Ismét arra kell figyelmeztetni az állami apparátust, hogy a környezetvédelmi szempontok fontosabbak a profitéhségnél

Ismét arra kell figyelmeztetni az állami apparátust, hogy a környezetvédelmi szempontok fontosabbak a profitéhségnél

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója ismét arra hívta fel a kormányhivatalokban környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokkal foglalkozó munkatársak és vezető tisztviselők figyelmét, hogy

az Alkotmánybíróság (Ab) határozata értelmében döntéseik meghozatalakor kiemelt figyelemmel legyenek arra, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok a jelenlegi kormányhivatali szervezetben sem rendelhetők alá egyéb, például gazdasági szempontoknak.

Az ombudsman emlékeztetett arra a szomorú tényre, hogy az önálló környezetvédelmi hatóság az elmúlt években az integrált kormányhivatali rendszer részévé vált, ami együtt járt azzal, hogy a hatáskör címzettje - a kormányhivatal vezetője - egyszerre köteles számos ágazati előírásnak, illetve elvárásnak megfelelni, ezeket lehetőség szerint összeegyeztetni, tehát a környezet- és természetvédelmi érdekek mellett számos, azokkal rivalizáló egyéb érdeket figyelembe venni. Korábban

az önálló környezetvédelmi hatóság döntése más hatóságokra nézve egyértelműen kötelező volt, most azonban a kormányhivatalon belülre került szervezeti egység szakmai véleménye egy a sok közül; így fennáll a környezeti érdekek sérelmének veszélye

- hangsúlyozta Bándi Gyula, hozzátéve: az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése azért kiemelkedő jelentőségű, mert alkotmányos követelményként fogalmazza meg, hogy az integrált hatósági eljárásnak nem lehet az a következménye, hogy a környezeti és természeti értékek védelme másodlagossá válik.

Ugyanakkor a taláros testület szerint hiányoznak azok az eljárási garanciák, amelyek biztosítják ezen érdekek és értékek egyenértékű megjelenését a hatósági döntésekben, ezért határozatában felszólított az ehhez szükséges jogszabályok megalkotására, amire azonban a mai napig sem került sor.

A szószóló erre tekintettel hangsúlyozta, hogy

a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása érdekében a hatósági döntések meghozatalakor kiemelten kell érvényesíteni az elővigyázatosság és a megelőzés elvét. 

"Az eljárások során vizsgálni és értékelni kell az Alaptörvény által védett természeti erőforrásokat érő, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat. A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá akkor, ha az környezeti elemet, illetve természeti értéket veszélyeztetne vagy károsítana. Mivel ezek károsítása, illetve veszélyeztetése általában tilos, a hatóságnak indokolnia kell, ha a megengedett tevékenységet és annak feltételeit olyannak tekinti, hogy azok nem ütköznek e tilalomba"

- hangsúlyozta Bándi Gyula. Sajnálatos módon, a valóságban a kormányzat a tiltást azzal a trükkel játssza ki, hogy az adott beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítja - így már mindenki azt csinálhat, amit akar.

Az ombudsman kiemelten fontosnak tartja, hogy a környezet és természet érdekében megszólalók - így közöttük a környezetvédő szervezetek - tisztességes eljáráshoz, valamint jogorvoslathoz való jogát is védjük, hogy fel tudjanak lépni - akár bíróság előtt is - a hatósági döntés által okozott esetleges jogsértéssel szemben. Ennek egyik előfeltétele az ügyféli jogállás megfelelő elismerése. A szószóló emlékeztetett arra, hogy a társadalmi részvétel elősegítése érdekében a hatóságnak megfelelő tájékoztatással kell lehetővé tennie a lakosság és a társadalmi szervezetek számára az eljárásba ügyfélként való belépését.