megduplázása, ám ez csak a kezdet, az első reakció lenne. Utána tüzetesen elemezni kell majd, hogy milyen helyi rendeletekkel lehetne rendet tenni a jelenlegi káoszban. Ennek során nyilván figyelembe kell majd venni az együttélési, élhetőségi és környezetvédelmi szempontokat is. Ehhez pedig be kell tartatni a törvényeket és rendszeresen ellenőrizni kell, hogy mindenki a közösségi normáknak megfelelően jár-e el.

"De emellett az "okosváros" koncepció irányába mutató innovációkat is be lehetne indítani, akár közvetlenül Brüsszelbe beadott pályázatokkal. Illetve nagyon sok lehetőség rejlik Sopron régiós földrajzi helyzetében, amit a jelenlegi városvezetés nem használ ki."

A jellemzően tartalmatlan diplomáciai kapcsolatokat mi élettel töltenénk meg. Ezzel kapcsolatban már folytatok előzetes tárgyalásokat, és reményeim szerint hamarosan találkozom Burgenland tartományfőnökével, Hans Peter Doskozillal.

Akkor tudnak majd beszélgetni az utóbbi időben nagy visszhangot kapott Fertő tavi, konkrétan Fertőrákosra tervezett, több tízmilliárdos nagyberuházásról is. Miért baj az a Jobbik szerint, ha a településen lesz végre egy normális szálloda és egy felső kategóriás strand?

A Fertő tó partvidékére már nagyon is ráférne egy felújítás, a probléma nem ezzel van.

"A tervezett szálloda és a hozzá tartozó kikötő olyan nagy lenne, ami nem felel meg sem a közelben fekvő Natura 2000-es természetvédelmi területhez kapcsolódó kritériumoknak, sem az UNESCO világörökségi környezetvédelmi feltételeinek."

De gazdaságilag sem lenne fenntartható egy ilyen komplexum ott, ahová tervezik: ez sohasem lesz egy adriai jachtkikötő, mert egy iszaposodó partszakaszról van szó, amit az északnyugati uralkodó széljárás akár napi 30 centi iszappal is feltölthet. De a tó bizony néha ki is szárad, este nyolc óra után pedig annyi a szúnyog, hogy egy közvetlenül a vízpartra épült szálloda teraszán nem lesz ember, aki megmaradjon. Gyerekkorom óta ismerem a környéket, nekem elhihetik.

Egyébként hatalmas szerencse, hogy a választókerületi lakosok felhívták a figyelmemet a tervre. Eleinte mindenki csak annyit tudott, hogy valami nagy dolog készül, és ez egész addig így is maradt, amíg össze nem hívtam egy meglehetősen nagy létszámú fórumot, ahol megbeszéltük, hogy ki, miről tud. Milyen érdekes, előző nap rögtön hivatalos tájékoztatást kaptak a csónaktulajdonosok, bár ez leginkább annyiból állt, hogy senki se aggódjon, minden rendben lesz. Amikor az Országgyűlésben is szóvá tettem a dolgot, nem kaptam érdemi választ, csak személyeskedést.

"Közben kiderült, hogy az osztrák részen is hasonló beruházások készülnek, csak ott 15, kisebb léptékű építkezésről lenne szó. Ez nyilván határokon átívelő problémákat vet föl, amit az általam kikért hatástanulmány egy az egyben letagad."

Ez egy papíron napi 4400 fő látogatóval számoló szállodánál nonszensz, hiszen ha csak napi 2200 autóval érkezik oda ennyi ember, az már önmagában rengeteg környezeti terheléssel jár. Ha ennek egy része még Ausztriába is átruccan ­­­­­­­ – mert át fog  –, akkor máris ott a határon átnyúló probléma.

Világháborús robbanóanyagra hivatkozva takarítanák el a cölöpházak lakóit Orbán Ráhel szállodájának útjából?

A Fertő Part fejlesztési területén, a Fertőrákosi-öbölben a medervíz szonáros kutatásakor II. világháborús bombákat találtak, írta a Sopron Média hétfő délután. A területet nyár elején egyszer már átvizsgálták, de nem találtak semmit. A cikk szerint hétfőn bukkantak rá a robbanótestekre, a terület bérlőit és használóit a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.

Jelenleg ott tart a dolog, hogy egyeztetést kezdeményeztünk az osztrák féllel és különböző szakértőkkel, többek között Reischl Gáborral, a Fertő-Hanság Nemzeti Park volt igazgatójával, túl vagyunk egy közös bejáráson, bejegyzés előtt áll A Fertő tó Barátai civil érdekvédő  egyesület, és ahogy említettem, remélem hamarosan találkozunk Doskozil úrral. Ez azért is lenne különösen fontos, mert a két állam között semmiféle hivatalos konzultáció nem történt a beruházásokkal kapcsolatban, pedig ez nagyon fontos lenne, hiszen nem kéne elveszítenünk a Fertő tó világörökségi védettségét.

"Az mindenesetre biztató, hogy a legutóbbi soproni fórumon az osztrák UNESCO képviselője is részt vett, és az ügyre már a szervezet párizsi központjában is felfigyeltek. Remélhetőleg ez már csak elég lesz ahhoz, hogy hivatalos reakció érkezzen a magyar és az osztrák szervek részéről."

Egyébként fontos megjegyezni, hogy abból a 30 milliárd forintból, amit a Modern Városok Program keretében erre a szálloda-komplexumra költenének, számos kisebb léptékű beruházással az egész régió lakosságának és a turistáknak is kedvező fejlesztéseket lehetne végrehajtani a tó környékén.

Bana Tibor: A fideszes városvezetők és képviselők csak a központi akarat szolgalelkű végrehajtói

Milyen kihívásokkal néz szembe a Jobbik az októberi önkormányzati választások kapcsán? Miért érdemes a fideszes fenyegetések ellenére az ellenzéki erő jelöltjeire szavazni? Október 13. után tényleg betagozódik a nemzeti formáció a baloldalba, ahogy azt a fideszes suttogópropaganda híreszteli? Bana Tiborral, a párt alelnökével ezekről a kérdésekről is beszélgettünk a Vas megyei Szentgotthárdon.