Unortodox munkahelyteremtés: Iváncsán létesítenek ipari parkot Dunaújváros pénzéből a fideszes üzleti körök kedvéért

Unortodox munkahelyteremtés: Iváncsán létesítenek ipari parkot Dunaújváros pénzéből a fideszes üzleti körök kedvéért

Rendhagyó munkahelyteremtési megoldásra hívta föl figyelmünket egyik kedves olvasónk. A történet főszereplője az Iváncsára tervezett ipari park, a csavart pedig az szolgáltatja, hogy a beruházás Dunaújváros Modern Városok Program keretében kapott támogatásából valósul meg. Külön pikantériát ad a dolognak, hogy a háttérben fideszes üzleti körök rajzolódnak ki.

Ha józan paraszti ésszel közelítjük meg a helyzetet, akkor mindenkiben joggal merülhet fel a kérdés: mi szükség van arra, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező, mégis az elvándorlástól egyre inkább sújtott megyei jogú város egy nagyjából 30 kilométerrel arrébb található településen létesítsen ipari parkot annak a támogatásnak az összegéből, amelyet helyi fejlesztésekre és lehetőség szerint munkahelyteremtésre kellene fordítania?

A kérdés hallatán valószínűleg a dunaújvárosiak is épp olyan értetlenül állnak, ahogy elsőre mi tettük. Látszólag ugyanis semmi sem indokolja, hogy a Fejér megyei település a nagyjából fél óra autóútra fekvő Iváncsán építsen föl egy olyan ipari parkot,

melynek bevételeit kénytelen megosztani az ottani önkormányzattal, illetve ami egészen konkrétan nulla darab munkahelyet létesít Dunaújvárosban.

Ha azonban kicsit jobban utánanézünk a beruházás hátterének és résztvevőinek, egyből világos lesz, hogy a józan paraszti észnél és a logikánál sokkal kérlelhetetlenebb indokok és egyéni érdekek mozgatják a szálakat.

Kormányokon átívelő, kétes üzleti háló

Az iváncsai ipari park története még jóval a fideszes fülkeforradalom és a NER előtti időkre nyúlik vissza.

A cégnyilvántartás szerint a beruházást kézben tartó Iváncsa Ipari Park Kft.-t még 2008-ban vásárolta meg a svájci illetőségű VIV Holding A.G.-tól (a vállalkozásnak köze volt a 9 milliárdos MFB-hitelből felhúzott adonyi intervenciós gabonatárolók építéséhez, amely kapcsán 2010-ben a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozott) a Milton 2006 S.L. elnevezésű cég.

A vállalkozást a magyar származású, de Spanyolországban élő üzletember, Kovács Bence János vezeti, illetve tulajdonos még benne egy bizonyos Mészáros Alexandra (viselt dolgaikról ITT olvasható több információ). A cég, az Index egy korábbi cikke szerint, a szocialista-szabaddemokrata időszakban igen remek helyzetet tudhatott magáénak Magyarországon és több giga-projektből is kivette a részét:

többek között 5 milliárd forintért, százmilliárdos, azóta feledésbe merült fejlesztések ígéretével vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsen, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is.

Az Iváncsa Ipari Park Kft.-t a Grupo Milton Management Zrt. vezérigazgatója, a Mervó József vezeti, aki nyugodtan tekinthető Kovács Bence János meghosszabbított kezének is, mivel a legtöbb esetben Magyarországon ő képviseli a Milton cégcsoport érdekeit.

Mervó nevével fémjelezve került botrányba a cég a civil ellenállás miatt meghiúsult pátyi golf-lakópark ügyében még 2010-11-ben. De ő és testvére, Mervó Tamás a budapesti éjszakai életben is számos érdekeltséggel rendelkezett.

A lehetőségek tárházát akkoriban szocialista képviselők tárták szélesre a gyanús spanyol-magyar befektetői kör előtt, így fordulhatott elő, hogy ők járták ki a mára leginkább illegális szemétlerakóként üzemelő sávolyi Balatonring MotoGP-pálya nagyberuházást.

A Milton politikai kapcsolatait a Figyelő is boncolgatta 2010. március 4-ei számában, amikor még Orbán Viktor és a Fidesz viselt dolgairól is írhatott a lap:

Ezután a fiaskó után nem is nagyon lehetett hallani a jelentős hitelállományt felhalmozó, ám magyarországi érdekeltségeit nagyrészt bukó Miltonról. Arra azonban még várni kellett egy darabig, hogy a szocialista éra egyik kedvezményezettjének tetemén megjelenjenek a narancsos dögkeselyűk.

A türelem rózsát terem, nem is akármilyet

A forrásunk által összegyűjtött információk szerint az iváncsai ipari park leendő területe a Milton 2006-ban is tulajdonosi hányaddal rendelkező Mészáros Alexandra birtokába került.

Az értékes telekre az ő egyik cége, a Share Real Estate Kft. jegyeztetett be 2009. május 22-én egy 3 milliárd forint értékű egyetemleges zálogjogot. Valószínűleg azzal a céllal, hogy a bankok felé a cég likviditást tudjon mutatni az általa felvett rengeteg hitel miatt. A magyar nagyberuházásokból egyre inkább kiszoruló érdekkör valószínűleg azt is biztosítani akarta ezzel, hogy jó árat kapjon a megmaradt érdekeltségeiért, ám a lehetőségre egészen két évvel ezelőttig várniuk kellett.

2017. február 14-én végül az U-CampUS Zrt. egy 300 és 500 millió forint közé tehető összegért megvásárolta a zálogjogot, ezzel egyidejűleg a Share Real Estate Kft. jelzálog joga megszűnt.

Az U-CampUS már egy tipikus építőkocka a fideszes gépezetben, amely több áttételen – például a NER-kedvenc Magyar Építő Zrt.-n és az Épkar Zrt.-n – keresztül Tiborcz István volt üzlettársához, Paár Attilához és Mészáros Lőrinc birodalmának egyik kulcsfigurájához, Szeivolt Istvánhoz köthető.

Ilyen beágyazottsággal nem olyan merész feltételezés, hogy az U-CampUS valószínűleg már ezelőtt felhívta a kormányzati és megyei fideszes körök – például Dorkota Lajos, korábbi fideszes önkormányzati és országgyűlési képviselő, jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, sokak szerint a térség önjelölt kiskirálya – figyelmét az iváncsai területre, hiszen ekkorra már létezett az ipari park koncepciója, konkrét helyszín azonban még nem akadt. Innentől már csak hozzá kellett varrni a gombhoz a kabátot.

Mit ad Isten, 2017 októberében meg is született egy szándéknyilatkozat Iváncsa és Dunaújváros önkormányzata között

egy áruforgalmi központ közös kialakításáról, "oly módon, hogy a két önkormányzat a beruházásból befolyó iparűzési adón az önkormányzatok egyenlő arányban osztoznak(sic!)".

A szándéknyilatkozat többek között felhatalmazta Cserna Gábort, Dunaújváros fideszes polgármesterét arra, hogy az ügyben egyeztessen a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-vel. Az állami cég feladatköre saját meghatározása szerint a következő: "Az előkészítéstől a komplett tervezésen és kivitelezésen át a hosszú távú ingatlankezelésig valamennyi, az ipari létesítményekkel – logisztikai központok, gyártó- és raktárcsarnokok – kapcsolatos tevékenység egy kézben összpontosul."

Érdekes adalék, hogy a dunaújvárosi önkormányzati munkára rálátó forrásunk szerint a jelenlegi városvezetés enyhén szólva nem reklámozta agyon a lépést, így a településen jellemzően nem tudnak róla az emberek.

A NIPÜF végül 2018. október 1-jén vette meg a 108 hektáros iváncsai területet a spanyol üzleti körtől, az egyetemleges zálogjog miatt pedig a vételár nagy része az U-CampUS-nál landolt.

Külön vicces, hogy a NIPÜF országos térképe a leendő iváncsai ipari parkot Dunaújvárosban jelöli, holott fizikailag nem ott épül majd föl a létesítmény. Holott, a cechet a megyei jogú város polgárai állják a nekik szánt támogatásból.

Mészáros Alexandra valószínűleg rendkívül örült a maga 3-500 milliójának Spanyolországban, az U-CampUS számláján pedig adózás után

1,8 milliárd forintos eredményként jelentkezett a vételár fennmaradó része (ez minden bizonnyal jól jött nekik, hiszen a nyilvánosan elérhető adatok alapján a cég az előző két évben veszteségesen működött).

Ebből a cég 2019. július 12-ei közgyűlésén

341 millió forintot osztalék címén rögtön szét is dobtak maguk között a tagok.

Az áruló politikai szálak

Az egész történetre fény se derült volna, ha Galambos Dénes, Dunaújváros és téréségnek bukott országgyűlési képviselője, jelenleg miniszterelnöki fejlesztési biztos egy idén augusztusi PR-interjúban el nem dicsekszik a beruházással:

"Egy iparfejlesztéssel összefüggő projektet emelnék ki a programból (értsd: Modern Városok Program - a szerk.), amelynek köszönhetően első ütemben több mint 4 milliárd forint támogatásból egy ipari parkot hoz létre Iváncsával közösen Dunaújváros. Azért mondom, hogy közösen, mivel előnyös megállapodást kötöttünk a leendő iparűzési adóbevételre vonatkozóan."

Az iparűzési adó megoszlása kapcsán a 2018-ban elzavart politikus elég sejtelmesen fogalmazott, igazából csak a 2017-es szándéknyilatkozat – szintén elég faramuci – szövegezéséből indulhatunk ki, amikor azt feltételezzük, hogy abból fele-fele arányban részesül majd a két település. Egyelőre azonban nincs a birtokunkban ennek ellentmondó információ, így csak találgatni lehet, hogy a fideszes politikusok szerint mi számít "előnyös megállapodásnak"...

De vajon miért rázza a hideg Orbánt a dunaújvárosi Fidesztől?

Önkormányzati botrányok, kamu érettségik, összeférhetetlenség, öngyilkosság és gyilkosság. Dunaújváros tökéletes helyszíne lehetne egy sötét hangulatú politikai kriminek vagy thrillernek. Talán pontosan erre gondolhatott Orbán Viktor miniszterelnök is, amikor előbb lemondta látogatását és sajtótájékoztatóját, majd május végén, minimálisra szűkített program során jelentett be milliárdos fejlesztéseket.

Galamboson kívül egyébként még egy nyilatkozónak sikerült "lebuktatnia" projektet, bár ő 2016. május 31-én még egészen más szempontok mentén adta elő, hogy mi is a kormány célja:

a beruházásról maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Modern Városok Programot népszerűsítő "turné" dunaújvárosi állomásán.

A kormányfő ekkor még a következőképpen nyilatkozott a leendő projektről:

"Nézzük a nagyobb tételeket, amikről ma megállapodtunk. Először is létre fogunk hozni egy áruforgalmi csomópontot, amihez 500 hektárnyi területet kell a magyar kormánynak biztosítania. Jó hír, hogy van ennyi területünk Dunaújváros határában, úgyhogy 500 hektárt a város rendelkezésére fogunk bocsátani. Ebből egy modern áruforgalmi csomópontot fogunk közösen építeni, amit aztán majd a város üzemeltet. Hogy ezt vagyonkezelésbe adjuk vagy tulajdonba – ez egy másodlagos, technikai kérdés, a lényeg az, hogy 500 hektár a fejlesztéshez rendelkezésre áll."

A tények tükrében különösen ironikusak a kormányfő felvezető mondatai is, melyekben még arról értekezik, hogy a Modern Városok Program keretében kapott összegek a helyi fejlesztéseket szolgálják és a városok igényeit elégítik ki:

"Hosszú időn keresztül ahhoz voltunk szoktatva, hogyha volt a magyar gazdaságnak olyan teljesítménye, amelyet fejlesztésre lehetett fordítani, akkor általában Budapesten megmondták, hogy mire van pénz, meg mire nincs pénz. Ezen próbáltunk változtatni az elmúlt évek során, és ennek egyik fontos pillanata a mai, amely találkozó úgy jött létre, hogy megkértük már hónapokkal, sőt talán egy évvel ezelőtt a dunaújvárosiakat, hogy rakják össze – hogyha a magyar gazdaság teljesítménye fejlesztésre lehetőséget ad, akkor – mit kellene itt Dunaújvárosban elvégezni."

Úgy tűnik, ennek ellenére a narancsos oligarchák pénzéhsége ismét felülírta a dunaújvárosiak igényeit és a város érdekeit.

Több százmillió forintos veszteség éri Dunaújvárost

"Ez lett volna az egyetlen munkahelyteremtő beruházás a Modern Városok Program keretében Dunaújvárosban, de látszik, hogy ez is csak egy újabb hazugság volt"

– nyilatkozta Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és a Rajta, Újváros! Egyesület polgármesterjelöltje az Alfahírnek.

Azt is elárulta, hogy egy, a beruházás kapcsán belső felhasználásra készült anyagban Cserna Gábor azzal indokolta, hogy nem a megyei jogú városban valósul meg a beruházás, hogy Dunaújvárosban nem megfelelő ehhez a talaj minősége. A polgármesterjelölt szerint ez minimum egy légből kapott állítás, de még inkább egy további hazugság.

Kiemelte: Dunaújváros ideális adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy ilyen logisztikai-ipari központot létesítsen, hiszen a Dunával, az M6 autópályával és egyéb főutakkal való kapcsolata ugyanúgy megvan. Ráadásul szerinte a már helyben lévő nagyobb cégek kisebb leányvállalatainak is optimális telephelyül szolgálhatott volna egy ilyen terület.

Ehelyett információi szerint az iváncsai helyszínen egy török mezőgazdasági gépgyár, a Yarış Kabin már meg is kezdte az építkezést.

Pintér azt is aggályosnak nevezte, hogy semmit sem lehet tudni arról, hogy pontosan mekkora hányadban osztozik majd a két város az iparűzési adón, ugyanakkor azt is leszögezte:

"Azzal, hogy nem Dunaújvárosban épül meg az ipari park, eleve több százmillió forinttól esik el az önkormányzat és a helyi lakosság, és egy darab új munkahely nem létesül a településen."

Szerinte ezért

egyértelműen azokat terheli a felelősség, akik a dunaújvárosiak érdekei helyett csak a saját önös céljaikat és a mögöttük álló gyanús üzleti figurák meggazdagodását szolgálják.

Pintér Tamás hozzátette: bízik abban, hogy októberben nem azok kapnak ismét bizalmat a dunaújvárosiaktól, akik képesek voltak elherdálni egy ekkora lehetőséget.

"Nem az a fő célom, hogy legyőzzem a Fideszt, hanem hogy egy élhető Dunaújvárost teremtsek"

Múlt héten számoltunk be arról, hogy a dunaújvárosi ellenzék - az MSZP kivételével - Pintér Tamást, a Jobbik egyéniben országgyűlési mandátumot szerző képviselőjét támogatja a polgármesteri megbízatásért folyó küzdelemben az őszi önkormányzati választáson. Az Alfahír arról kérdezte a képviselőt, hogyan sikerült megvalósítani az együttműködést, milyen várakozásokkal vág neki a keménynek ígérkező harcnak és mire számíthatnak a dunaújvárosiak, ha ő lesz a megyei jogú település első embere.