A K&H-s nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka van a 35 év alattiak kezében, ami kiemelkedő növekedést jelent az öt évvel ezelőtti 11,6 százalékos részesedésükhöz képest – közölte a pénzintézet. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője ezt
- egyrészt a pénzügyi tudatosság térnyerésével magyarázta, hiszen egyre többen tudják, hogy a nyugdíjas éveikben alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint a munkával töltött években, és ezért takarékoskodniuk kell arra az időszakra,
- másrészt azzal, hogy a fizetések emelkedése miatt pedig többen tudnak félretenni.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a legfiatalabb korosztály hiányzik a nyugdíj-előtakarékoskodók közül: a 18-35 évesek aránya jóval alacsonyabb a piacon, mint az idősebb korosztályoké, ezért őket a szektor hiányzó vagy elveszett generációként emlegeti. Holtzer Péter nyugdíjszakértő az Alfahírnek adott interjújában ezt két dologgal magyarázta:
- egyrészt a magánnyugdíjpénztárakkal történt kormányzati lépés miatt egy bizalmi válság van az intézményrendszer iránt,
- másrészt ez a korosztály még nem gondol a nyugdíjára, hanem például a családalapítással vannak elfoglalva.
Holtzer Péter: A kvázi-önkéntes nyugdíjpillérben megtakarítandó vagyon magántulajdon, mint a bankszámla vagy a lakás
Tíz-tizenöt év múlva újra finanszírozási gondok léphetnek fel a hazai nyugdíjrendszerben, ezért fontos, hogy a munkavállaló, a munkaadó és az állam közösen gondoskodjon az egyén nyugdíj-megtakarításáról. A brit példa jó minta, de a magánnyugdíjpénztárakkal történt eset után újra fel kell ébreszteni az emberekben a bizalmat az állam és a pénzintézetek iránt.
A legtöbb nyugdíjbiztosítással a társaságnál egyébként a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók rendelkeznek – tájékoztatott a K&H. 2018-ban a 45-55 évesek kötötték az új nyugdíjbiztosítások 46 százalékát, a 35-45 évesek részesedése pedig 36 százalékos volt. Idén a 18-35 évesek átlagosan 14 ezer forintot, a 35-45 évesek közel 18 ezer forintot, a 45-55 évesek pedig közel 20 ezer forintot fizetnek be havonta a nyugdíjbiztosításukra, ami jelentős, 22-35 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi átlagdíjakhoz képest – közölték, hangsúlyozva, a nyugdíjcélú megtakarításokat az állam adójóváírás formájában támogatja is.
A K&H biztos jövő felmérése az idei második negyedévben a 30-59 éves magyarok megtakarítási szokásait vizsgálta. A kutatás szerint a megkérdezettek legnagyobb része, 50 százaléka még mindig konkrét cél nélkül takarékoskodik. A második helyre a nyugdíjas évekre történő spórolás került, erre 32 százaléka gyűjt. A dobogó harmadik fokán a lakásfelújítás áll 27 százalékkal.
Érkezik a kvázi-önkéntes magánnyugdíjpillér
Kormányzati és pénzintézeti szinten is egyre nagyobb a konszenzus abban, hogy szükség van egy kvázi-önkéntes magánpénztári nyugdíj- és/vagy egészségpénztárra. A megtakarítók közül ugyanis épp a pályakezdő korosztály a „hiányzó generáció". Ez volt a Pénztár-konferencia 2019 legfontosabb kérdésköre, melyet több előadó is érintett. Lapunk is a konferencián járt.
A K&H felméréséből az is kiderül, hogy
Akiknek van, azok átlagosan 2 millió forinttal rendelkeznek. Utóbbiak 26 százalékának kevesebb mint félmillió forint spórolt pénze van, 13 százalékuk 0,5-1 millió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalékos az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett 10 millió forintnál magasabb összeget. A férfiak viszont kétszer annyi megtakarítással bírnak, mint a nők.
A válaszadók – ha tehetnék – már átlagosan 57 évesen nyugdíjba vonulnának, sőt a nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem voltak ennyire optimisták a magyarok: átlagosan úgy tippelték, hogy 69 évesen tehetik majd ezt meg.
72 százalék pihenést tervez, míg 69 százalék utazgatna, és olyan helyeket járna be, ahova eddig még nem sikerült eljutnia. Ez főleg a budapestiek körében volt népszerű vágy. Mindössze 16 százalék vágyai között szerepelt a munka, pusztán az örömért.
A kutatás választ adott arra is, hogy
A megkérdezettek 8 százaléka nem számít arra, hogy kapna állami nyugdíjat. Azok közül, akik számítanak erre, 58 százalék gondolja úgy, hogy idős korában nagyobbrészt az állami nyugdíjtól függ majd anyagilag, közülük pedig 19 százalék teljes egészében ebből lesz kénytelen megélni. Az állami nyugdíjjal kalkulálók mindössze 31 százaléka érzi azt, hogy meg is tud majd ebből élni, a többség, 48 százalék szerint csak nehezen tud majd kijönni.
A konkrét összeget nézve a magyarok átlagosan a jelenlegi jövedelmük 51 százalékára számítanak állami nyugdíj formájában. A 30 évesek sokkal pesszimistábban látják a helyzetet: a semmivel vagy a jelenlegi bevételük kevesebb mint 40 százalékával a fiatalok 42 százaléka számol, míg az 50 év felettiek mindössze 13 százaléka ilyen borúlátó.
Azoknak, akik számítanak állami nyugdíjra, 19 százaléka ezen felül nem rendelkezik más forrással a nyugdíjas évekre. Az állami nyugdíjon kívül a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakra támaszkodnak (45 százalék), ez főleg a férfiakra és a magasabb végzettségűekre jellemző. Az ingatlanból származó jövedelemre 23 százalék és főleg a budapestiek, míg a nyugdíjbiztosításokra 20 százalék támaszkodik. A kutatásból az is kiderül, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 1,8 millió forintjuk van. A férfiak itt is jobb helyzetben vannak: 2,3 millió forintos megtakarításuk jelentősen meghaladja a nők 1 millió forintos értékét.
A megkérdezettek szerint egyébként 29 millió forint az az összeg, amit ha nyugdíj előtt össze tudnak gyűjteni, akkor az kényelmes nyugdíjas éveket tesz lehetővé. Havi bontásban nézve, a vállalható nyugdíjhoz 29 ezer forint kellene, ennek ellenére azok, akinek jelenleg nincs megtakarítása, csak 22 ezer forintot terveznek spórolni.